A közösség hivatása: lelkipásztorkodás és iskolai oktatás.

A jelenlegi Gödöllői Premontrei Perjelség a 12. század végén alapított Jászóvári Prépostságnak nemcsak filiája, hanem anyaországi jogutódja, és magáénak vallja Nagyvárad, Jászó és Lelesz szellemi örökségét. Gödöllőt 1924-ben alapította Dr. Takács Menyhért jászóvári prépost azokkal a premontreiekkel, akik a kassai-, rozsnyói- és nagyváradi premontrei gimnáziumok meg-szüntetése után az utódállamokban nemkívánatos személyek lettek. Gödöllő 1929-től kezdve saját noviciátussal és hittudományi főiskolával önállósult, 1937-ben pedig a Szentszék önálló perjelséggé (prioratus sui juris) emelte. 1938-tól 1945-ig a gödöllői kormányzó perjel ismét az egyesített Jászóvári Prépostság prelátusa lett. A trianoni határok 1945-ös visszaállításától 1950-ig Gödöllő újra önálló lett, rövid ideig saját plébániával.

Hatalmas alapterületű épületegyüttese a szerzetesrendek feloszlatásakor az Agrártudományi Egyetem birtokába került. A rendek szétszóratásakor 55 tagja volt a Gödöllői Perjelségnek, és 10-en voltak az akkor már ismét önálló prépostsággá lett Nagyváradon. A rendtársak a feloszlatás után különféle világi foglalkozást, fizikai vagy szellemi munkát vállaltak. Néhányan középiskolában tanítottak, vagy tudományos munkát végeztek, mások külföldi apátságokhoz csatlakoztak, akik közül hárman jelenleg is az USA-ban élnek. A konvent a szétszóratás alatt jogilag a Váradhegyfoki Prépostsághoz (Nagyvárad) tartozott. Utolsó prépostjuk, Dr. Gerinczy Pál 1965-ben hunyt el a Szilágy-megyei Krasznán. A hatvanas évek elején az ősi Zsámbéki Prépostság titulusára tett fogadalommal titokban új tagokkal gyarapodott a közösség.

1989-ben a Premontrei Rend generális apátjának kezdeményezésére ismét visszaállt az önálló Gödöllői Premontrei Perjelség. A szétszóratás idején élő 55 testvérből ekkor már csak 12-en éltek, és a titokban fogadalmat tett és felszentelt testvérekkel együtt összesen 15 tagú konventnek Fényi Ottó lett a kormányzó perjele. A nehéz évtizedekben is ő tartotta össze a rendet, gondoskodott az idős, beteg rendtársakról, irányította a körülményekhez képest hitelesnek mondható közösségi életet.

Az újrainduló közösség kis rendházat és kápolnát épített a régi területével határos utcában. Elvesztett kolostorépületük helyett két kisebb épületet kaptak, melyekben 1992-ben megnyitották a nyolcosztályos Premontrei Gimnáziumot világi tanerőkkel. Az 1993-ban megáldott Fácán-sori új Kápolna a váci megyéspüspök rendeletére 1998-ban Premontrei Plébánia lett. Ez lehetőséget ad arra, hogy gödöllői iskolai munkájuk mellett plébániai pasztorációt is folytathassanak. A gimnázium is több épülettel gyarapodott, és 2000-ben útjára bocsátotta első érettségizett növendékeit.

Zsámbékon, az ősi monostor-templom tövében a rend átvette a plébániát (1990), és ez egyben a rend domus dependense lett. Itt is elindult a szerény konventélet az ünnepélyes liturgiával és a környéken végzett lelkipásztori tevékenységgel, az itt letelepedett premontrei nővérekkel együttműködve. Az újrakezdés óta 6 idős rendtag halt meg, de fiatal tagokkal is gyarapodott a rend: eddig két testvér részesült a papság szentségében, és hárman folytatnak teológiai tanulmányokat.

A jövőben is sajátos rendi feladatuknak tartják az apostoli tevékenységet, az iskoláikban és plébániáikon folytatott lelkipásztori munkát az élő szerzetesi közösség hátterével, környékük hívő népe és a rájuk bízott tanulóifjúság javára. Rendi feladatuknak tekintik a hívekkel együtt ünnepelt liturgiát, a naponta énekelt premontrei zsolozsmát.

NYILVÁNOS ZSOLOZSMAREND (mindig énekes zsolozsma!):

Egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (papi).
A közösség jogi személy.

A közösség nemzetközi központja:
Lásd a Csornai Premontrei Prépostságnál.

A közösség magyar központja: Premontrei Perjelség és Kápolna

Balogh Piusz OPraem kormányzó perjel
Cím: 2100 Gödöllő, Fácán sor 3.
Tel.: +36 (28) 430-879
Fax: +36 (28) 330-879
E-mail: piusprem.hu

A Premontrei Szent Norbert Gimnázium honlapja