Egyházmegyéink beszámolóit adjuk közre a november 2-án, halottak napján bemutatott püspöki szentmisékről.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás halottak napján szentmisét mutatott be az egyházmegye elhunyt főpásztoraiért az esztergomi bazilika altemplomában.

„A halottakért imádkozni, a halottakért áldozatot bemutatni elismert, hasznos és tiszteletreméltó dolog volt már a Makkabeusok korában, a Krisztus előtti második században is (vö. 2Makk 12,43–46) – mutatott rá a bíboros szentbeszédében. – Olyan halottakról volt szó, akik a nép szabadságáért vívott harcban hunytak el, de zsidó létükre pogány amulettet viseltek. Jó ügyért haltak meg, de nem voltak tökéletesek. Ezért teszi hozzá a Szentírás, hogy üdvös dolog a halottakért imádkozni, hogy »feloldozást nyerjenek bűneiktől« (2Makk 12,46). Ezek szerint a halál pillanatában az ember sorsa nem csupán az örök üdvösség vagy az örök kárhozat lehet, hanem előfordulhat, hogy valaki – mai szóval élve – a kegyelem állapotában van, de még büntetést érdemel. Ne feledjük azonban, hogy az Egyház hite ebben a tekintetben sem elméleti spekulációkon alapszik. Hanem élő volt a hagyomány, hogy érdemes és szent dolog áldozatot bemutatni a halottakért. Maga Jézus pedig a saját halálát áldozatnak fogta fel. Az Eucharisztiában ezt tette jelenvalóvá. Ezért végeztek Eucharisztiát vagy imádkoztak a halottakért a korai keresztények. De ezért említették meg igen korán a szentmisében a szentek nevét is. Ezért kezdtek el Eucharisztiát végezni a vértanúk sírja fölött is. Mert az eucharisztikus lakoma már itt, a földön megjeleníti azt a királyi menyegzőt, amiről Jézus beszél. Márpedig az Isten országa asztalánál ott ülnek a szentek, s oda vagyunk hivatalosak mi is és kedves halottaink is, akikért imádkozunk.”

Az esztergomi megemlékező szentmiséről bővebben ITT olvashat.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Minden elhunyt lelki üdvéért mutatott be szentmisét a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban Bábel Balázs érsek. A főpásztor az elmúlásról és az időről elmélkedve megállapította: az emberi logika nem tud mit kezdeni a halállal. Az emberi gondolkodás szerint az ember minden tudása, tehetsége sírba száll. Ám történetünk nem a halállal ér véget, hanem az isteni logika szerint a feltámadással és az örök élettel.

A mi hitünk központjában a szilárd meggyőződés áll: van feltámadás, és van örök élet – hangsúlyozta Bábel Balázs. – Ahogy a jézusi esemény sem nagypénteken ért véget, hanem átragyog rajta a feltámadás dicsősége, úgy az emberi élet végénél is ott ragyog az örök élet fénye, melyet az irgalmas Isten ajándékoz nekünk. A halálban életünk megváltozik, de meg nem szűnik. Hisszük a test feltámadását és az örök életet.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

Halottak napján Spányi Antal megyéspüspök a hagyományokhoz hűen Pákozdon, a Don-kanyar-emlékkápolnánál celebrált szentmisét az I. és a II. világháború során elesett hősökért.

A főpásztor megáldotta az elesett katonák tiszteletére felvont nemzeti lobogót, amely „a nemzet gyökereire, a haza szeretetére emlékeztet, az országra, amelyet a hősök áldozatuk árán megvédtek” – mondta a megyéspüspök.

Spányi Antal beszédében elmondta: „Pákozdon, a Don-kanyarból hazahozott ismeretlen katona sírjánál tisztelgünk mindazok előtt, akik teljes emberséggel, a magyarsághoz hűen akartak élni, ezért életüket áldozták hazájukért. Akikre ma emlékezünk, nem akartak hősök lenni, mégis hősi módon védték a magyarságot. Hivatásukat becsülettel, tisztességgel teljesítették. Meg kell tanulnunk a katonák küzdelméből a nemzet szolgálatát, a család szeretetét.”

A megyéspüspök arra hívott: imádkozzunk a katonahősökért, mert hitünk szerint ezáltal is megnyílik előttük a mennyország kapuja, az örök élet, ahol már nem lesz gyász és fájdalom, csak a földön kiérdemelt öröm vár rájuk. „A hősökre tekintve tanuljuk meg, hogy a haza örök érték. Ez fontos üzenet ma, amikor a nemzetállamok helyett kevert társadalmakat akarnak létrehozni. A mi küldetésünk, hogy megőrizzük nemzetünk kincseit, átadjuk a következő nemzedéknek – azt, mi a nemzeti lobogó, mit jelent magyarnak lenni, kik a mi hőseink és szentjeink.”

A szentmise végén Spányi Antal megyéspüspök, Huszár János altábornagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnoka, a város önkormányzatának nevében Karsai Béla, Székesfehérvár szenátusának elnöke, valamint Görög István ezredes, a Katonai Emlékpark vezetője koszorút helyeztek el az elesett hősök tiszteletére az ismeretlen katona sírjánál.

Az eseményen részt vettek a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének képviselői, a vitézi rend tagjai és számos megemlékező.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Mudrák Attila; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Somogyi Illés

Magyar Kurír