Az érsekség jelképesen a királynék városába „hívta” az Árpád-ház szentjeit. A szentek ereklyéit a főegyházmegye különböző pontjairól hozták Veszprémbe az atyák, s a szentmise kezdetén a bevonulási szertartás során ünnepélyesen vitték fel a Szent Mihály bazilika előtt felállított szabadtéri oltárra. (Boldog Gizella mellett Szent István, Szent Imre, Szent Gellért, Szent Kinga, Szent Erzsébet, Szent László és a közelmúlt boldogjának Batthyány Strattmann Lászlónak ereklyéje is jelen volt a szertartáson.)

A zarándoklatra az idén is sokan érkeztek papok, hívek és szerzetesek Passauból, Boldog Gizella szülővárosából. A főegyházmegye érseke, Márfi Gyula nagy szeretettel köszöntötte az ünnepi alkalom résztvevőit, szolgálattevőit, köztük Szendi Józsefet, az egyházmegye nyugalmazott főpásztorát, Majnek Antal kárpátaljai püspököt, a szertartás szónokát, valamint Spányi Antal székesfehérvári püspököt s a város egybegyűlt világi vezetőit, híveit is. Köszöntötték továbbá Daróci Bárdos Tamás Erkel-díjas zeneszerzőt, aki Kozma László költő Gizella királyné tiszteletére írott versére kórusművet komponált, melyet ez alkalommal mutattak be, valamint Proksza Gyöngyi festőművészt, akinek Árpád-házi szentekről készült képeiből kiállítás nyílt a Szaléziánumban. A szentmise kezdetén egy szeminarista növendék felolvasta Tungli M. Klára veszprémi költőnőnek az ünnepre írott versét.

Majnek Antal püspök Boldog Gizella érdemeit méltatta szentbeszédében. Hősies nőalakja ő a magyar szentek seregének, utalt Szent István király oldalán betöltött fontos, felelősségteljes szerepére, tevékenységére. Kiemelte Gizella neveltetését, s már fiatalon kibontakozó hűséges, szolgálattevő jellemét; elhatározását, hogy az Úristen akaratát helyezte már fiatal leányként a saját akarata, vágyai, tervei elé. Bár szerzetesként képzelte el életét, mégis, házasságában is megadatott, hogy ezen elhatározását megvalósítsa, s előtérbe mindig Isten akaratát helyezze asszonyi, anyai mivoltában, s az uralkodó társaként, segítőjeként is. A mai ember sokat tanulhat Gizellától, amikor legtöbbször a saját akaratát hajtja és azt, hogy jól érezze magát, mutatott rá a püspök. Gizella királyné élte is a Miatyánk gondolatait, a „legyen meg a Te akaratod” fogadalmát életében, mert bizonyos volt abban, hogy az Isten mindig jót akar teremtményeinek. S követte Jézus áldozathozó példáját, engedelmességét is, ezzel minden kor minden emberének mintát adva a Krisztust követő életre, melynek jutalma az örökélet. Gyakorolta naponta az önmegtagadást és a felebarát iránti szeretetet.

Akkor még, ezer évvel ezelőtt Európának érdeke volt, hogy Magyarország keresztény állammá váljon, s nem is sejthette, hogy ezt a szellemi-lelki befektetést mennyire meg fogja hálálni a magyar nép Európának tett szolgálataival, mondta. A sok német és szláv igehirdető, térítő munkája nem volt hiábavaló, Szent István népe meggyökerezett a Kárpát-medencében immár ezer éve. Árpád-házi boldogjaink és szentjeink közül uralkodóként, vagy feleségként az uralkodó oldalán szép számmal álltak az Úristen szolgálatába magyar földön és azon túl is, Írországtól Litvániáig, mutatott rá.

Végezetül a szegénygondozásban, a karitászban kifejtett tevékenységről szólott Majnek Antal püspök. E téren is szentjeink, boldogjaink máig szóló példát adnak nekünk, emelte ki. Napjainkban is óriási szükség van a szolidaritásra, mert ma is számos pontján a világnak milliók szenvednek az ínségtől. A Mózes által megfogalmazott isteni parancsra utalt, mely osztásra hív, a vagyoni és megélhetési javak felosztására, újra-osztására, adósság-elengedésre, kiegyenlítődésre (Lev. 25, 10.), amelyre Pál apostol is utalt több levelében is. Kiemelte az imádság fontosságát, erejét is életünkben, rámutatva: amíg egy ország népe, vezetői imádkoznak, Isten kegyelme nem hagyja el őket.

A szentmise bemutatása után körmenetben átvitték a szentek ereklyéit a Szent Mihály-bazilikába, ahol az ereklyék oltárra helyezése után  zenés áhítat kezdődött. Az Árpád-házi szentek dicséretére énekelt a passaui zenészek együttese és a Liszt Ferenc Kórustársaság Vinczeffy Adrienne vezényletével. Itt szólalt meg elsőként, ősbemutatóként Daróci Bárdos Tamásnak Kozma László versére írott kórusműve Gizella királyné tiszteletére. Majd a Szaléziánumban filmvetítések, gyermekfoglalkozások, vetélkedők várták az ifjúságot, illetve ősbemutatóként látható volt Koltay Gábor Gizella sírjánál című dokumentumfilmje, amely a királyné sírjának exhumálását mutatja be a passaui niedernburgi kolostorban 2006-ban (amikor Veszprém számára is kiemeltek  egy ereklyét Gizella karcsontjából).

* * *

Az ünnepi szentmisén és az azt követő ismeretszerző játékon szép számmal vettek részt a főegyházmegye fenntartásában működő iskolák tanulói. Számukra a Főegyházmegye Ifjúsági Irodája szervezett akadályversenyt a veszprémi várban. Ennek kiindulópontja a Szaléziánum volt, innen a piarista templomba, a Gizella-kápolnához, a Margit-romokhoz, a Szent György-kápolnához zarándokoltak a gyerekek. Az ifjúsági iroda munkatársait a cserkészek és a főegyházmegye papnövendékei segítették. A vetélkedő célja volt, hogy mindenki megismerkedjen az Árpád-házi szentekkel, a kalandtúra végén apró ajándékokkal várták őket. A diákok a vetélkedő után még filmeket néztek és kiállításokat tekintettek meg, de egy kis kézműveskedésre is jutott az idejükből.

A felnőtteket is érdekes programok várták. A Szaléziánumban Koltay Gábor Gizella sírjánál készült dokumentumfilmjét, valamint az Árpád-házi szenteket bemutató filmeket tekinthettek meg az érdeklődők. Ehhez kapcsolódóan megtekinthették az előző nap nyílt, az Árpád-házi szentekről szóló kiállítást, de a jövő héten érkező Bosco Szent János ereklyéjéhez kapcsolódva ezen a napon ingyenesen volt látogatható a szalézi rendet bemutató centenáriumi kiállítás is.

Az eseményekben gazdag napot a Mindenszentek litániája zárta a Szent Mihály-bazilikában, majd a záróáldást a jelenlévő ereklyékkel kapták a zarándokok.

Toldi Éva/ Veszprémi Főegyházmegye/Magyar Kurír

Képes beszámoló a Veszprémi Főegyházmegye honlapján látható.