Hetven éve, 1949. január 20-án Puskás László lelkész letartóztatásával kezdődött el a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye erőszakos felszámolása. Ez volt a kárpátaljai görögkatolikus egyház üldözésének második, a teljes megszüntetést célzó szakasza.

Ifj. Puskás László és Jankáné Puskás Bernadett, a hitvalló Puskás László atya fia és unokája írt tanulmányt az évforduló kapcsán, ami a Byzantinohungarica – Görögkatolikus Örökségismereti Honlapon jelent meg.

Hogy példát statuáljon, a bolsevik hatalom a legközismertebb városi papok letartóztatásával kezdte meg a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye felszámolását. Elsőként 1949. január 20-án éjjel, 23 órakor Puskás Lászlónak, az ungvári székesegyház lelkészének lakásán jelentek meg a KGB munkatársai, és hajnali 4 órakor, végezve a házkutatással, letartóztatták. Még aznap, január 21-én késő éjjel maga a nyomozó osztály főnöke, Akszjonov alezredes folytatta le Puskás atya első kihallgatását.

Részlet a KGB kihallgatási jegyzőkönyvéből: „Válaszoljon, önnek személy szerint mit diktált a lelkiismerete és vallási meggyőződése a görögkatolikus és a pravoszláv egyház egyesülése kérdésében? Válasz: Lelkiismeretem és vallási meggyőződéseim azt sugallták nekem, hogy életem végéig hűnek kell maradnom görögkatolikus hitemhez.”

Puskás László és Zseltvay Mária esküvője

A koncepciós per lefolytatása után, 1949. március 28-án hozott ítélettel huszonöt év javító-büntető munkatáborokban való elzárásra, öt év jogaitól való megfosztásra és a tulajdonában levő vagyon elkobzására ítélték. László atya a hírhedt kazahsztáni – Szolzsenyicin által is megjárt – dzsezkazgáni láger réz-, ólom- és kőbányáiban dolgozott, majd szívbeteg munkaképtelenként rokkantlágerbe kerül.

A Gulágról megroppant egészséggel szabadult 1956-ban. Puskás László atya a lágerben szerzett súlyos betegsége miatt 1969. április 27-én halt meg.

* * *

1949 elején a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye híveinek lélekszáma 450 ezer volt, egyházközségeiben és intézményeiben 270 pap szolgált. A Kárpátalját 1944 októberében elfoglaló, ateista ideológiájú szovjet hatalom hosszú távon teljesen fel akarta számolni az Istenbe vetett hitet, mindegyik hatáskörében levő Egyházat és felekezetet. 

Már 1945 szeptemberétől büntették a hitoktatás bármely formáját, államosították az egyházi vagyont, a papságra súlyos jövedelemadót róttak ki. Miként 1946-ban Galíciában is, a bolsevik vezetés az orosz ortodox egyházba való áttérítése útján akarta megszüntetni a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, természetesen nem az ortodoxia támogatásaként, hanem taktikai lépésként. Megkezdődött a görögkatolikus templomok erőszakos átadása a pravoszláv egyház részére. Még 1947 elején elvették és átadták a bazilita kolostorokat. A szovjet hatalom által kívánt áttérést Boldog Romzsa Tódor vértanú püspök, az egyházmegye apostoli adminisztrátora határozottan elutasította, ezért 1947. november 1-jén meggyilkolták. A presszió kezdeti fázisaként 1945 és 1948 között koncepciós perekben harminckét egyházmegyés papot ítéltek el.

Puskás László szabadulásakor, 1956-ban

Az ungvári püspöki székesegyházat és palotát 1949. február 17-én foglalták le és adták át a pravoszláv egyháznak. A papokat csoportokban és egyenként a helyi hatalmi szervek, illetve a szovjet egyházügyi hivatal folyamatosan idézték be tájékoztatásra, kihallgatásokra. Az üldözött görögkatolikus papság közel felét letartóztatták, 1949-től még kilencvenkét személyt zömmel huszonöt év büntetésre ítéltek. Az ártatlanul elítélt papok közül huszonnyolc nem látta viszont szeretteit. A letartóztatási hullám elültével negyvenkilenc pap szabadlábon maradt. Lelkészi működésüket nem engedélyezték, papként csak titokban szolgálhattak, nyugdíjból vagy különböző civil munkakörök révén tartották fel családjaikat és önmagukat. Hozzájuk csatlakoztak később a munkatáborok túlélői, akik 1956 után amnesztiával térhettek haza, s egészségi állapotuktól is függően folytatták szolgálatukat a katakombalétbe kényszerített Görögkatolikus Egyházban.

A nyomás alatt 270 papból 128 írta alá a pártirányítás alatt álló pravoszláv egyházba való átvételének kérelmét. Galíciával ellentétben a munkácsi egyházmegye görögkatolikus papságának nagyobb része kitartott hitvalló álláspontja mellett.

A Puskás Lászlóról szóló cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye; Byzantinohungarica

Magyar Kurír