Méltó eseménnyel ünnepelte a Segítő Szűz Mária szobrának 500 éves évfordulója tiszteletére 2014. szeptember 14-én megnyitott jubileumi Mária-évet a csíksomlyói kegyhely, ugyanis tagságának tizedik évében 2014. szeptember 16–19. között vendégül láthatta a húsz ország huszonkét európai nemzeti Mária-kegyhelyét tömörítő Európai Máriás Háló képviselőit.

 A tagságból tizenhárom ország tizennégy kegyhelyének mintegy harminc küldöttje vett részt a csíksomlyói rendezvényen. A házigazdák mellett Banneux (Belgium), Brezje (Szlovénia), Czestochowa (Lengyelország), Einsiedeln (Svájc), Fatima (Portugália), Knock (Írország), Levoča, azaz Lőcse (Szlovákia), Loreto (Olaszország), Máriapócs, Mátraverebély-Szentkút (Magyarország), Melliea (Málta), Vilnius (Litvánia) és Zarvanytsia (Ukrajna) Mária-szentélye képviseltette magát. A kegyhelyigazgatók és munkatársaik azért gyűltek össze, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat, megbeszélhessék a hívek szolgálatával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és közösen megoldásokat keressenek a felmerülő problémákra.

A tulajdonképpeni konferencia két napján, szeptember 17-én és 18-án a program a klarissza nővérek csíksomlyói monostorának kápolnájában kezdődött, ahol a vendégek a találkozó sikeréért imádkoztak, amelynek témája a következő volt: a zarándokutak Kelet- és Közép-Kelet-Európában, különös tekintettel a Mária Útra. A Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott tanácskozás résztvevőit a házigazda csíksomlyói kegyhely, a jelenlévő házfőnök, fr. Bőjte Mihály és a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány nevében fr. Urbán Erik kegyhelyigazgató köszöntötte, majd nagyméltóságú dr. Jakbunyi György gyulafehérvári érsek az Erdélyi Főegyházmegye történetét ismertette a hallgatósággal. A közelmúltból a kommunizmus káros hatását emelte ki, rámutatva, hogy az elnyomás következtében miként csökkent a nemzeti kisebbségek száma, és ezzel összefüggésben hogyan változott meg Erdély felekezeti térképe. Az érsek az ország jelenlegi társadalmi és szociális helyzetéről is szólt, rámutatva arra, hogy a nyomor miatt napjainkban is tömeges a kivándorlás, amelynek következtében tovább csökken a lakosság száma, és ezért romlik a kisebbségben élők nemzeti és vallási önazonosság-őrzésének az esélye.

Csíkszereda város önkormányzata és polgármesteri hivatala nevében Antal Attila alpolgármester köszöntötte az európai kegyhelyek képvisletét. A városatya Jakubinyi érsek úr korántsem szívderítő helyzetjelentésére reagálva úgy fogalmazott, hogy a városvezetés a maga eszközeivel mindent megtett és megtesz szűkebb közössége pozitív jövőképének alakításáért, az itt élő magyarok élni akarásának megerősítéséért.

Magyarország csíkszeredai konzulátusa nevében dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul üdvözölte a jelenlévőket. A Magyar Köztársaság tisztségviselője Mária hatalmáról beszélt, amelynek közvetítéséért a kegyhelyigazgatók munkájának értékét emelte ki.

Az egyházi és a világi méltóságok köszöntőbeszédei után a csíksomlyói kegytemplomot és kolostort bemutató film megnézése következett, majd a rendezvény témáját adó két előadást hallgathattak meg a résztvevők. Dr. Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió és a Mária Út Egyesület elnöke A Mária Út – Közép-Európa zarándokútja, nagyméltóságú Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök A bizánci szertartás létjogosultsága a 21. századi Európában címmel tartott előadást. Szabó Tamás a boldogság és a gazdagság egymáshoz való viszonyát vizsgálta, arra a következtetésre jutva, hogy a boldogság nem jár együtt a gazdagsággal. Az igazi boldogság a lélek boldogsága, így lehet „a Mária Út a boldogság útja”, hiszen „a Mária Út a lelki megújulás útja”, mondta az előadó.

Kocsis Fülöp püspök úr előadásában a görögkatolikusok jelenlétének okaira tért ki. Az egyházi elöljáró szerint egyházának fontos helye van a mélyebb, lelki tartalmakat kereső posztszekuláris világban, hiszen egyre több fiatal vesz részt a hosszas, régiesnek tűnő görög rítusú szertartásokon, egyre gyakrabban igénylik az ifjúsági zarándoklatokon a zsolozsmázást.

Az Európai Máriás Háló első napja a csíksomlyói kegyhely történelmi, kulturális örökségének és környezetének megismer(tet)ésével folytatódott, annak a kontextusnak a felmutatásával, amelyben kegyelmi hatása érvényesül. Orbán Zsolt csíkszeredai történelemtanár angol nyelvű idegenvezetése városnézés keretében lehetővé tette a vendégek számára, hogy megismerjék a ferences alapokon nyugvó Márton Áron Gimnáziumot, valamint a megyeszékhely múltját és jelenét, a Csíki Székely Múzeumban látható ideiglenes és állandó kiállításokat. A nap az este 7 órától kezdődő magyar-olasz-latin nyelvű szentmisével zárult, amelyet a nagyméltóságú püspök urak, dr. Jakubinyi György erdélyi érsek, Tamás József csíkszeredai segédpüspök és Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök mutattak be a kegyhelyigazgatókkal együtt.

Szeptember 18-án, csütörtökön a reggeli imát követően a kegyhelyképviselők találkozója a szokásos beszámolókkal folytatódott: a jelenlévő Mária-szentélyek vezetői és munkatársaik az előző konferencia óta eltelt egy év eseményeiről, lelki és gyakorlati történéseiről számoltak be, dilemmáikat, meglátásaikat mondták el a tagságnak.

Az európai nemzeti Mária-kegyhelyek kétnapos ülését követően a résztvevők gyimesi kirándulásra mentek az ezeréves magyar határhoz, hogy betekintést nyerjenek a csángók történelmébe és jelenébe, abba, hogy miként kötődnek a székelységhez és Csíksomlyóhoz. Az Európai Máriás Háló a gyimesbükki templomban tartott magyar-angol-olasz-latin nyelvű szentmisével és búcsúvacsorával zárult. A szentmise főcelebránsa és szónoka fr. dr. Orbán Szabolcs, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója volt.

A következő tanácskozásra 2015-ben a magyarországi római katolikus nemzeti Szűzanya-kegyhelyen, Mátraverebély-Szentkúton kerül sor.

Borsodi L. László
ferences sajtóreferens

hitvilág  2014.09.23. | 22:28 Csíksomlyón tanácskozott az Európai Máriás Háló