A délkelet-lengyelországi Jaroslawban szeptember utolsó hétvégéjén a magyar–lengyel barátság jegyében került sor megemlékező ünnepségre Kövér László, a budapesti Országgyűlés elnökének részvételével. II. Rákóczi Ferenc 305 évvel ezelőtt, 1711-ben érkezett kíséretével Lengyelországba.

Az 1711-ben a lengyelországi Jaroslawba érkező II. Rákóczi Ferenc arra készült, hogy Péter cárral tárgyal a magyar szabadságharc támogatásáról. Közben idehaza, Erdélyben a megbízott fővezér, Ká­rolyi Sándor elárulta: az uralkodó utasítása ellenére kötött békét a labancokkal. Az erdélyi fejedelem pár hónap múlva ugyan tovább ment Franciaországba, de kíséretéből még hosszú évtizedekig éltek bujdosó magyarok Jaroslawban.

A jaroslawi lengyelek a mai napig hálásan emlékeznek a fejedelemre, és emlékét ápolják. A tavaly szeptember elején erdélyi és magyarországi adományokból a helyi bencés kolostor falán leleplezett Rákóczi-dombormű csupán a kezdet volt. Rákóczi Európai Kulturális Útvonal címen lengyel kezdeményezésre idéntől megindult a Rákóczihoz kötődő települések összekapcsolása. Az új kezdeményezéshez immár lengyel, magyar, szlovák és cseh települések csatlakoztak, és folyamatban van a kezdeményezés hivatalos elismertetése. Remények szerint a lengyel kezdeményezéshez erdélyi települések is csatlakozni fognak.

A Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület révén a hétvégi, jaroslawi ünnepség keretében a hagyományos magyar–lengyel barátság ezúttal erdélyi résszel bővült. Az ünnepségsorozat a városháza mellett lévő múzeumban Rákóczi-kiállítással kezdődött, amelyet a magyar–lengyel barátság szobrának megkoszorúzása követett: a szoboravató ünnepségen Kövér László házelnök is részt vett. A magyar Országgyűlés elnöke a bencés kolostor udvarán Marek Pienkowski atyával, a kolostor igazgatójával leplezte le közösen a Rákóczi emlékére állított kopjafát. Ünnepi beszédében Kövér kiemelte Rákóczi személyének fontosságát a lengyel–magyar kapcsolatokban. Helyi szokás szerint barátságuk jeléül a lengyelek friss kenyérrel kínálták a házelnököt, és az igazgató átadta a Rákóczi-bástya kulcsát. A kolostort várfal veszi körül nyolc bástyával, amelyek közül tavaly egy leégett. Magyar kezdeményezésre a felújítandó bástyát Rákócziról nevezték el. A Varsói Magyar Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével Rákóczi-emlékszoba nyílik majd benne.

Egy másik bástyában, a Konzulok Klubjában nyitották meg a lengyel nyelvű Márton Áron-vándorkiállítást Kövér László házelnök és felesége, Körmendy Adrienne krakkói főkonzul, a varsói magyar diplomácia, Sárospatak, Borsi és Köröm küldöttsége, illetve számos lengyel vendég részvételével. A Márton Áron Programbizottság részéről Erdély püspökének életútját ismertették röviden. A kétnapos ünnepség része volt a Magyarországon egyedülálló Kállay Miklós gyűjtemény bemutatása. Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere mutatta be az egykori magyar miniszterelnök életútját a bencés kolostorban.

Első világháborús emlékek

A lengyel–magyar barátság jeleként megszervezett találkozó keretében a lengyel vendéglátókkal közösen a házelnök és kísérete megkoszorúzta a magyar honvédek sírjait a Przemysl katonai temetőben. 1914. szeptembere és 1915. márciusa között az I. világháborúban, Przemysl erődrendszerében mintegy százezer, többségében magyar katona harcolt a várost bekerítő cári túlerővel szemben. Az erődöt az oroszok nem tudták rohammal, csak kiéheztetéssel elfoglalni. A hősök emlékének közös misével adóztak Bíró László püspök vezetésével. Az ünnepség keretében avatták fel a magyar huszár és a lengyel ulánus szobrot a magyar és a lengyel parlament házelnökeinek részvételével. Kövér úgy fogalmazott: 1920-ban „a lefegyverzett, megalázott és kifosztott Magyarország minden segítséget igyekezett megadni, hogy Lengyelország meg tudja védeni frissen elnyert szabadságát”. Az avató után a város főterén felállított színpadon a Hungarian Folk Embassy lépett fel a Báthory Bem Balatonboglár című műsorával. A műsor alatt hungarikumokat lehetett kóstolni.

Mézeskalács a barátságról

A magyar–lengyel–erdélyi történelmi hagyományokon alapuló rendezvény vasárnap ismét Jaroslawban folytatódott. A bencés apátság zsúfolásig megtelt Szent Miklós templomában II. Rákóczi Ferencre és Márton Áronra emlékeztek. A tavaly felállított Rákóczy-dombormű előtt Bagosi Hajnal székely népviseletben szavalta el Petőfi Sándor Rákóczi című versét, amit koszorúzás követett. A város polgármesterének vezetésével a résztvevők átvonultak a Márton Áron kiállítás helyszínére, ahol Okos Márton mutatta be az erdélyi püspök részletes életútját, kiemelve, hogy a magyar–lengyel–erdélyi barátság folytatását olyan alapokra kell helyezni, mint azt Báthory, Bem, Rákóczi és Márton Áron tette. Okos a vendéglátóknak átadta a csíksomlyói Szűzanya és Márton Áron kerámiaábrázolását. A kolostor igazgatója, Marek Pienkowski atya beszédében Seres Attila történésznek nemrég, Csíkszentdomokoson elhangzott Márton Áron lengyel szemmel című előadásából idézett. Lengyelország 1936-tól 1940-ig diplomáciai képviseletet működtetett Kolozsváron, a lengyel diplomatákhoz Márton Áront szoros szálak kötötték.

Pienkowski atya a többnapos eseményt a magyar–lengyel–erdélyi barátság első rendezvényének nevezte, és reményét fejezte ki a folytatásra. Majd a saját és népe barátsága jeléül egy nagy mézeskalácsszívet nyújtott át az ismert mondással: „Magyar, lengyel, két jó barát, együtt harcol s issza borát.”

Okos Márton
erdelyinaplo.ro