Kolozsváron találkoztak négyen azok közül, akiket 1972. április 9-én, Gyulafehérváron Isten Szolgája Márton Áron püspök részesített a papság szentségében – tudósít a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.

Balázs-Hegedűs József, Kovács Sándor, Szilveszter Imre-Gábor és Vizauer Ferenc a kolozsvári Szent Mihály-templomban hálaadó koncelebrált szentmisével köszönte meg a Mindenható Istennek a kapott kegyelmeket, a kitartáshoz szükséges erőt a megpróbáltatások idején. Hozzájuk csatlakozott  évfolyamtársuk Bakos Balázs is, akit egy évvel később szentelt pappá a főpásztor.

Kovács Sándor főesperes-plébános, a találkozó szervezője és házigazdája köszöntőjében arról beszélt, hogy fontosabb a papnak, hogy hitéről tanúságot tegyen, mintsem kielégítsen minden hagyományos igényt; hogy a paptestvérek egységben éljenek, mint hogy elvesszenek a munkában egyedül; fontosabb a kereszt (mert termékenyebb), mint az eredményes működés! Majd Sík Sándor piarista papköltő szavaival hangsúlyozta a papi szolgálat vezérfonalát: „S egy férfi jár előttem egyre,/Fehér fényben, fehér ruhában./Léptünk alatt meleg virágok/Serkednek a vad köveken./Kézen fogva vezet a Mester,/S én követem.”

A hálaadó szentmise főcelebránsa, Balázs-Hegedűs József nyomatékosította, hogy a pap nagyon kicsiny ember.  Kifejtette: a pap a legszegényebb az emberek között, ha Jézus nem teszi gazdaggá saját szegénységével; a pap a leghasztalanabb szolga, ha Jézus nem hívja barátjának; a pap a legostobább az emberek között, ha Jézus nem oktatja, mint Pétert; a pap a legvédtelenebb a keresztények között, ha a Jó Pásztor nem erősíti meg nyája körében. A pap öröme szoros kapcsolatban áll Isten szent népével, mert kimondottan misszionárius örömről van szó. Jézus azt akarta, hogy sokan társaivá váljunk szolgálatában és ezáltal személyünkben Ő maga maradhasson jelen és munkálkodhasson népe javára – mondta a főcelebráns.

Balázs-Hegedűs József szentszéki tanácsos Gyergyószentmiklós szülötte. A középiskolát Gyergyóremetén, teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Káplánként szolgált Zetelakán, Gyimesközéplokon és Csíkszentdomokoson. Plébános volt Nyárádselyén és Szentkeresztbányán, jelenleg Tusnádfürdőn szolgál.

Kovács Sándor kanonok Székelykálon született. A középiskolát a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban, teológiai tanulmányait pedig Gyulafehérváron végezte. Sepsiszentgyörgyön, illetve Marosvásárhelyen volt káplán, majd csíkszentgyörgyi plébános. Ezt követően 1984-től plébános, 1987-től pedig kerületi főesperes Székelyudvarhelyen. 2007-től a Kolozsvár-Szent Mihály egyházközség plébánosa és Kolozs-dobokai főesperes.

Szilveszter Imre-Gábor szentszéki tanácsos Gyergyóalfaluban született. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappászentelése után káplán volt Medgyesen, majd plébános Szentágotán, Sinfalván és Gyimesközéplokon. 2006-tól a felcsíki Hidegség plébánosa.

Vizauer Ferencet a szatmári egyházmegye részére szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron, aki akkor az egyetlen római katolikus püspök volt Erdélyben. Vizauer Ferenc aknasugatagi születésű. Káplánként szolgált Erdődön, Kaplonyban s a szatmári Hildegárda templomban, majd plébánosként Alsóhomoródon és Nagybocskón. 1988. november 1-jén külföldre távozott, 1989-től Zürichben a magyar misszió vezetője.

Bakos Balázs szülőfaluja Gyergyóremete, ugyanott járt középiskolába. Ő is Gyulafehérváron végezte teológiai tanulmányait. Gelencén, Kézdimartonoson, Ojtozon volt káplán, 2005-től Borszék római katolikus lelkipásztora.

Egyéniségükre és szolgálatukra mélyen hatott a szentelő püspök, Márton Áron szellemisége, akinek mielőbbi boldoggá avatásáért imádkoztak a hívekkel együtt. 1972 fontos esztendő volt az erdélyi egyházmegye életében azért is, mert február 13-án Boldog VI. Pál pápa Rómában püspökké szentelte Jakab Antalt, Márton Áron utódját. 

Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség

Magyar Kurír