Útban az ősi Mária-kegyhely felé gimnazista korom piaristáknál végzett lelkigyakorlatai jutottak eszembe, melyek bőven az 1990-es évek változásai előtt zajlottak. Aki nem egyházi iskolába járt, talán nehezebben jutott el ilyen alkalmakra, nekünk azonban például Jelenits István akkori mondatai örökre az emlékezetünkbe vésődtek, szívünkbe éghettek. Persze fogalmunk sem volt – ez talán csak az én akkori tudatlanságomnak köszönhető –, hogy létezik például Szent Ignác-i lelkigyakorlat. Arról pedig egészen mostanáig, Pécs felé indulásomig nem tudtam, hogy létezik a lectio divina módszer, mely segít Jézus Krisztusra, az ő szavaira figyelni, hogy a Szentlélek vezetésével megerősödjünk hitünkben, azt a hétköznapok útvesztőiben ne feledjük, sőt, magunk és mások javára kamatoztassuk.

A Pécsi Egyházmegye honlapján könnyen utána tudtam nézni a lectio divina módszernek, hiszen ott hétről-hétre olvashatók a vasárnapi evangéliummal kapcsolatban segédanyagok. Így találtam rá Nyúl Viktor pasztorális helynök alábbi soraira is:

„XVI. Benedek pápa Verbum Domini (Az Úr szava) kezdetű apostoli buzdításában a Szentírás imádságos olvasására: »lectio divinára« ösztönöz. Ez a Szentírásnak imádságos megközelítési formája, melyet az első századoktól alkalmaz az Egyház. A lectio divina főbb állomásai: a szöveg figyelmes olvasása csendben (lectio) – szószerinti üzenetének megértése. Elmélkedés (meditatio) – a bibliai szöveg mit mond nekünk? Szemlélődés (contemplatio) – a szöveg szemlélése, ünneplése mint Isten ajándéka. Imádság (oratio) – imádság, amire a szöveg indít, hogy Istent megszólítsam. Megosztás (condivisio) – szövegben felfedezet örömhír továbbadása. Végül cselekvés (actio, operatio) – a szó tettekre váltása életünkben, ami megtérésre ösztönöz. A lelkigyakorlat célja a lectio divina lépéseinek elsajátítása, a kijelölt szentírási részek teljesebb megértése, s ezáltal a vasárnapi szentmisék tudatosabb megünneplése, vagyis az Isten Szavával való kapcsolat elmélyítése, ami a lelkiélet és a misszió alapja. Ezt segítik az imádságos légkörben együtt, illetve egyénileg meghallgatott, tanulmányozott, átimádkozott és ünnepelt evangéliumi szövegek. A műhelymunkák a csoportvezetők segítségével különböző szempontok alapján segítenek jobban megérteni az evangéliumi üzenetet.”

Hányszor veszünk úgy részt a vasárnapi szentmisén, hogy talán már áldozáskor sem emlékszünk az evangéliumra. Hányszor lépünk úgy ki a templomból úgy, hogy aztán hat napon keresztül nem cseng bennünk vissza a szentírási rész, nem gondolunk arra, mit hallottunk a homíliában.

E gondolatokkal érkeztem a festőien szép, csendes, árnyas fákkal körülvett Mária-kegyhelyre, ahol már a kertet ápoló gondnok, majd a lelkigyakorlat résztvevői, s vezetőjük, Nyúl Viktor is szeretettel fogadott. A béke, a nyugalom és egymás elfogadása, a kölcsönös tisztelet várt Máriagyűdön.

A napok zsolozsmázásra, szentmisére, három lectióra, szentségimádásra, rózsafűzér imádságra voltak osztva. A lectiók Lukács evangéliumának egy-egy fejezetének felolvasásával kezdődtek. Nyúl Viktor ezt követően körülbelül negyven percen át magyarázta az elhangzott részt, utalva azok előzményeire, felhívva a figyelmet arra, hogy Szent Lukácson keresztül mit is üzen számunkra a Szentlélek, mit, miért tett, vagy mondott Jézus. A lectiókat ima vezette be és ima is zárta, majd Viktor atya hosszabb – akár egyórás –, csendes elmélyülést kért mindenkitől, amikor ki-ki elmehetett a templomba, vagy a domboldalon lévő keresztútra, esetleg a piétához.

