Erdő Péter bíboros, Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa és Veres András szombathelyi megyéspüspök vízkereszt ünnepén, január 6-án a budavári Mátyás-templomban szentmisében adtak hálát azért, hogy tizenöt éve e napon szentelte őket püspökké Szent II. János Pál pápa.

Képgaléria – klikk a képre!

A hálaadó szentmisén számos pap, köztük Snell György esztergom-budapesti segédpüspök is koncelebrált, a szertartáson részt vettek az Egyetemi Katolikus Gimnázium növendékei.

Szentbeszédében Erdő Péter kiemelte, hogy vízkeresztkor az egyház elsődlegesen nem egy eseményt, hanem inkább egy titkot ünnepel: azt a felismerést, hogy Krisztusban maga Isten jelent meg az emberiség számára. A főpásztor ezután a napkeleti bölcsek látogatása evangéliumi történetének egyes elemeiről elmélkedett. A csillagok jelentőségével kapcsolatban elmondta, hogy Krisztus kortársai azt tartották, minden embernek van egy csillaga, de a korabeli asztrológia szerint is különleges csillagállás volt Kr. e. 7-ben, ami egy korabeli csillagjós számára azt jelenthette, hogy a világmindenség ura összetalálkozik a zsidó néppel a végső idők jegyében. A bíboros azt is megemlítette, hogy a háromkirályok elnevezés igazából a középkor elején alakult ki, az evangéliumban a bölcsek tisztsége és pontos száma sem szerepel.

Az evangélium lényegi tanítása, hogy a bölcsek pogányok voltak – hangsúlyozta Erdő Péter. – A választott népen kívülről, valahonnan nagyon messziről jönnek, az egész emberiség vágyakozását és várakozását hozzák a betlehemi Gyermek jászlához.

„A zsidók segítenek a bölcseknek megtalálni Jézust, de ők maguk nem keresik meg.” E paradoxon mellett arra a különlegességre is felhívta a figyelmet a bíboros, hogy a bölcsek nem botránkoznak meg a Mindenség Királyának megdöbbentően szegény körülményein.

A bölcsek által adott ajándékok is nagyon fontos részei az evangéliumi tanításnak: a kincsek – az arany, a tömjén és a mirha –, melyeket átadnak Krisztusnak, a legértékesebb dolgok, amiket a távolból jött utazó csak adhat. Az evangélium tehát azt tanítja, hogy mindenki eltalálhat Jézushoz, ha kész arra, hogy keresse, hogy vegye a fáradságot, és ha kész letenni a lába elé azt, ami neki a legdrágább.

Erdő Péter ezután arról beszélt, hogy vízkereszt ünnepének tanítása mennyire kifejeződött Szent II. János Pál pápának abban a döntésében is, hogy évről évre ezen a napon püspököket szentelt a Szent Péter-bazilikában. Egyrészt különböző országokból, földrészekről gyűltek össze a fölszentelendők; és az, hogy tizenkét főpásztort szentelt fel a pápa, utalás volt az apostolok számára, ezáltal pedig a missziós parancsra is, amelyet Krisztus az apostolok testületének adott: „Elmenvén az egész világra, tanítsatok minden népet.”

A bíboros először Alberto Bottari de Castello nuncius életéről beszélt, amelyben különösen is megvalósult az, hogy az evangélium örömhíre minden nemzethez szól. Alberto Bottari működött Afrikában, szolgált Japánban, most pedig Magyarországon képviseli Szent Péter utódát.

„Veres András püspök úr és jómagam alkalmanként szintén meghívást kaptunk arra, hogy más népek körében is tanúságot tegyünk Krisztus ügyéről, főként azonban itt, Magyarországon juthattunk el a legkülönbözőbb sorsú és világnézetű emberekhez. Egyszerűekhez és tudósokhoz, hívőkhöz és távolállókhoz” – fogalmazott Erdő Péter, rámutatva, hogy olykor ők is tanúi voltak, hogy az emberi lélek mélyéről tört fel a Krisztus iránti vágyakozás.

A kapott kegyelmekért hálát adva a főpásztor azt kérte, hogy püspökök, papok és hívő világiak egyaránt megtapasztalhassák Krisztus ígéreteinek beteljesülését: „Veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig.”

A szentmise végén a három jubiláló püspök közösen adott áldást. Ezzel Erdő Péter szavai szerint azt szerették volna kifejezni, hogy áldás kívánnak lenni mindenki számára, akivel találkoznak, s arra kérik a Jóistent, hogy hasonló módon minden keresztény is áldás lehessen a világban.

Fotó: Thaler Tamás

Agonás Szonja/Magyar Kurír