Havas Boldogasszony ünnepe: 

Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a Santa Maria Maggiore –bazilikának a fölszentelési évfordulója (kr. u. 440). Az ünnep idővel az egész katolikus egyházban elterjedt. A liturgikus naptárban augusztus 5-én van a napja.

Santa Maria Maggiore-bazilika, Róma

A legenda szerint a 4. században, az örök városban egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy templomot építtetnek a Szent Szűz tiszteletére.  Mária álomban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen építsék fel a templomot, amelyet másnap hó fog borítani. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony-bazilikának is nevezik. Ünnepnapján (augusztus 5.) a római bazilikában virágszirmok hullatásával emlékeznek az egykori csodás eseményre.

A szeged-alsóvárosi ferencesek 1503-ban fölszentelt Havi (havas) boldogasszony-temploma és a hozzátartozó kolostor a mai Magyarország második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttese, a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása.

A ferencesek a 15. században telepedtek meg Szegeden, de nem sokkal később a törökkel találták szembe magukat. A török hódoltság idején nagy szerepük volt a városban és az egész dél-alföldön élő katolikusság lelkipásztori szolgálatában, hitének megtartásában.

A 17. században indultak meg Mária, a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendaanyag és a csodás események kapcsán a zarándoklatok. Olyan mentsvára volt ez a Szeged környékén élő katolikus magyarságnak, ahol megtapasztalhatták Szűz Mária megtartó erejét.

1950-ben a szegedi ferenceseknek is el kellett hagyniuk rendházukat és csak 1989-ben térhettek ide vissza. A plébánián jelenleg színes közösségi élet zajlik, melyben igyekeznek minden korosztályt megszólítani. 2012. szeptemberében nyílt meg a Ferences Látogatóközpont, melynek szervezésében megtekinthető a templom, a kolostor gazdag építészeti öröksége és a ferences rend történetét bemutató kiállítás.

A Szeged-alsóvárosi ferences templomban két Mária-kegykép található, az egyik a bejárattól jobbra a Fekete (vagy Szerecsöny) Mária. A kép a lengyelországi Czestochowa-i Mária ábrázolásának 1740-ben készült másolata, Morvai Antal alkotása.

Havas Boldogasszony-templom, Szeged

A főoltár közepébe helyezett másik kegyképen Mária mint a Napbaöltözött Asszony jelenik meg a Jelenések Könyve alapján: „Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona.” (Jel 12,1.) Erre a Mária-ábrázolásra szimbólumként tekintettek: a keresztény Európa törökök feletti győzelmét látták benne. Az oltárképet az eredetlegenda szerint egykor a templom környékén lévő Csöpörke tóba rejtették el a török elől, és egy katona találta meg évekkel később teljesen sértetlenül.

A Havas Boldogasszony-búcsú Szegeden:

Móricz Zsigmond a Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) című regényében a következő szavakkal örökítette meg a Havi Boldogasszony napi búcsút:

„Erre a napra megindul a tanyák népe, a puszták túró, törő, nyüzsgő lakossága, és tízezres tömegben vándorol be gyalogszerrel a városba. Ahogy a görög kolóniák népe, ahogy a keleti vallások hívei mindig az anyafészek után esengenek: a szegedi pásztor, gazda és munkásnép minden tagja ide vágyik be, a havi búcsúra, az ős otthonba, ahonnan jöttek, ahova hazamenni egyértelmű a földi boldogsággal, üdvösséggel: Szegedre. Szent énekeket énekelve gyalogolnak a puszta avarjában, torzsájában, forróságában, s éjszakájában. Mert a távolról jövők már előtte való este indulnak, s egész éjszaka rójják mezítlábbal még ebben az időben az utat. Toronyiránt. Ha lehet. Ha nem állja útjukat a vadvíz.
Keresztet visznek magukkal. Elöl megy a keresztvivő. A keresztet legtöbbször maga faragta. Különös alkotások ezek. Az idvességre vezető akasztófának csodálatosan egyszerű és szimbolikus emléke.”

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő búcsú a századok során összekötő kapocs volt a környékbeli magyarsággal, a délvidékkel, a mai Erdély vagy Bánát területén élő emberekkel.

A 18. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így a havi búcsú idővel a találkozás alakalma is lett a helybéliek és a Szegedről elszármazottak számára. Később, a 19. században is sokan költöztek ki a Szeged környéki tanyavilágba és ők is minden évben hazalátogattak a búcsúra.

Mit jelent a búcsú napjainkban? Joseph Ratzinger A búcsú jelentése című írásában így fogalmaz:  „ (...) egyetlen ember sincsen, aki teljesen önmagába zárt lenne, szellemileg és erkölcsileg is meghatározzuk egymást. Ez a mechanizmus játszódik le imádkozásaink alkalmával a túlvilág és miközöttünk is. A lelkek országa mindenkié, a búcsún imádkozni pedig annyit tesz, mint részesedni a közös értékekben.”

Forrás: http://szeged-pleb.ofm.hu/informaciok/havasboldogasszony