Gábriel arkangyal
Tisztelete
Ünnepnapja	szeptember 29. (róm. kat.) november 8. (ortodox)
Jelképei	hírnöki bot, kereszt, pálmaág, kard
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábriel arkangyal témájú médiaállományokat.

Gábriel arkangyal, vagy magyarosan Gábor főangya(héberül: Gábri-Él, melynek jelentése: „Isten embere”, „Isten ereje” vagy „Isten erősnek bizonyult”) talán a legismertebb arkangyal a Bibliában és a Koránban.

Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Az Ószövetségben Gábriel angyal magyarázta meg Dániel próféta látomásának értelmét (Dán 8,16-26) és a 70 évről szóló prófécia jelentését (Dán 9,21-27). Lukács evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Előbb Zakariás papnak adja hírül Keresztelő János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani (Lk 1,5-20). Itt magáról azt mondja, hogy az Úr színe előtt áll. Ezután Názáretben Máriánál is megjelenik, átadva az angyali üdvözletet, vagyis a Szentlélek révén, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását (Lk 1,26-38).

Egyes apokrif iratok szerint a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok között is ott volt.

A későbbi keresztény hagyomány Mihály arkangyal és Rafael arkangyal mellett Gábrielt is az arkangyalok közé sorolta. Gábor főangyal, a Biblia szerint az Úr előtt álló hét főangyal egyike (Tób 12,15; Lk 1,19). Az Üdvözlégy ima a Máriához intézett szavaival kezdődik.

Gábriel a Hira hegyen jelent meg Mohamed előtt, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait, 14. századi perzsa miniatúra

Egy legenda szerint III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedelme is követelte. III. Ottó 1000-ben megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. Ottó és II. Szilveszter pápa úgy döntött, hogy a koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki. II. Szilveszter pápa azonban álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Árpád-családból származó István magyar fejedelem követe, Asztrik apát érkezett és kérte a koronát. Szilveszter pápa megáldotta a koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel. Ezzel kinyilvánította, hogy a koronát nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti.

Gábriel arkangyal csak 1921-ben került be a hivatalos római katolikus kalendáriumba, ekkor ünnepét március 24-ére tették. 1969-től azonban Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-ére tették római katolikus ünnepét. Az ortodox egyházakban november 8-án ünneplik, de megemlékeznek róla március 26-án és július 13-án is.

Gábrielt az iszlám is tiszteli (arab neve Dzsibríl vagy Dzsibráil), ugyanis hitük szerint ő az, aki az elrendelés éjszakáján és azt követően eljuttatta Mohamed prófétához Isten szavát, a Koránt.

Az ezoterikus tanokban ő az igazság angyala és az Édenkert őrzőjének a feje. Gabriel arkangyal náluk a remény angyala, aki mindig reményt ad az embereknek, valamint a halak, a rák és a skorpió horoszkópú emberek védőszentje. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból.^[forrás?]

Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet
„Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni”

A 4. században a katakombákban ifjú vagy szakálltalan férfi képében ábrázolták szárnyak és nimbusz nélkül. Az 5. századtólkezdték szárnyas, nimbuszos alakként ábrázolni. A 14. században főként Itáliában az ifjú leányos vonásokat kapott, s ez általánossá vált a reneszánsz és barokk képeken. A 18. századtól újra erőteljes ifjú. A festményeken főangyalként rendszerint Mihály arkangyallal együtt ábrázolják. Szerepel a Paradicsomból való kiűzetés, Dániel és Zakariás látomása, Jézus születése, a Háromkirályok képein, de leggyakrabban az angyali üdvözletben.

Attribútumai: hírnöki bot, harsona, trombita, kereszt, jogar, glóbusz, liliom, olajág, pálmaág, könyvtekercs, füstölő, kard.

• 

  "Amikor az embert elűzte, az Éden kertjétől keletre odaállította a kerubokat és a fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat"

• 

  Gábriel arkangyal ikonja (12. század, Novgorod)

• 

  Angyali üdvözlet (Mariotto Albertinelli, 15. század)

• 

  Angyali üdvözlet (Murillo, 1655)

• 

  Angyali üdvözlet (Pietro Perugino, 1489)

• 

  Angyali üdvözlet (Sandro Botticelli, 1490)

• 

  Gábriel arkangyal képe Magyarláposon, az ortodox templom bejárata mellett

• 

  Gábriel arkangyal szobra a Millenniumi emlékműfőalakja

• 

  Gábriel arkangyal szobra, Bermatingen

• 

  Gábriel arkangyal szobra, Waldburg

• 

  Gábriel szobra a Reims-i katedrális homlokzatán