Ekkor beszélgettem Nyúl Viktor pasztorális helynökkel, aki elmondta, hogy a lectio divina lelkigyakorlatokban, mint az összes többiben is, a Szentlélek működik – a csendben, az imádságban rá kell figyelni. A lelkigyakorlat vezetőjének az a feladata, hogy néhány szempontot mondjon, ami segíti a résztvevőket a Szentlélekre való odafigyelésben, hiszen maga a Lélek vezeti a lelkigyakorlatot.

Viktor atya hangsúlyozta, ennek a lelkigyakorlatnak a sajátossága, hogy a Szentírást olvassák, melyhez ő csupán néhány szempontot mond, mely utóbb segítheti a szemlélődést, az elmélyülést. A felolvasott részek magyarázata mellett néhány konkrét szóra hívja fel a figyelmet, néha utal más szentírási részre, hozzáfűzi az egyházi tanítóhivatal, a Szentatya gondolatait, esetleg néhány szentnek, egyháztanítónak a szakaszról írt gondolatát idézi.

Fontos pillanata a lelkigyakorlatnak a megosztás, amikor a lelkigyakorlatozók a „kincseiket” osztják meg a többiekkel, elmondják, mit üzent számukra az Úr, mi ragadta meg őket legjobban.

Amikor arról kérdeztem Viktor atyát, hogy hol ismerkedett meg a lectio divina lelkigyakorlat módszerével, elmondta, hogy még a Központi Papnevelő Intézet növendékeként találkozott vele először, amikor egy verbita szerzetes tartott nekik rekolekciót. Mélyebben azonban a római nagyszemináriumban, ahol a heti rendjükbe volt beépítve a lectio divina. Hét elején a következő vasárnap evangéliumát olvasták, ahhoz kaptak szempontokat, s hétvégéhez közeledve arról tartották megosztást. Mindenki beszámolhatott a „szerzett gyümölcsökről”.

Ebéd előtt néhány résztvevővel beszélgettem. Volt, aki már tavaly is elvégezte ezt a lelkigyakorlatot; az egyikük az irgalmasrendi szerzetes, Pio atya. Elmondta, nagyon nagy segítséget kapott már a tavalyi lelkigyakorlat során is. Ezt hangsúlyozták mások is. Beszéltem olyanokkal, akik napi áldozók, s azért jöttek Máriagyűdre, hogy még jobban megértsék az evangéliumot. Valaki arról beszélt, nagyon örül, hogy eljött, hiszen bizonyos szentírási részeket soha nem értett igazán, például a tékozló fiú történetét. A lectio után azonban világos lett számára a megbocsátás, a visszafogadás, az apa és az Atya közti párhuzam. Szíven ütötte Viktor atya figyelmeztetése: néha az idősebb testvér vagyunk, sajnáljuk, hogy Isten mindenkinek megbocsát, ha az megbánja bűneit…

Hazafelé két mondat és egy gondolat motoszkált bennem. Fáj, ha valakinek Isten megbocsát? Az irgalmasság ott kezdődik, hogy a másikban meglátom testvéremet… Gyakran halljuk a szószékről, hogy naponta olvassuk a Szentírást. Ebben is segít ez a lelkigyakorlat.

A Pécsi Egyházmegye honlapja az évközi vasárnapokra ehhez segítséget is ad. Viktor atya elmondta, hamarosan külön honlapra költözik a lectio divina segédanyaga, további szövegekkel fog bővülni, emellett könnyebb lesz az archívumban egy-egy szentírási részt is megkeresni.

Fotó: Bókay László

Bókay László/Magyar Kurír