- így írnak szerte az interneten Jacques Hamelről, képeket megosztva a megölt papról. Világszerte több egyházi méltóság emlékezett meg róla, Ferenc pápa is keményen elítélte a támadást.

Hamel atya 1930-ban született, és 1958-ban szentelték pappá. 2008-ban, ünnepelte papi szolgálatának arany jubileumát, 50 évnyi katolikus pásztori tevékenység után.

- mondta Auguste Moanda-Phuati atya, aki Hamel halála miatt most búsan, de az agg atya szellemi öröksége miatt büszkén vette át a gyülekezet irányítását. Az egyház törvényei szerint a papoknak jogukban áll nyugdíjba vonulni, ha elérik a 75 éves kort, persze ez opcionális, szabadon választhatnak, hogy maradnának-e tovább a szószéken.

- nyilatkozta elcsukló hangon utódja a Le Figaro francia napilap kérdéseire válaszolva.

Hamel atya maradásakor arra hivatkozott, hogy nincs elég pap az egyházkerületben, ezért szükség van mindenkire aki csak él és mozog, hogy folytathassák hivatásukat, hogy biztonságot és megbékélést nyújtsanak az embereknek.

- mondta a kongói származású pap, aki szabadságát megszakítva sietett vissza a városba, hogy ellása a plébánia körüli teendőket.

A nap folyamán sokan érkeztek a kisvárosba a környékbeli plébániákról, papok és hívők gyűltek össze, hogy megemlékezzenek az mártírhalált halt Jacques Hamelről. Előkerültek a régi és új anekdoták, volt olyan, aki még egy több mint 50 évvel ezelőtti történetre is emlékezett Hamellel kapcsolatban. Azonban, amit senki sem feled, az a pár évvel ezelőtt elhangzott híres mondata volt:

- mondta nevetve pár évvel ezelőtt az egyik fiatal hívőnek, aki viccesen megkérdezte tőle, hogy mikor megy már nyugdíjba.

Júniusi plébániai lelvelében Hamel atya kiemelt egy mondatot, amire máig mindenki jól emlékszik: "Vajon képesek vagyunk meghallani Isten hangját, mely arra szólít minket, hogy a világunkból ezekben a percekben kellene egy emberibb és testvériesebb világot teremtenünk?"

Legtöbb híve a béke embereként, az emberek közti megbékélés hírnökeként beszélt az atyáról.

A keddi támadással az Iszlám Állam, nemcsak Franciaországnak és Európának, hanem az európai eszmeiség, értékrend és kultúra megalapozójának, a kereszténységnek is hadat üzent. Nem először öltek keresztényeket, de ez volt az első, hogy az ISIS keresztény, katolikus templomban gyilkolt, méghozzá egy papot, az Európai kontinensen. A kérdés már csak az, hogy az állítólag kereszténynek kikiáltott Európa meddig tűri ezt a megalázó és ugyanakkor félelmetes helyzetet?