Fiatalok és szerzetesek hagyományos találkozóját rendezték meg február 14-én Nyíregyházán, az eseménynek a 2014. november 30. és 2016. február 2. között zajló megszentelt élet éve kiemelt jelentőséget ad. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye tudósítása.

 

A találkozón Tóth László plébános, ifjúsági referens megnyitóját követően Komiszár Dénes helytörténész tartott előadást a városban 1950 előtt szolgálatot teljesített rendekről. A szerzetesrendek feloszlatásáig az alábbi női és férfiközösségek voltak jelen Nyíregyházán: az Isteni Megváltóról nevezett rend nővérei (1921–50), a Szent Keresztről nevezett irgalmas nővérek (1921–50), az angolkisasszonyok (1924–50) és a ferences rend tagjai (1938–50).

 

A Királyi Katolikus – Dessewffy – Főgimnázium („kirkat”), a Szent Imre Gimnázium jogelődje kollégiumában, az Érseki Szent Imre Fiúinternátus épületében, amely a Széchenyi utca 36. szám alatt volt, az Isteni Megváltó Leányai apácarend látta el a betegeket, és ők vezették a háztartást. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Gáván óvodát és elemi, valamint varróiskolát, Mándokon szintén óvodát és elemi iskolát tartottak fenn.

1921-ben a betegápolás javítása érdekében Korompay-Klekner Károly kórházigazgató főorvos irgalmas nővéreket és diakonisszákat hívott az Erzsébet királynéról elnevezett közkórházba (ma Jósa András Megyei Kórház). A nővérek kápolnát is létesítettek, így kezdték meg működésüket Nyíregyházán. (A kápolna helyén, a Nagyvárad utca és a Bocskai utca sarkán ma a nővérszálló épülete áll.)

 

 

A jezsuita szellemiségű angolkisasszonyok Sancta Maria Intézet néven 1924-ben négyosztályos felső kereskedelmi (a diákszlengben „leánykereskedelmi”) iskolát, 1930-ban elemi népiskolát és leánylíceumot nyitottak. A líceum fokozatosan nyolcosztályossá bővült, közben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendelkezése szerint 1935-ben leánygimnáziummá alakították. A felső kereskedelmi iskola 1940-ben kereskedelmi leány-középiskola lett.

 

Olyan híres diákok kerültek ki innen, mint például Tolnay Klári (Rózsi) színésznő, aki élete legmeghatározóbb időszakát töltötte itt. Az iskolában gépírószakképzés folyt, és országos hírű röplabdacsapattal is büszkélkedhettek. Miután 1948-ban államosították az intézményt, a nővérek az internálás elől megmenekültek ugyan, de a habitust nem hordhatták, és sokuknak el kellett hagyniuk a rendet. Az iskolát beolvasztották a Zrínyi Ilona Gimnáziumba, eredeti kápolnájuk (a Széchenyi utca és a Báthory utca sarkán) elpusztult.

 

Szmrecsányi Lajos egri érsek gyémántmiséje alkalmából 1933-ban a főegyházmegye területén élő ferencesek felajánlották, hogy önkéntes adakozásokból megteremtik alapjait a nyíregyházi kolostor és lelkigyakorlatos ház felépítésének. 1938-ra elkészült az épületek egyharmada. A fennmaradt tervrajzokon látszik, hogy milyen nagyszabású építkezés maradt félbe a II. világháború pusztítása miatt, majd a szerzetesrend feloszlatásával. A ma is látható Vasgyár utcai épületszárny mellé egy több száz férőhelyes neobarokk stílusú templomot terveztek, amely az egri minorita és a budai ciszterci templomok ötvözete lett volna.

 

Az épületek méreteikkel, architektúrájukkal uralták volna a környező utcákat, egészen másként nézne ki a városrész, mint amilyen napjainkban.

Nyíregyháza mint a kelet-magyarországi ferences népmissziók központja fontos szerepet töltött be. Faddy Othmár (1909–2003) a ’40-es években volt házfőnök és plébános, Szántó Konrád (1920–1999) 1947-től 1949-ig volt lelkipásztor. 1950-ben államosították az épületet, a barátoknak menniük kellett, többen kerültek börtönbe. Nagy jelentőségű egyházi tevékenységük hiánya mindmáig érezhető.

 

 

Az előadást követően Piatrik Pió OFM, a ferences rend hivatásgondozásának provinciai felelőse Assisi Szent Ferenc életpéldájából kiindulva a több mint nyolcszáz éves rendet mutatta be. Ezután a kamilliánus szerzetesközösség részéről ismertették Szent Kamill életét. Ezenkívül a rend férfi és női ága mindennapjaiba és munkásságába adtak betekintést, ösztönözve a jelenlévőket arra, hogy a szenvedő és beteg emberekben ők is meglássák Krisztust, és így segítsenek rajtuk.

 

Az előadások után a fiataloknak lehetőségük volt a nap folyamán megfogalmazódott kérdéseiket feltenni. Ezek többek között a rendi viseletre, a szerzetesek hétköznapjaira és a személyes meghívásokra irányultak.

 

Az összejövetelt közös szentségimádás követte, amelyet a hivatásokért végeztek a kamilliánus nővérek vezetésével.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír