Nagyváradon a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében havi összejövetelüket tartották a premontrei öregdiákok. Hatfaludy Károly tartott előadást zarándokútjáról.

Idei első találkozójukat tartották csütörtök este a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai és szimpatizánsai. Az egybegyűlteket Pásztai Ottó elnök üdvözölte, majd Zilahi Bertalan köszöntötte a születés-, vagy névnapjukat ünneplőket, Vonház Antal pedig két Mécs László- költeményt olvasott fel.

Az e havi meghívott Hatfaludy Károly volt, aki El Camino zarándokútjáról tartott vetített képes előadást. Elmondta: tavaly nyáron vett ki három hónapos szabadságot, barátai biztatására pedig, aki azt javasolták számára, hogy valami csináljon úgy döntött, hogy végigjárja a Szent Jakab zarándokutak egyikét. Az első lépést július 9-én tette meg a francia-spanyol határ közelében levő Saint Jean Pied de Port városában, és közel egy hónap múlva, több mint 800 kilométer gyaloglás után augusztus 4-én érkezett meg Santiago de Compostela-ba. Azt mondta: van, akinek egyszerű és világos az indoka, ő főleg úgy érezte, hogy ott kell lennie, kihasználva a vissza nem térő lehetőséget. Tudatosan nem készült különösképpen az útra, hagyta, hogy befolyásolják, magukkal ragadják a mindennapi események. Csupán egyedül akart lenni a gondolataival, elvonatkoztatva ezeket a mindennapoktól, úgymond letenni és megoldani a lelki terheit. Bár mint sokak számára, neki is komoly szellemi és fizikai próbatételt jelentett az út, egyáltalán nem bánta meg, hogy elindult, sőt 50 éves korában ismét meg szeretné tenni a zarándoklatot.

A hit kérdése

Rengeteg mindenkivel találkozott, különféle nációk tagjaival, így egy kicsit úgy érezte magát, mintha újból az iskolában lenne, történelem, hittan, földrajz, irodalom, idegen nyelv, biológia, torna, ének és matematika órákon. Beszélgetések sokasága zajlott több „pszichológussal”, és olyan emberekkel találkozott, akik inspirálólag hatottak rá. Az El Caminonak köszönhetően megerősödött hitében, és arra a következtetésre jutott, hogy minden összefügg, és semmi sem történik véletlenül. Megtapasztalta, mint jelent a lemondás, melyek a valódi értékek, és miért fontos a tudatos cselekvés. Szembesült azzal, hogy a kis dolgok értéke nagyobb, mint hisszük, és tulajdonképpen „minden belül dől el”. Úgy fogalmazott: bebizonyosodott számára, hogy nem annyira a cél, mint az út a fontos.

Az érdekes és tanulságos értekezés után Tóth Ágnes egy százéves kalendáriumból olvasta fel a január hónapra vonatkozó előrejelzéseket, majd saját gondolatait osztotta meg a jelenlevőkkel a haladásról. A tavalyi év történéseit Pásztai Ottó foglalta össze röviden, illetve ismertette az egyesület idei terveit is, végül pedig újévi koccintással zárult a rendezvény.

Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

hitvilág  2014.01.10. | 22:29 Egy zarándok története