Szt. Evagriosz Mgvimeli (VI. sz) remete, monachus. A Kelet-Georgiai Kartli királyi udvarában viselt magas tisztséget, majd egy élmény hatására – látta, hogy egy galamb visz élelmet Szt. Sió remetének – maga is remeteségbe vonult. Néhány év leforgása alatt a remeteség monostorrá alakult; a monachoszokat néhány évig elöljáróként szolgálta, majd Szt. Sió barlangjába vonulva teljes magányban élte le utolsó éveit.

Gand-i Szt. Pharailde (†740k) özvegy, aszkéta. Gazdag földbirtokos családja Brabant tartományban élt. Az apa, Teodoric, leányát, aki mindenképp meg akarta őrizni szüzességét, egy Guido nevű nemes úrhoz kényszerítette. A hitvesét durván bántalmazó férj nemsokára meghalt, a szigorú aszkézisben élő Pharailde pedig a VIII. sz. közepe táján hunyt el. Szent életének híre gyorsan terjedt, testét 752-ben a gandi Szt. Bavo apátság templomában helyezték el.

Folignói Szent Angéla (1248–1309) Könnyelmű fiatal évei után megérintette őt Assisi Szentjének szelleme. Férje és gyermekei halála után a vezeklés és a felebaráti szolgálat ösvényén járva misztikus magasságokba emelkedett. – „Hát nem látjátok – kiáltott fel egy baráti társaságban – hogy a világ telve van Istennel?!”

Szt. Onufrij (†1818) athoszi monachosz, vértanú. A macedóniai keresztény szülők valami csíny miatt egyszer megfeddték nyolc éves kisfiukat, mire az, a török szomszéd hallatára, azt ordította, hogy ő bizony moszlim lesz. A szülők azonban továbbra is keresztény hitben nevelték. A felnőtt Onufrij az athoszi Chilandar-monostor szerzetese lett. Böjtjei, virrasztásai, vezeklései csak erősítették benne a vágyat, hogy életét adja Krisztusért, akit gyermekkorában egyszer megtagadott. Meglett férfikorában belső indíttatásra Khiosz szigetén töltötte a nagyböjtöt, a vértanúk életét olvasva bátorította önmagát. Nagycsütörtökön magához vette az Eucharisztiát, nagypénteken pedig megjelent a helyi török bíró előtt, s megvallotta hitét. Célját elérte: azonnal lefejezték.

B. Manuel Gonzalez Garcia (1877–1940) Malaga és Palencia püspöke, a Názáreti Eucharisztikus Nővérek kongregációjának alapítója. – Boldoggá avatta II. János Pál 2001-ben. Sírfelirata a palenciai székesegyházban: „Azt kértem: sírom legyen a tabernákulum közelében, hogy halálom után csontjaim, amint életem során nyelvem és tollam, továbbra is hirdessék: Jézus itt van! Ne engedjétek, hogy elhagyatott legyen!”