Úgy értesültünk, hogy idén decemberben lezárulhat a városligeti múzeumnegyed tervezési fázisa. Miközben az ország az 1956-os szabadságharcra emlékezik, hamarosan eldőlhet, hogy mi kerül a Rákosiék által lerombolt Regnum Marianum-templom helyére. A Magyar Patrióták Közössége azt szeretné elérni, hogy a helyszínen a Csete György és Makovecz Imre építészek által megtervezett szakrális emlékhely épüljön meg.

A városligeti Regnum Marianum-templom 

A városligeti Magyarok Nagyasszonya-templom, közismertebb nevén a Regnum Marianum-templom a főváros XIV. kerületéhez tartozó Városliget peremén, a Dózsa György út és a Damjanich utca találkozásánál állt. A magyarság engesztelő templomának is nevezett épület olyan személyiségek kezdeményezésére épült, mint Prohászka Ottokár püspök. A templom alapköveit 1925-ben tették le, ám az elhúzódó világválság miatt csak 1931-re készült el. A régi körtemplomok mintájára megálmodott épületnek eredetileg tornyot is tervezett Kotsis Iván építész, ami elegendő pénz hiányában végül soha sem épült meg.

A Regnum Marianum-templom a magyar nép háláját szimbolizálta, amiért az ország Károlyi Mihály országvesztő népköztársasága és Kun Béla tömegeket halálba küldő tanácsköztársasága által fémjelzett vörös rémuralom alól Isten kegyelméből felszabadulhatott. Talán nem meglepő, hogy a második világháború után a szovjet tankok árnyékában berendezkedő kommunista diktatúra nem tűrte sokáig az emlékhelyként és szellemi műhelyként egyaránt jelentős szerepet betöltő templomot és közösségét.

Sztálin 70. születésnapjára szánt ajándékként Rákosi Mátyás parancsot adott a Regnum Marianum eltüntetésére, amelynek ürügyéül az úgynevezett Felvonulási tér kialakítása szolgált. A magyarság engesztelő templomának bontását 1951. szeptember 23-án kezdték meg az ÁVH börtönét is vállaló hívek tiltakozása ellenére. A Regnum Marianum-templom ezt követően a bolsevik hatalmi rendszerrel szembeni ellenállás jelképévé vált. Újjáépítését nemcsak az 1956-os szabadságharcosok és Mindszenty bíboros szorgalmazta, hanem a rendszerváltást követően számos egyházi közösség és személyiség, így többek között az akkori pápa, II. János Pál is.

A templom belső tere és bejárata

Bár a városligeti Regnum Marianum-templom lerombolása a kommunista diktatúra egyik legaljasabb cselekedete volt, ma valamiért mégsem kellően közismert ennek az emlékhelynek a múltja és szerepe. Ma egyedül egy kereszt jelöli helyét, és amit sokan nem tudnak, hogy az egykori épület altemploma (alagsora) törmelékekkel feltöltve, máig a föld alatt rejtőzik. A Regnum Marianum-templom jogutódját ugyan 1996-ban modern stílusban felépítették a zuglói Zoborhegy téren, a templom eredeti tervek szerint, a régivel azonos helyszínen történő újjáépítése sokak kérése ellenére nem valósulhatott meg.

A Regnum Marianum-templom alaprajza

2011-ben, a templom lerombolásának 60. évfordulóján a 2013-ban megszűnt Váralja Szövetség kezdeményezte a Regnum Marianum-templom újjáépítését. Akkoriban a kultúráért felelős államtitkár a felvetett városligeti múzeumi negyed építése kapcsán arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kormány a templom újjáépítését tervezi. A Váralja Szövetség azonban nem várt irányból kapta a legnagyobb ellenzést: 2011 márciusában a magyarországi katolikus egyház vezetése, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elhatárolódott a kezdeményezéstől mondván, hogy az „nem feltétlenül szolgálja a magyarság ügyét.” Erre válaszul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány ezt tudomásul véve, nem tervezi a templom újjáépítését.

Az emlékhely napjainkban

Azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a katolikus egyház egyetértése hiányában a templom újjáépítésének nincs realitása, ám ez nem jelenti azt, hogy ezen a meggyalázott, de mégis szent helyen ne lehetne méltó szakrális emlékhelyet kialakítani. Ennek megvalósítását kiváló Kossuth-díjas építészeink, Csete György és az azóta már elhunyt Makovecz Imre közösen kezdeményezték, akik meg is tervezték az itt állítandó emlékművet. Könnyen lehet azonban, hogy még ebből sem lesz semmi: a már publikált fejlesztési terveken ugyanis a Regnum Marianum-emlékhely nem szerepel, sőt egyes tervrajzok az emlékhely vonatkozásában egy mélygarázs létesítésével számolnak, más építészeti javaslatok pedig egyszerűen ráépítenének a törmelékekkel feltöltött, de még létező altemplomra.

A tervek nem igazán vesznek tudomást a Regnum Marianum-emlékhely létezéséről – Ezen például meg sincs említve, a 14. számú területre pedig mélygarázs kerülne, ami még az altemplomot is elpusztítaná

A Magyar Patrióták Közössége megítélése szerint még nem dőlt el véglegesen, hogy mi lesz az emlékhely sorsa, ezért rendkívül időszerű most a cselekvés az ügy érdekében. Tekintettel a valós lehetőségekre, munkánknak nem lehet más a célja, mint a már említett, Csete-Makovecz-féle szakrális emlékhely megépítésének kezdeményezése. Egyesületünk ennek érdekében találkozót kért Dr. Baán Lászlótól, a Városliget fejlesztését irányító kormánybiztostól.

A templom alapfalainak elhelyezkedése

A Regnum Marianum-emlékhely méltó kialakítása a Magyar Patrióták Közössége egyik szívügye, ezért idei november 4-i – az 56-os szabadságharc leverése alkalmából szervezendő – megemlékezésünket a Regnum Marianum-keresztnél, a Városligetben tartjuk meg. A gyertyagyújtással egybekötött tisztelgésre várjuk mindazokat, akik az emlékhely sorsának méltó rendezését fontosnak tartják. A rövid megemlékezés kedden 18 órakor kezdődik. Mindenki hozzon magával egy gyertyát vagy mécsest!

forrás: 2014. október 25. © Magyar Patrióták Közössége