Székesfehérváron gyimesi és moldvai csángó zarándokcsoportot fogadott a város polgármestere. A népviseletbe öltözött zarándokok a nemzeti emlékhelyet, a Szent István által építetett koronázó templom romjait is felkeresték.

Az utazást Halász Péter néprajzkutató szervezte, aki Benkő Andrea, a Kossuth Rádió munkatársának kérdésére elmondta, hogy 1966 óta foglalkozik a moldvai csángók néprajzával, és már több könyvet is írt róluk.

A szervező elmondása szerint az utazást mindenki magának fizeti, a helyiek csak a szállást és ellátást biztosítják adományokból. Sokan jönnek, és jönnének. Nehézségként azt nevezte meg, hogy nincs emberük illetve nehéz lelkileg felkészíteniük őket, a csángókat, akik nem ismerik, nem tanulták a magyar történelmet. Sok mindent ebből kifolyólag nem értenek, ám tervei szerint amennyiben ez évről-évre visszatérő dolog lesz, akkor évről-évre többet tudással és megismeréssel távozhatnak az érdeklődők.

A szervező úgy tudja, hogy jövőre az egész Kárpát-medencéből próbálják feleleveníteni ezt a hagyományt, hogy Székesfehérváron a török időktől fogva meg volt tartva a Szent István búcsú, és a zarándokhely. Ezt nagyon fontosnak tartja, és örül, hogy a pont a csángók a kristályosodási pont, ami köré szervezik az egészet.

A körülbelül 1100 km-t megtett zarándokok közül Duma András a Szeret-völgyéből jött, a régi Etelközből, aki már a tavaly is részt vett a zarándoklaton. Hangsúlyozta, hogy István király Magyarországot keményen összetartotta, és ennek az összetartozásnak a szelleme még most is él a nemzetben. Úgy gondolja, hogy ez egy erős kapocs, amely erősítené, összefogná a magyarságot. Reméli, hogy a fiatalok is értékelni fogják majd.

A Gyimesközéplokról érkezett párt Szent István ünnepe vitte Székesfehérvárra.

„Jó volna jobban ápolni hogy Szent István jobban összekösse a nemzetet, határon innen és túl” – mondták.

A szintén gyimesközéploki Rácz Mária most először vesz részt a zarándoklaton, elmondta azért jött, hogy tisztelegjen, háláját fejezze ki Szent Istvánnak, aki a magyarokat elindította a Nyugati civilizáció útján, és a pogányságból kitörte. Lélekben sokkal gazdagabban tér haza.

Kuncsal László atya szerint élő hagyománya van Szent Istvánnak csángóföldön, ami nem csupán azt jelenti, hogy a róla szóló énekeket archaikus formában őrzik és éneklik, hanem legendákat is mondanak.

múltidéző  2013.08.22. | 08:45 Csángóföldről is elzarándokoltak augusztus 20-ra Székesfehérvárra – AUDIÓ