Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az ünnep magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Országszerte általános szokás volt, hogy ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.
A korábbi századok kódexeiben, kalendáriumaiban az ünnep különböző elnevezéseivel találkozunk: Testfogadó Boldogasszony, Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, Boldogasszony fogadása.
Legrégibb liturgikus emlékeink is számon tartják az ünnepet – az
ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint
hozzátartozott a leborulás régi magyar hagyománya: „Karácsony napján
és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony,
vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az
isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen.
Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a
megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott
titkát ilyen alázatossággal tiszteli.”
A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad ezeket a fákat, maguktól kell elkorhadniok.
Székesfehérvár-Felsővároson
a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázták a gyümölcsfákat, hogy
majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett
rózsafára az olvasót is ráakasztották. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó,
Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen
piros szalagot kötött. Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha
Gyümölcsoltó Boldogasszony napján már nincs hó a vetéseken. A
tápiógyörgyei gazda ezen a napon kiment a kertbe, és a gyümölcsfák
törzsét kereszttel jelölte meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett
fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.
Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak is, mert ekkor a déli szél hazafelé tereli a fecskéket. Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárta az istálló ajtaját: meghívta a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint a fecskék jelenléte felért egy tűz ellen való biztosítással. A madarak érkezése azt is jelezte, hogy eljött a tavaszi munkák ideje. Azt tartották, hogy a derült idő Gyümölcsoltó Boldogasszony napján bő termést jósol.
Magyar Kurír
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!