A Jakab Antal néhai gyulafehérvári püspökről elnevezett, évente egy papnak és egy világi személynek adományozható elismerést idén hetedik alkalommal adták át, rendhagyó módon két különböző időpontban és helyszínen: július 24-én Székelyudvarhelyen és július 30-án Hajdúnánáson.

Posztumusz kitüntetésben részesült Botár Gábor volt székelyudvarhelyi plébános, valamint az első világháborús nagy székely menekülés 100. évfordulója alkalmából átvette a Jakab Antal-emlékdíjat e történelmi esemény kutatója és ápolója, Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató.

Július 24-én Székelyudvarhelyen a Kis Szent Teréz-templomban a plébánia közössége nevében Tamás Barna plébános vette át a februárban 52 évesen elhunyt Botár Gábor szentszéki tanácsos, plébános részére megítélt posztumusz Jakab Antal-emlékdíjat. A díszoklevél indoklása szerint Botár Gábor a kor igényeire és kihívásaira megfelelő válaszokat adó lelkipásztori szolgálatával, a székelyudvarhelyi új Kis Szent Teréz-plébánia példaadó megszervezésével és vezetésével, az emberek számára az egyházat vonzóvá tévő magatartásával és munkájával, az egyházközségben a hitélet jelentős fellendítésével, huszonkét lelkiségi csoport létrehozásával, kiemelkedő ifjúságnevelő és közösségformáló tevékenységével érdemelte ki a rangos elismerést. Méltató beszédében Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános „gyémántéletnek” nevezte Botár Gáborét, aki „mindig a jóra figyelmeztetett”. „Egyike volt azon embertársainknak, akiknek halk jelenléte megerősíti bennünk az élet szeretetét. Csillaglelke sohasem halványulhat el” – méltatatta a posztumusz kitüntetettet.

A 2010-ben alapított Jakab Antal-emlékdíj idén először átlépte Erdély határát: az alapítók – Varga Gabriella újságíró és Vencser László erkölcsteológus – július 30-án Hajdúnánáson Buczkó József néprajzkutatónak is átnyújtották. A Móricz Pál Városi Könyvtárban megrendezett ünnepségen az egyházközség világi elnöke, a könyvtár és helytörténeti gyűjtemény vezetője, múzeumalapító, tudományos kutató, húsznál is több könyv szerzője, a város képviselő-testületének és Hajdú-Bihar Megye Közgyűlésének tagja a székelyek 1916-os menekülése és befogadása történetének felkutatásáért, feldolgozásáért és a „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek” – Székely menekültek Hajdúnánáson 1916–1918 című kötetbe foglalásáért, valamint a székely menekültek emléknapja rendezvény kezdeményezéséért és évenkénti megszervezéséért vehette át a kitüntetést.

Méltatásában Rigó Tamásné, a Hajdúnánási Televízió szerkesztő-riportere Buczkó József hiánypótló munkájáról kiemelte: „A széles körű kutatások nyomán született monográfia alapműnek számít mind a hazai, mind pedig a székelyföldi irodalomban. Az ebben foglalt ismeretek javarészt kiestek már mindkét népünk emlékezetéből. E munkának fontos szakmai hozadéka, hogy sikerült feltárni Jakab Antal gyulafehérvári püspök életútjának azt a szakaszát, melyet menekült gyermekként édesanyjával és kistestvéreivel Hajdúnánáson töltött. Kéttehenes szekérfogattal tették meg az utat az innen több mint ötszáz kilométerre lévő Kilyénfalváról, s ugyanazzal a fogattal is tértek vissza másfél esztendő múltán. […] A könyv több kiadást is megért már, és tudományos konferencia témája is volt ez év júniusában. A kötet formálójává vált annak a nemzetegyesülési folyamatnak, amely a hajdú és székely magyar népünk ismételt egymásra találásában ölt testet.”

A hajdúnánási díjátadó ünnepség gálaműsora, amelyben Tófalvi-Balassa Szilvia az alkalomhoz illő énekekkel, Horváth Gábor Miklós költő, előadóművész pedig saját verseivel működött közre, és amelyen a település polgármestere, két lelkésze és több más jeles személyisége is részt vett, része volt a székely menekülés és befogadás 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi emlékév programsorozatának.

Levelében Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke, a székelyudvarhelyi és a hajdúnánási díjátadó ünnepségek fővédnöke XVI. Benedek pápa gondolatára hivatkozva – „Az egyház jövője ma is, mint mindig, szent emberek szerint és nyomán alakul” – így fogalmazott: „Adja a jó Isten, hogy sok szent emberünk legyen, akik példaképként ösztönöznek a nyomukban járásra. És adja, hogy minél többen legyenek, akik rászolgálnak az ilyen és hasonló díjakra.”

Forrás: Székely Pálma

Fotó: Barcsa István

Magyar Kurír