Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Amint arról év elején már beszámoltunk, 2014. január 19-én Budapesten posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki az egykori lugosi református lelkipásztort, Szombati Szabó Istvánt, dr. Higyed István javaslatára, aki a neves előd irodalmi és műfordítói munkásságát gyűjtötte össze, és szerkesztette kötetekbe közel ezer oldalon.
A Budapesti Gálára eljött a költő-lelkipásztor Angliában élő unokája is,
aki a többi unokával egyetértésben a kitüntetést felajánlotta a Lugosi
Református Egyházközségnek, aki a Szombati Szabó örökséget őrzi és
ápolja.
A kitüntetéssel járó Oklevelet és lovagi bronzplakettet május 17-én a
Szombati Szabó István neve által fémjelzett Nemzetközi szavalóverseny
díjkiosztó gáláján adta át Higyed István-Levente és Higyed János Mátyás a
lugosi gyülekezet lelkipásztorának, Gáll Zoltánnak, az angliai unoka,
Szombati Szabó Ildikó üdvözletével együtt, aki betegség miatt nem
lehetett jelen ezen az eseményen.
Szeptember 20-án a Felső-Tisza Völgyében fekvő Aranyosapátiban, a
Kultúra Lovagjainak Emlékparkjában, halálának 80-ik évfordulóján
kopjafát avattak Szombati Szabó István emlékére.
Az ünnepség délelőtt a helyi református templomban vette kezdetét, ahol a
kultúra lovagjainak ünnepélyes bevonulását követően az üdvözlő szavak
után az erre az alkalomra meghívott Szatmári Református Egyházmegye
Lelkipásztor Kórusa adott egyórás téma-koncertet,
„Nemzedékről-nemzedékre” mottóval.
Az istentiszteletet követően a jelenlevők átvonultak a lovagok
emlékparkjába, ahol Nick Ferenc, a Kuratórium elnöke köszöntötte a
megjelenteket.
Fazakas Csaba a Temesvári Református Egyházmegye esperese köszöntőjében
kihangsúlyozta, hogy talán nincs is a világon még egy olyan ország,
amelynek annyi hármas határa lenne, mint Magyarországnak. A délen fekvő
Bánság és az Északkelet-Magyarországgal szomszédos Kárpátalja
szórványvidékeinek nagy közös kincse és megtartó ereje a kultúra.
Szombati Szabó István Trianon után választhatta volna szülővárosának,
Debrecennek vagy Sátoraljaújhelynek a karriert és kényelmet ígérő
meghívását is, de Lugoson maradt. Fazakas Csaba, aki dr. Higyed István
után egy ideig maga is lugosi lelkipásztor volt, büszkén és egyben
örömmel tette fel a kérdést: „Vajon van-e még egy olyan gyülekezet
ahonnan két lelkipásztornak is kopjafája áll az aranyosapáti
emlékparkban? És talán az sem véletlen, hogy pont egymás mellé került a
két egykori lugosi lelkipásztor kopjafája”.
Gáll Zoltán Szombati Szabó István egyik olyan versét szavalta el, amely
Trianon után, 1922-ben született, és amelyért államellenes izgatás
vádjával tíz hónapig tartó meghurcolás következett a lelkipásztor
életében. Kereken 33 évvel azután, 1955 őszén, egy egész napos
ünnepségen, amelyen a néhai lelkipásztor-költőre emlékeztek Lugoson, az
akkor nagybodófalvi lelkipásztor, Higyed István ismertette az ominózus
vers születésének és utóéletének körülményeit és következményeit. 1956
után ezért neki is számolnia kellett a következményekkel. Akkor érte is
eljött a fekete autó...
Szombati Szabó Ildikó erre az alkalomra eljött Angliából, és miközben az
emlékezés harangja megkondult, a két palástos lelkipásztor kíséretében
elhelyezte a lugosi templomkertből hozott hazai földet a harangláb
talapzatába. Azt a földet, amelyben nagyszülei nyugosznak, akiknek
hamvait annakidején ő maga hozta haza Lugosra, a budapesti Farkasréti
temetőből.
A kopjafák megszentelése és felavatása után, amely római katolikus,
görög katolikus és református szertartás szerint történt, a
hozzátartozók elhelyezték az emlékezés koszorúit a kopjafákon. A kórus
éneke zárta a szertartást: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az
életnek koronáját.”
Szombati Szabó István és dr. Higyed István kopjafája egy olyan
tizenkettes körben áll egymás mellett, amelynek közepén a „Megmaradás”
nevet viselő hársfa mélybe ereszkedő gyökereivel és égre kapaszkodó
ágaival az elmúltak és az eljövendők határán mintha azt üzenné:
„Csak álljatok, mint elő-őrsök itt,
Didergő posztján egy új kikeletnek:
Új ég lesz majd itt, föld is, lomb is új
És más dalok születnek.”
(Szombati Szabó István: Beszélgetés hervadt, őszi kerttel – a betiltott vers utolsó szakasza)
H. I.
nyugatijelen.com
2014.09.26. | 07:29 Kopjafát avattak Szombati Szabó István egykori lugosi református lelkipásztor emlékére
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!