hitvilág  2013.04.29. | 07:55 Ünnepi mise Nagyváradon: Szent László igazi arca

Húsvét V. vasárnapján a hagyományoknak megfelelően a Székesegyházban megtartott ünnepi misével, majd körmenettel zárult a XXII. Festum Varadinum ünnepségsorozat egyházi része, mely egyúttal egyházmegyei zarándoknap volt.

Méltóságteljes és lélekemelő- talán ezekkel a jelzőkkel lehetne a leginkább körülírni a tegnap zajlott egyházmegyei zarándoknapot, ünnepi szentmisét és körmenetet. Örömteli, hogy a Székesegyház ismét zsúfolásig megtelt nem csupán a váradi, hanem a szomszédos egyházmegyékből is érkezett hívekkel, zarándokokkal, akik délelőtt 10 órától kezdtek dicsőítő énekkel és imákkal ráhangolódni a 11 órakor kezdődött ünnepi szentmisére, melyet Exc. Böcskei László megyés püspök celebrált.

Bevezetőjében a főpásztor hangsúlyozta: ahogy a feltámadást követően a tanítványok a Tiberias-tó partján az idegenben felismerték Jézust, úgy a zarándokoknak is egyrészt az a szándékuk, hogy felismerjék és magukba fogadják Isten irántuk érzett szeretetét, amit egyéni és közösségi szinten is megtapasztalhatnak, s ezért egy szívvel-lélekkel kell megszólítsák őt, és kérjék a segítségét, másfelől pedig az a céljuk, hogy észre vegyék és megvallják: az Úr itt van közvetlen közöttünk, jelenléte nem csak elmélet vagy feltételezett valóság. A megyés püspök ugyanakkor köszöntötte az egyházmegye plébániáiról, illetve máshonnan érkezett zarándokokat- aki közül sokan gyalogosan tettek meg több tíz, vagy akár száz kilométert-, a testvéregyházak, a világi és a civil szféra képviselőit, Magdó János kolozsvári főkonzult és a győri Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület tagjait, akik a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival egyetemben díszőrséget álltak a hermánál.

Lelki források

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában dr. Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója arra kereste a választ: mi Szent László király igazi arca, szentbeszéde végén arra a következtetésre jutva, hogy egymás kölcsönös megbecsülése és szeretete, az erények gyakorlása és az imák olyan mozaikká állhatnak össze, melyek megadhatják a király hiteles képét. Úgy fogalmazott: az összeillesztésnél az első kocka a hit tudatos megvallása, a második a legközelebbi alkalomkor felajánlott segítségnyújtás kell legyen, a harmadikat pedig a helyzet hozza. A tisztelendő ugyanakkor azt emelte ki prédikációjában: Szent László képe akkor kel életre, ha jellemvonásait belül keressünk, „ a szívünkkel tapogatjuk ki arcvonásait” és fedezzük fel a lélek tükrében az igazi erényeit.

Hangsúlyozta: a szentek azt várják el tőlünk, hogy a példájukat követve, az erényes élet útján járva jussunk el Krisztushoz, személyes meggyőződésünkké váljon a valódi keresztény értékek megbecsülése, a család és a gyermekek szeretete, a rászorultak halaszthatatlan megsegítése. Olyan harmonikus kapcsolat volt a király és népe, mint mester és tanítvány, pásztor és nyája közt, és ennek hatása évszázadokon keresztül érződik, hiszen Szent László a rendíthetetlenség és állhatatosság lelki forrásait fakasztotta népének, mondta többek közt Kovács F. Zsolt atya.

Az ünnepség fényét emelte a Bazilika Szent László Ének- és Zenekarának, valamint gyermekkórusának fellépése, a körmenet idején pedig a váradi fúvószenekar működött közre. A szertartás végén szokás szerint tisztelegni lehetett Szent László ereklyéje előtt.

Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro