Erdő Péter bíboros meghívására négynapos látogatásra hazánkba érkezik XIX. Nerszész Péter örmény katolikus pátriárka, aki május 23-án, délután hat órakor örmény liturgiát mutat be a budapesti Szent István-bazilikában – tájékoztat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószolgálata.

 

Az egyházfőt Erdő Péter bíboros hívta meg a budapesti örmény katolikus közösség kérésének eleget téve. Magyarországon mintegy ezer éve él örmény kisebbség, amely aktívan segítette a magyarokat az idegen hatalmak elleni harcokban, és tevékeny részt vállalt a kulturális életben. A mostani az első alkalom, hogy magas rangú örmény egyházi vezető érkezik hazánkba.

                                Örmény templom Gyergyószentmiklóson

Magyarországon már a 11. században megjelentek örmények, akik a Balkán felől érkeztek, és templomokat építettek hazánk különböző vidékein. 1243-ben IV. Béla király telket adott nekik Esztergomban. A legjelentősebb szerepet kétségtelenül az erdélyi örménység játszotta: ők a 17. században telepedtek le hazánkban, és 1685-ben örmény katolikusok lettek. Erdélyben négy városban (Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz) kilenc örmény templomot építettek, amelyek ma is állnak; valamint számos könyvtárat, iskolát, árvaházat működtettek. 1848–49-ben pedig a szabadságharcosok, így az aradi vértanúk között is számos örmény tisztet találunk (utóbbiak: Kiss Ernő és Lázár Vilmos). A 19–20. században számos művészt és más értelmiségit adott hazánknak az örmény kisebbség. A magyarság is hozzájárult az örmény kultúrához: az első jó minőségű örmény betűket Misztótfalusi Kis Miklós öntötte az amszterdami örmény nyomda számára.

                                 

Az örmény egyház a történelem során több részre szakadt. A 451-es khalkédóni zsinatot követően az örmény egyház nagy része, a koptokhoz és a nyugati szírekhez hasonlóan elkülönült Bizánctól és Rómától. Ezt a hagyományt folytatja az Örmény Apostoli Egyház, amelynek központja Ecsmiadzinban található. A 12. századtól erősödött meg az örmény katolikus mozgalom, ám a teljes örmény egyház Rómával való újraegységesítésének terve több száz év küzdelme után kudarcot vallott. Az örmény katolikusok végül 1740-ben saját katolikosz-pátriárkát választottak Apraham Ardzivján személyében, aki Róma iránti hűségből felvette a Péter (Bedrosz) nevet.

A jelenlegi örmény katolikus pátriárka, XIX. Nerszész Péter (teljes nevén: Nerszesz Bedrosz Tarmuni) Kairóban született 1940-ben. 1958-tól a római XIII. Leó Örmény Kollégium szeminaristája volt, közben a Pápai Gergely Egyetemen filozófiát és teológiát tanult. 1965-ben pappá, majd 1990-ben püspökké szentelték. 1965 és 1999 között Egyiptomban szolgált, majd 1999 októberében megválasztották az Örmény Katolikusok Kilikiai Házának katolikosz-pátriárkájává. Ezt a hivatalt tizenkilencedikként tölti be, elődeihez hasonlóan kettős nevet választva, amelyből az egyik mindig Péter.

2015. április 12-én Ferenc pápa a római Szent Péter-bazilikában celebrált szentmisét, amelyen valamennyi örmény egyházfő, illetve Örményország köztársasági elnöke is jelen volt. Ebből az alkalomból Ferenc pápa Nareki Szent Gergelyt, a 10. század legnagyobb örmény teológus-költőjét az egyetemes egyház tanítójává nyilvánította.

Fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír