Gyöngyös Heves megye második legnagyobb települése, a Mátraalja központja, az Egri főegyházmegyéhez tartozik.

     A hegyvidék és az Alföld találkozásánál lévő városban, annak alsóvárosi részén már a XIV. században megtelepedett a Ferencrend.

A templomot bizonyos adatok szerint a Gutkeled nemzetségből származó Báthoriak építtették 1330-ban. E gótikus templomból máig megőrződtek emlékek. A ferencesek gyöngyösi kolostora már a XIV-XV. században jeles központja volt a magyar művelődésnek, ezt könyvtárának maradványai tanúsítják.

     A hagyomány szerint a ferences templomban már a török hódoltság alatt is őrizték a hívek előtt nagy tiszteletben álló Fájdalmas Anya-szobrot, a művészettörténet megállapítása szerint azonban a szobrot 1600 körül alkothatta az ismeretlen művész. Almásy András plébános 1680-ban már mellékoltárt készíttetett számára.

     A XVIII. század elején a gyöngyösi Agonia társulat, azaz a haldoklókért alakult egyesület a jezsuita atyák kezdeményezésére a Dolha-patak melletti dombon megépíttette a mais meglévő Kálváriát. Ettől kezdve a kegyszobor és a Kálvária kultusza a gyöngyösi búcsújárásban szorosan összekapcsolódott.

     A búcsújáró helyet főleg Heves, Nógrád és Jász-Nagykun- Szolnok megye, a Jászság lakói keresték és keresik fel mais nagy számban.

     Fő búcsúja a templom titulusünnepén, Sarlós Boldogasszony napján (július 2-án) van. Nagyobb zarándok csoportok érkeznek augusztus 2-án, a porciunkula búcsújára, míg a legnagyobb sereglet a Fájdalmas Szűzanya ünnepén (szeptember 15-én) jön össze.

     Gyöngyös különösen a barokk építészet emlékeiben gazdag kisváros. A kegytemplom, a ferences templom jellegzetes rendi templom oromzatos homlokzattal, s a szentély mellé emelt toronnyal. Ennek a szerzetesi imaórákra, zsolozsmázásra való hivogatásban, harangozásban volt szerepe

.
     A templom szentélye még őrzi a régi gótikus templom jellemzőit. A szerzetesek díszesen faragott székeit, a stallumokat Oszler Libor fráter készítette az 1700-as években. Itt a szentélyben van eltemetve Rákóczi Ferenc híres generálisa Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán.

     A Damjanich utcában lévő Kálvária felkeresése fontos eseménye a búcsújárásnak. A XVIII. század elején épült Kálváriát kerítéssel vették körül, s mellé a múlt században remetelakot emeltek, amelynek még az 1950-es években is volt lakója.

     A Kálvária alatt áll a XIV. századi, gótikus eredetű, a XVIII. század során barokká átalakított Szent Orbán-templom, a szőlőművesek pártfogójának temploma. Gyöngyös a mátraalji szőlőtermelésnek fontos központja. Érdemes megkóstolni a környék borait. A városhoz méreteiben és gazdag berendezésében is méltó a Szent Bertalan plébániatemplom.

     A Fájdalmas Szűzanya tiszteletének erősségét Gyöngyös vallásos népéletében jelzik a temetői Fájdalmas szobrok, amelyeket gyakran síremlékül alkalmaztak.
     A várost vámosgyörki átszállással a Budapest Keleti pu.-Miskolc vonalon lehet vonattal megközelíteni. A 3-as számú közút áthalad a városon. A távolsági buszok megállóhelye, a buszpályaudvar nincs messze a ferences kegytemplomtól.

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 71-72.old.)