Az emberi élet egyik jelentős eseménye a lakásvásárlás. Milyen izgalommal jár fiatalként, egyetemistaként egy jó albérlet vagy kollégium keresése! Egy család számára hatalmas lépés, ha sikerül saját lakást vásárolni vagy házat építeni, majd berendezni, belakni és otthonná formálni a szobákat, a tereket. Persze a lakás tükre lesz az életnek. A tárgyak, és minden, ami az ember otthonában van, kifejez, megmutat valamit az ott élőkből.

Búcsúbeszédében Jézus lényeges dolgot mondott tanítványainak: aki szereti őt, az megtartja tanítását. A lényeg a szeretetről szól. Szeretni Jézus azt jelenti: megtartani a tanítását a hétköznapokban, a tetteinkben, a szavainkban, sőt a gondolatainkban és a vágyainkban is. Ha szeretjük őt, vagyis ha megtartjuk a tanítását, az Atya azt viszonozni fogja. Jézussal együtt hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála. A Krisztus-követő ember lakása Istenben van. Sokan egy egész élet minden idejét és energiáját a földi lakás megszerzésére fordítják. Persze mindenkinek kell egy lakóhely, de az igazi otthonunk Istenben van, ahogyan azt Pál apostol mondja a filippieknek írt levelében: „a mi hazánk azonban a mennyben van” (Fil 3, 20).

Ez a haza persze nem egy hely, hanem egy állapot, ami már itt és most jelen van a Szentlélekben, a pünkösd fényében. Erre vonatkoznak Jézus szavai a Jelenések könyvében: „A városnak nincs szüksége sem Napra, sem Holdra, hogy világítsanak, mert az Isten dicsősége ragyogja be, világossága pedig a Bárány” (Jel 21,23). Semmi sötétség nincs benne, nincs homály vagy alkony, mert világító a szeretet. A másik sajátosság, ami már itt és most megnyilvánul a mi hazánkból, az nem más, mint a béke, amit Jézus örökül hagyott ránk.  Ez nem olyan, mint a világban jelen lévő béke, amellyel kapcsolatban Churchill így fogalmazott: „Akik képesek megnyerni a háborút, ritkán hoznak létre jó békét; akit jó békét tudnának kötni, sose győznek a háborúban.” A mi békénk maga Jézus, az ő szeretete, parancsainak megtartása. Május 26-án köszöntjük Néri Szent Fülöpöt, az Oratórium alapítóját, Róma 16. századi apostolát. Tőle származik a következő gondolat: „A derűs szív erőssé tesz és kitartóvá, hogy szépen éljünk. Ezért aki igazán Istent akarja szolgálni, legyen mindig derűs!”

Pék Sándor