I. Hedvig
Magyarországi Hedvig Lengyelországi Hedvig
Lengyelország királynője
Uralkodási ideje
1384 – 1399. július 17.
Koronázása	Waweli székesegyház, Krakkó 1384. október 16.
Örököse	Jagelló Erzsébet Bonifácia(1399–1399)
Elődje	I. (Nagy) Lajos
Utódja	II. (Jagelló) Ulászló
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Anjou-ház (Capeting-dinasztia)
Született	1374. február 18. Buda
Elhunyt	1399. július 17. (25 évesen) Krakkó
Nyughelye	Wawel, Krakkó
Édesapja	I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király (1326–1382)
Édesanyja	Kotromanić Erzsébetbosnyák hercegnő (1340 körül–1387)
Házastársa	Jagelló litván nagyherceg, II. Ulászló néven lengyel király(1351 körül–1434)
Gyermekei	Erzsébet Bonifácia (1399–1399)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Hedvig témájú médiaállományokat.

I. (Szent) Hedvig (lengyelül: Jadwiga Andegaweńska), (1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) Lengyelország királynője és Litvánia nagyfejedelemnéje. Az Anjou-ház magyar királyi ágából származott. A Dunakanyar és Biecz korabeli lengyel királyi város védőszentje.

I. Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet lánya. Lajosnak Erzsébettől három lánya született, Katalin, Mária és Hedvig. Apja halála után a magyar trónt Mária örökölte. A kassai privilégiumnak megfelelően a lengyel trón is Máriára, illetve leendő férjére Zsigmondra szállt volna, mert I.Lajos a két országot egyben kívánta örökíteni. A lengyelek azonban követelték a királynő Krakkóban való tartózkodását, amit Mária magyar királynőként nem tudott biztosítani, így végül anyja, Kotromanić Erzsébet közbenjárása nyomán Hedvig örökölte a lengyel trónt. Hedviget 1384-ben koronázták meg, az oklevelek királyként említik, mert a kor hivatalos nyelve, a latin nem tett különbséget királynő és királyné közt, és nem lett volna egyértelmű, hogy uralkodóról van szó.

Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négyévesen, mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól.

Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?…. Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, ahol elérte a teológiai fakultás megindítását is a pápától. Biecz városában kórházat építtetett.

Leánya, Erzsébet Bonifácia szülését követő gyermekágyi lázba halt bele. A lányát négy nappal élte túl. A katolikus egyház szerint a szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Waweli székesegyház oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták. Bár a kanonizáció, illetve az elevatio (felemelés) még sokáig váratott magára, töretlen volt – ahogy a lengyelek hívják, – Jadwiga tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták. Szentté azonban csak az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, aki korábban már bíborosként a boldoggá avatásán szorgoskodott. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. Ünnepe: július 18.

• Férjétől, Jagelló (1351 körül–1434) litván nagyhercegtől, II. Ulászló néven lengyel királytól, 1 leány:
  • Erzsébet Bonifácia (Krakkó, 1399. június 22. – Krakkó, 1399. július 13.) lengyel királyi hercegnő, litván nagyhercegnő

• 

  Szent Hedvig

• 

  Hedvig királynő Jan Matejko lengyel festő lengyel királyokat megörökítő sorozatában (1890–1892)

• 

  Szent Hedvig szobra Vácott

• 

  Szent Hedvig és II. Ulászló szobra Budán a Bécsi kapu mellett (felavatva 2013. 10. 30.)

• 

  Hedvig címere

• 

  Hedvig királynő síremléke