Március 1-jén, hamvazószerdán a püspöki székhelyeken is szentmisével, illetve a hamvazás szertartásával kezdődött meg a húsvéti készület negyven napja, a nagyböjt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában celebrált ünnepi szentmisét hamvazószerdán.

Szentbeszédében arról szólt, hogy a bűnöket egyedül Isten bocsáthatja meg, mi a saját tetteinkkel nem vásárolhatjuk meg, a saját erőnkből nem érdemelhetjük ki Isten irgalmát. De Isten ajándékozó szeretete kötelez minket, vagyis a bűnbánat méltó gyümölcseit kell teremnünk – tette hozzá a főpásztor. Ezeket az Ószövetség és a hamvazószerdán felolvasott evangéliumi részlet egyaránt három nagy csoportra osztja: az adakozásra, az imádságra és a böjtre. Mind a három jó cselekedet esetében felhívja azonban a figyelmet a nagy kísértésre: egy súlyos hiba, mégpedig a hiúság lehetőségére.

Erdő Péter Ferenc pápa idei nagyböjti üzenete nyomán hangsúlyozta, fennáll a veszély, hogy az ember személyiségét „látszatokban jeleníti meg, abban, hogy másoknak megmutatja, mi mindent engedhet meg magának. Ám a látszat a belső üresség álarca”, így az ember élete a külsőségek rabjává válhat, létünk középpontja a legfelszínesebb és legátmenetibb síkra kerülhet. „Így válik világossá, hogy Jézus egyszerre bátorít minket a bűnbánat tetteire, az adakozásra, az imádságra és a böjtre, és bírálja ugyanakkor azokat, akik nyilvánosan, az emberek elismerését hajszolva mutogatják nagylelkűségüket és vallásosságukat” – fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter szentbeszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.

* * *

Győri Egyházmegye

A lélek fittségének záloga a testi önmegtartóztatás – mondta Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott hamvazószerdai szentmisén. A főpásztor homíliájában az aszkézis és a böjt értelmét állította a figyelem középpontjába.

Veres András a szentmise elején elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a hamvazószerda nem szomorú, hanem örömteli időszak kezdetét jelenti. A nagyböjtben megtapasztalhatjuk az Úrral való időzés belső örömét az elmélkedésen és az imádságon keresztül.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a keresztény aszkézis nem öncélú – mondta homíliájában a megyéspüspök –, hiszen általa Jézus szenvedésére emlékezünk; vezeklő, bűnbánati jelleggel bír. Emellett pedig az aszkézis gyakorlása állandó éberségre, a Krisztusra való várakozásra hív. Veres András Anselm Grün bencés szerzetes gondolatai nyomán rávilágított arra, hogy a lélek éberségének, fittségének záloga a testi önmegtartóztatás, önmagunk megfegyelmezése; az Isten felé fordulást a testtel kell kezdeni.

Veres András hamvazószerdai liturgiájáról bővebben ITT olvashatnak.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmisében nyitotta meg a nagyböjti időszakot a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban hamvazószerda estéjén. A főpásztor szentbeszédében a vallásgyakorlatok nagyböjti jelentőségét elemezte.

Rámutatott: a böjt a mai ember számára életidegennek tűnik, mégis több ezer fogyókúrás technikával sanyargatják magukat az emberek. A nagy különbség a motivációban van. Napjaink embere a test kultúrájának hamis varázslatában él, s ezzel egyetlen célja a test szépsége, esztétikuma. Az ember azonban több a testnél. Test és lélek szerves egysége. S ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és boldog legyen, szükség van a teljes ember harmóniájára – mondta az érsek.

A nagyböjti idő nem múlhat el a bűnbánat gyakorlása nélkül – hangsúlyozta Bábel Balázs, hozzátéve: egy embertől sem várhatjuk el, hogy soha se kövessen el hibát vagy bűnt, ahogy mi, keresztények sem vagyunk bűntelenek, de igaz vallásosságunkhoz hozzátartozik a személyes bűnvallomás, bűnbánat, megtérés és jóvátétel. Ennek tökéletes formája, ha Isten szeretete miatt tesszük.

A főpásztor beszédében kitért az ima fontosságára, mely az Istennel való kapcsolat éltető ereje az ember életében. A szentatya nagyböjti üzenetéhez kapcsolódva kiemelte a Szentírás-olvasás, az Isten igéje jobb megismerésének fontosságát. Emlékeztetett továbbá az alamizsna, a másokon való önzetlen segítés vallásgyakorlatára. Az érsek személyes élményként osztotta meg a hívekkel, hogy van Kalocsán egy idős hölgy, aki minden ünnepen, papi évfordulón a portán hagy virágot számára, és írásban jókívánságot. Soha nem várja meg, amíg a főpásztor leér, hogy megköszönje. Köszönetet, elismerést nem várva teszi a jót. Ez az alamizsna lényege: különösebb kitüntetés, figyelem és elismerés nélkül tenni a jót minden körülmények között – mutatott rá Bábel Balázs. – Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell megdicsérnünk azokat, akik szüntelenül jó cselekedettel élnek – fűzte hozzá.

Az érsek a hamu jelképe kapcsán felidézte, hogy a főszékesegyház régészeti feltárása közben talált csontokra tekintve sokszor elgondolkodott azon, hogy azoknak a maradványait látja, akik valaha ugyanúgy éreztek, nevettek, szomorkodtak és munkálkodtak, mint mi. Ma pedig csak a csontokat látjuk belőlük. A hamu a bűnbánat mellett figyelemfelhívás is. Az embernek örökös készenlétben kell lennie, mert nem tudjuk sem a napot, sem az órát. Ennek ellenére nem félelemkeltés e ténnyel az Isten célja, hanem a remény erősítése. A jövőt ugyanis nem ismerjük, de a jövő Urát igen. Legyen ez a nagyböjt egy lépcső életünkben az Isten felé haladás útján – buzdított Bábel Balázs.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

A nagyböjti időszakban a Szombathelyi Egyházmegye több településén is tartanak stációs, hajnali szentmiséket. Szombathelyen Császár István egyházmegyei kormányzó és a városban szolgáló lelkipásztorok részvételével az oladi Boldog Batthyány-Strattmann László és a Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt templomban vette kezdetét az idei stációs szentmisejárás március 1-jén, hamvazószerdán.

„A nagyböjti időszak jó alkalmat teremt arra, hogy Krisztus lelkületének, személyiségének vonásait – imádság, önzetlen szeretet, áldozatkészség, földi javaktól való elszakadás, az örök élet utáni vágyakozás – magunkban újra kialakítsuk. Jutalmunk pedig a lelki béke, a megpróbáltatások közepette is megnyilvánuló türelem, a derű, a jóindulat és a mélyebb szeretetkapcsolat lesz” – buzdította a híveket szentbeszédében Császár István, egyházmegyei kormányzó. Isten ránk bízta a világot, pedig – ahogy arra a hamvazásban is emlékeztet az Egyház – porból lettünk és porrá leszünk. Isten mégis bízik bennünk. Ezért kell az üdvösség jó hírét is meghallanunk: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.” A hamuval az Egyház nem megaláz vagy bepiszkolja a homlokunkat, hanem a kereszt jelét rajzolja fel, amely mögött ott ragyog Krisztus feltámadása és a miénk is – mondta Császár István.

A Szombathelyi Egyházmegyében Szombathely mellett még Zalaegerszegen, a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-templomban; Vasváron; Celldömölkön, a Nagyboldogasszony-templomban is tartanak – különböző napokon – hajnali stációs szentmiséket.

***

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában bemutatott szentmisében kifejtette: a böjt alapja az Isten Igéje, amely lámpás a lábunk előtt.


Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye

Fotó: Nemes Zsuzsanna, Győri Egyházmegye, Koprivanacz Kristóf, Hegyi Sándor

Magyar Kurír