Ausztria legmagasabb hegycsúcsához, a Grossglocknerhez vezető alpesi panorámaút kapujában fekszik egy bájos kis falu, melynek neve Heiligenblut, magyarul Szentvér. A falu a nevét templomában őrzött, kis fiolában található kincsről kapta, amely nem más, mint Jézus urunk szent vérének néhány cseppje.

Egyszer régen - nagyságrendileg honfoglalásunkkal egyidőben - 4 dán testvér úgy döntött, hogy útnak ered és elmegy a Bizánci Birodalomba szolgálni. Akkoriban VI. (Bölcs) Leó (uralkodott: 866–912), a Makedón-dinasztia második tagja volt a a Bizánci Birodalom császára. A császár hamar felfigyelt a szorgalmas és tehetséges testvérekre, különösen Bricciusra, aki hadvezérként tűnt ki. Briccius is szeretett a császárnál dolgozni, de elszomorította a tény, hogy a császár nem igazszívű keresztény. Ezért jelet kért a Jóistentől, hogy megerősödjön ezáltal a császár hite. Imája meghallgatásra talált.
Történt egy napon, hogy egy pogány kereskedő Isten hatalmát próbára akarta tenni, ezért betért egy templomba és késsel átszúrt egy Jézust ábrázoló képet. A képből élő vér kezdett folyni. A kereskedő a csodától megrémült, elrohant. Hamarosan meggyónt, megkeresztelkedett és hívő keresztény lett. Mikor a császár tudomást szerzett erről a csodás jelenségről, nagy kísérettel ugyanabba a templomba ment. Leó császár is beleszúrt tőrével a Jézus képbe, és miután saját szemével is látta, hogy Jézus testéből valódi vér folyik, ő is meggyónt és hitében megerősődött. A szent vért egy üvegcsében felfogták és nagy tisztelettel övezték, hiszen Jézus vérét tartalmazta.
Briccius több évet szolgált a császárnál, végül úgy döntött, hogy hazamegy és hittérítőként éli tovább életét. Búcsúajándékként a Szent Vért tartalmazó fiolát kérte az ifjú. A császár nem örült Briccius ötletének, az ereklyétől még nehezebben akart megválni, ezért 3 napra egy börtöncellába záratta, hogy gondolkodjék ötletén. A feladata az volt, hogyha a 3 nap letelik, akkor 3 fiola közül kell kiválasztania a Szent Vért tartalmazót, ha sikerül neki ajándékozza a császár. Bricciusba történetesen beleszeretett Leó császár egyetlen lánya, és szolgálónak öltözve, álruhában meglátogatta a börtönben. Megsúgta neki, hogy mézzel bekeni a 2 hamis üvegcsét, tehát amelyikre nem száll légy, az a valódi Szent Vért tartalmazó fiola. Így is történt: Briccius ügyesen kiválasztotta a légymentes üvegcsét, benne a Szent Vérrel. Elbúcsúzott, és három testvérével otthagyta a császári udvart, hogy visszatérjen Dániába, eredeti tervei szerint.
Leó, a császár nem tudott beletörődni, hogy elvesztette ereklyéjét, ezért rablókat fogadott és a testvérek után küldte, hogy visszaszerezzék a fiolát. Miután a testvérek túléltek néhány rablótámadást, Briccius az egyik alkalommal combján szerzett sebbe rejtette a Szent Vért tartalmazó üvegcsét. A seb gyorsan forrt, így a bőre alatt jó rejtekhelye volt az ereklyének.
A négy testvér útközben hirdette az evangéliumot, de Karintiában, a Dráva(Drau)-völgyében szétváltak útjaik: a három testvér itt telepedett le, Briccius továbbment a Möll völgyében Dánia felé. Az egyik igehirdetése után már beesteledett, és Briccius viharban is igyekezett továbbmenni, de egy hirtelen érkezett lavina maga alá temette és Briccius elhunyt.
Néhány héttel később, karácsonykor, néhány hegyi paraszt szénáért ment fel a hegyre, amikor egy helyen három zöldellő búzakalászra lettek figyelmesek a hóban. Ásni kezdtek és megtalálták Briccius holttestét: a búzakalászok pont a szívéből hajtottak ki. (Most ezen a helyen található a Briccius kápolna, pár kilométerre a falutól.) A csoda miatt szent embernek gondolták Bricciust, ezért felrakták a szekérre és a Jóistenre bízták sírjának helyét. A szekeret húzó ökrök egészen a mai Szent Vince templom helyéig mentek, onnan egy tapodtat sem mozdultak. Így levették a holttestet a szekérről, s eltemették a dombon.
Néhány nappal később észrevették, hogy a holttest lába kiemelkedik a sírból. Átvizsgálták Briccius testét, így találták meg a fiolát a Szent Vérrel. Újratemették Bricciust, ezután a lába már nem került újra elő.
A titokzatos kis üvegről nem tudtak semmit, ezért a Bricciusnál talált papírral együtt elküldték Salzburg érsekének - I. Pilgrimnek (907-923) -, aki haladéktalanul felvilágosítást kért a konstantinápolyi patriakától. Így szerzett tudomást a nyugati kereszténység a Szent Vért tartalmazó fioláról.
Briccius sírja helyén 1301-ben alapították a Szent Vince (Sankt Vinzenz) templomot. A ma is látható, gótikus formájában 1430 és 1483 között admonti szerzetesek építették. A templom 10,6 méter magas, festett szárnyas oltára 1520-ban készült el, Karintia legnagyobbja.
A heiligenbluti plébániatemplomban 14 freskó mutatja be a Szent Vér és ehhez kapcsolódóan Briccius történetét. Az oltárnál egy 13 méter magas oszlopban őrzik a Szent Vért tartalmazó fiolát és a három csodatevő búzakalászt. Az altemplomban található Briccius jelképes sírja szobor formájában.
A plébánia körül létrejött település felvette az ereklye nevét: Heiligenblut, azaz Szent Vér.