Mi a böjt?

A mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése.
Régebben a megtartóztatás foka szerint 3 böjtöt ismertek: szigorú böjtöt, enyhített böjtöt és a hústilalmat. 1966 óta az egyházi törvény csak a szigorú böjtöt és a húst tiltó megtartóztatást ismeri. Szívesen és önként böjtöljünk!


A böjt fajtái

Szentségi böjt

A szentáldozást megelőző böjt, melyben kizárólag az Eucharisztia iránti tisztelet kifejezéseként az áldozónak a szentáldozás előtt legalább 1 órán keresztül tartózkodnia kell minden ételtől és italtól, kivétel a víz és az orvosság. Az idősek, betegek és gondozóik akkor is megáldozhatnak, ha 1 órán belül valamit magukhoz vettek.

Bűnbánati (vezeklési) nap

Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összes péntekjei és a nagyböjt ideje. Ezt a következő cselekedetekkel fejezhetjük ki: böjt vagy más önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság vállalása. Nincs böjt (illetve bűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai) alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők.

Hústilalom

Hústól való tartózkodás. A nagyböjt péntekjein kötelezi azokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték.
 
Szigorú böjt

Az egyházi előírások szerint hamvazószerdán és nagypénteken a 18 és 60 év közöttiek csak háromszor ehetnek, és egyszer lakhatnak jól, illetve húst nem vehetnek magukhoz. Az ital, hacsak nem étel jellegű (pl. tej, leves) nem szegi meg a böjtöt. A fő étkezés áthelyezhető a megszokottól eltérő időpontra is. Fel vannak mentve a betegek, a terhes és szoptató anyák, akik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, és azok a szellemi dolgozók, akiket a böjt akadályozna kötelességük teljesítésében.

Mi a nagyböjt?

Az engesztelés és az önfegyelmezés szent ideje, Jézus Krisztus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezete hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig. Napjainak száma (negyven) Jézus pusztai böjtjéhez igazodik (Mt 4,1-11; Mk 1,12-13; Lk 4,1-13). Mivel vasárnap a keresztény ember nem böjtölhet, a hamvazószerda és az első böjti vasárnap közti hétköznapokból, s a következő 6 hét hétköznapjaiból áll (4 + 6x6 nap). A böjt utolsó hete a nagyhét, három szent napja nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. A nagyböjt liturgikus színe a lila.


Milyen előírások vonatkoznak a nagyböjti időszakra?

Hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein nem ehetnek húst, akik elmúltak 14 évesek. Ez korhatár nélkül kötelez. A 18. életév betöltésétől a 60. életév megkezdéséig pedig Hamvazószerdán és Nagypénteken a fentieken túl csak háromszor szabad enni, és egyszer jóllakni.

A nagyböjti időben elsősorban a lelket kell felkészíteni Jézus feltámadásának megünneplésére, bűnbánattal, gyónással. A húsvéti időben egyszeri áldozás kötelező az Anyaszentegyház öt parancsolata szerint.