hitvilág  2012.08.16. | 11:20 A mi égi édesanyánk – Búcsú Sepsibükszádon, Lisznyóban és Sárfalván

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária mennybevitelét ünnepli a katolikus egyház, ugyanis XII. Pius pápa 1950-ben kihirdetett dogmája szerint, miután e napon Jézus anyja elszenderült a földi létből, egyenesen a mennyországba jutott. Sepsibükszád, Lisznyó és Sárfalva katolikus közösségei búcsúval tisztelegtek.

A keresztény hagyomány azt tartja, hogy Jézus három nappal előtte tudatta Máriával halála óráját, aminek bekövetkezte után angyalok emelték testét az égbe. Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek erről a napról, a VI. században már egész Keleten elterjedt, a VII. században pedig „a Boldogságos Szűz mennybevitele” néven Rómában is ünneppé vált.

Nemzetünk körében Boldogasszony tisztelete a történelem homályába vész, s mivel az Újszövetség megszületése előtti korszakra vezethető vissza, nagyon mélyen gyökerezik a magyar néplélekben. Eme ősi hitből fakadó tiszteletet felismerve nevezte Szent Gellért püspök fehérvári beszédében Boldogasszonynak Szűz Máriát, így neki köszönhetően, az idő múlásával Boldogasszonyunk Máriává lényegült át, és Jézus anyjaként él tovább a tudatunkban. Mi, magyarok, augusztus 15-én többszörös évfordulóra emlékezhetünk, hiszen utód nélkül maradván, Szent István királyunk Nagyboldogasszony ünnepén ajánlotta fel országát Máriának, és 1038-ban szintén e napon lehelte ki lelkét.

A búcsú alkalmából zsúfolásig megtelt Sepsibükszád 145 évvel ezelőtt, 1867-ben épített temploma, az ünneplőbe öltözött hívek igazi áhítattal kapcsolódtak be a nt. Hajdú János, Sepsi-barcasági esperes által celebrált szentmisébe. Igét a szentivánlaborfalvi plébános hirdetett, szent beszédében többek között a következőket mondván:

„Történelmünk szorosan összefonódik a Szűzanya tiszteletével, magyar népünk ugyanis az ő oltalma alatt van Szent István királyunk közbenjárására és felajánlására, ezért nem szabad elfelejteni, hogy kereszténységünket és a Szűzanyához való kapcsolatunkat is neki köszönhetjük. Nekünk, magyaroknak, székelyeknek, éljünk bárhol a világon, van egy égi patrónánk, egy égi édesanyánk, aki vigyázza lépteinket és nemzetünket. A Szűzanya imádságos és Isten szent akaratát tiszteletben tartó élete példaképe kell legyen az őt különleges módon tisztelő magyar népünknek, ami végül lelki megújuláshoz vezet. És erre nagy szükségünk van, mert ha magunk köré nézünk, szeretetlenséget, az anyagiakhoz való görcsös ragaszkodást és ebből kifolyólag ellenségeskedést tapasztalunk, még szülő és gyermek között is. Ezzel ellentétben viszont, a mai ünnep és Mária egész élete alázatról, önfeláldozásról, hűséges anyai és házastársi szeretetről, s a szenvedők fájdalmának átérzéséről szól” – fogalmazott a plébános.

Bedő Zoltán
Székely Hírmondó