Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
hitvilág 2013.04.28. | 07:00 A régi parancs újdonsága – Húsvét 5. vasárnapja – VIDEÓ
1. Pál Antióchiában (Ap Csel 14, 20b-27)
A ma idézett szentírási szakasz Szent Pál első missziós útjának
befejezéséről tudósít. A szíriai Antióchiában a tanítványok megnyitották
az üdvösség lehetőségét a pogányok számára. Kialakult a vezetés rendje,
a hívek élére elöljárók kerültek. Ezt mindig böjt és imádság előzte
meg. A már megalapított közösségekbe erőt öntöttek. Képet kapunk a
tanítványok toborzásáról, a missziós munka nehézségéről és áldozatáról.
Az emberséges lelkipásztorkodás ma is művészet. Állandó szentségre
törekvést, az Úrra való odafigyelést igényel. A lelkipásztor csak így
kerülheti el a dölyfösség, az önteltség csapdáját, és így maradhat
nyitott, hogy senkit ki ne rekesszen, hanem inkább mindenkinek nyissa
meg az üdvösség kapuit.
2. A menyei boldogság (Jel 21, 1-5a)
Szent János látomásában a végidőbeli „új Jeruzsálem” Isten hajléka lesz
köztünk. Isten Újjáalkotó Szentlelke megszüntet minden szakadást,
gyászt, megosztottságot. Talán nekünk is figyelmeztetés, hogy túl
díszes, funkcionális, de üres templomainkban engedjünk nagyobb teret
Neki, hogy jól érezze magát bennük. A templom attól válik otthonossá,
hogy Isten asztaltársaságában érezhetjük magunkat.
3. Ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást…(Jn 13, 31-33a. 34-35)
Bibliánk alcíme is új parancsként emlegeti Jézus utolsó vacsorán
elmondott szeretetparancsát. De mitől, miért új ez a parancs? Hiszen az
emberi együttélés szabályai egyidősek az emberiséggel… Mi ez a kétezer
év a megközelítőleg 30 ezerhez képest? A tízparancs is valamiképpen az
emberi szívbe van belevésve. Az ember mindig is tudta, érezte, hogy, ha
meg akar maradni, akkor nem ölnie kell a másikat, hanem összefogni,
támogatni, szeretni. Így győzi le az állatot, a természet erőit.
Miért új a szeretet parancsa, ha az ószövetség is kifejezetten beszél róla? Úgy az Isten, mint az ember szeretetéről.
Azért új parancs, mert Jézus látva a közelgő keresztet, amelyen a maga
részéről megdicsőíti az Atyát és visszavezeti hozzá az embereket –
kiüresíti önmagát. Odaadja életét szeretetből. Belehal az Atya iránti
szeretetbe. A válasz tehát ebben a szócskában van: amint én szerettelek
titeket.
Ne ’csak úgy” szeressétek egymást, hanem legyetek képesek meghalni
egymásért. Szeretetünk mindig meg van jelölve a halállal. Szeretni
mindhalálig, szeretni akkor is, ha belehalunk
Isten nem úgy győzi le a rosszat, hogy bosszút áll, és látványosan
elnémítja, kiiktatja, hanem „kiszenvedi” belőlünk, meghal értünk. Magára
veszi annak gyalázatát, átkos következményeit, és segít minket
felemelni, hogy el ne vesszünk. Ez a jézusi szeretet. Ez győzi le a
világot. Ilyen a keresztény szeretet. Óriási újdonság ez ma is, ha az
üzleti korrektséget, a politikai, jószomszédi viszonyok és
megnemtámadási szerződések kényes békéjét vesszük alapul.
De akár azért is új lehet, mert emberi természetünk ösztönösen
tiltakozik ellene. Ezért magunkat is szüntelenül le kell győznünk, ahhoz
hogy szeressünk. Túllépve vonzáson és szimpátián, érdeken és
hasznossági szempontokon, sutba dobva az olyan kérdést, hogy: érdemes
egyáltalán, megéri?
Amint én szerettelek titeket…-ez különböztessen meg titeket az
átlagembertől. Mintha csak azt mondaná: ebben legyetek többek, mások,
tartóra tett mécsesek. Haljatok meg mindennap önzéseteknek, haljatok
bele mindennap a világ elvárásaiba, és szeressétek ki belőle az
istenarcot, amelyet belerejtettem. Úgy szeressétek a másik ember, hogy
mentsétek is meg. Mentsétek meg önmagától, mentsétek ki a gonosz
karmaiból…
Ha meg akarjuk érteni, tanulni, mi a szeretet, nézzünk Jézus Krisztusra.
Az ő földi története, a szentek élete révén beavatást nyerhetünk a
titokba. És megszűnnek a kérdéseink: hogyan, miért… Nem lesz értelme
akadékoskodni, és egérutat keresni: csakhogy, de hát, igen de… – hanem
tetten érjük bennük a szeretet titkát. Nagypéntek és Húsvét titkát. Akár
már egy családban is, ahol a szeretet nem alkalmi hőstettek vagy
fellángolások sorozata, nem a világnak szánt bűvészmutatványok
esetleges, amatőr próbálkozásai, hanem: életet adni a másikért. Odaadni
magunkat kölcsönösen, elégni a hűség, a bizalom és az „értelmetlen”
szeretet oltárán. Jézus erre nem példa, hanem maga az alap, az erőforrás
és a jutalom egyben.
Sebestyén Péter
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!