KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Jézus harmadik napon való feltámasztásának ünnepén egy olyan történelmi eseményre emlékezünk, amelyet Isten vitt végbe. Az üres sír pedig azt üzeni minden embernek, hogy nem az a végső lakóhelyünk – kezdte szentbeszédét Ternyák Csaba érsek a húsvétvasárnapi ünnepi szentmisén április 5-én az egri bazilikában.

Jézus nem a korábbi életébe tért vissza – mutatott rá –, hiszen akkor egy későbbi időpontban ismét meghalt volna. Isten életének részesévé vált úgy, hogy igaz istensége mellett nem tűnt el igaz embersége sem. És ez nem mítosz, az apostolok fizikailag tapasztalhatták meg őt.

Ma az egyház azt hirdeti: Jézus sorsa a Te sorsod! – folytatta a főpásztor. –  Osztozni Jézus föltámadásában, részesülni az örök életben: erre kapunk meghívást.

Egy új teremtésre vágyik a világ, és benne különösen mi, hívők. Arra vágyunk, hogy visszanyerjük eredeti szépségünket. A feltámadt Jézusban van az új teremtés kezdete és eredete, amire mindannyian reménykedve vágyakozunk. Hogyan élhetjük mi ennek az új embernek, az újjáteremtett embernek az életét? A hit és az egyház szentségei által, amelyek révén beoltást nyertünk Krisztusba. A keresztségben újjászülettünk: már erre az új, feltámadott életre. A többi szentség lehetővé teszi azt, hogyha bemocskoltuk tisztaságunkat, amelyet visszakaptunk a keresztségben újjászületett létünkben, akkor új lehetőségünk van, hogy a szentségek révén megtisztuljunk, és éljük az új ember, az újjáteremtett ember életét – mutatott rá a főpásztor.

Ez a hit ad nekünk és azoknak is erőt, akik a Közel-Keleten, Afrikában vagy bárhol a világban az érthetetlen kegyetlenség és brutalitás következtében vérükkel tesznek tanúságot hitükről. Imádkozzunk, hogy ez a kiömlött vér a hit új vetése legyen, úgy, mint ahogyan ez az ősegyház idejében történt – zárta beszédét az érsek.

A szentmise részeként az érsek megáldotta az az ételt, amelyet később a távozó hívek között szétosztottak.

* * *

Nagyszombat estéjének vigíliamiséjét előkészíti az egész nap: az Úr megpihen. Ezen a napon a liturgiában a sötétségből előbújó fény és világosság vitt át a gyász csendjéből a remény és öröm fényességébe. Ezt a lelki ívet a tűzszentelés szertartása vezette fel a székesfehérvári bazilikában is április 4-én. Spányi Antal megyéspüspök a sötét templomba megáldott gyertyával hozta be a fényt, és háromszor énekelve hirdette: „Krisztus világossága!"

A húsvéti örömének eléneklése a gyertyáktól megvilágított templomban történt, az olvasmányok fölolvasását zsoltár és könyörgés követte. Az ószövetségi olvasmányok után fölgyúltak a fények, és fölzúgtak a templom harangjai, megszólaltak a csengők. Az öröm hangulatában olvasták föl a szentleckét, mely után ünnepélyesen fölvezették és elénekelték az evangéliumot.

A jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat, amelyet a víz megáldása és a mindenszentek litániájának elimádkozása követett. Az estén egy felnőtt embernek szolgálta ki a püspök a keresztség, az eucharisztia és a bérmálás szentségét.

Áldozás után kivonultak a templomból a hívek. A bazilika tetőszerkezetének állapota miatt idén a főpásztor a templombelsőben énekelte a feltámadási köszöntést, az Oltáriszentséget maga fölé tartva. A hívek a papsággal körmenetben haladtak végig az éjszakai belvároson, majd visszatérve a templomba rövid imádság után szentségi áldásban részesültek.

Spányi Antal elmondta, hogy most, amikor Urunk halálát és feltámadását megünnepeltük, engedjük, hogy ennek öröme betöltsön bennünket. A bűn, a kétség, a fájdalom sötétségét űzze el a feltámadás fénye, éljen bennünk Krisztus! Távozóban személyesen üdvözölte a frissen megkereszteltet.

* * *

A székesfehérvári székesegyház április 5-én is megtelt a húsvétot ünneplő hívőkkel. Spányi Antal bevezető gondolataiban elmondta, hogy Krisztus a megújulást hozta; mi is újuljunk meg, a régiből szabaduljunk meg attól, ami visszahúz minket.

A megyéspüspök homíliájában arról beszélt, hogy találkozunk halálunknak és szeretteink halálának lehetőségével. Ha mélyére nézünk az eseményeknek, látjuk, hogy mindennek oka a bűn, amiből egyedül Isten kegyelme mutathat kiutat. Az igazi választ pedig a húsvétot megelőző napok eseményei hozzák meg.

Ebbe beletartozik a húsvét előtti szorongás, fájdalom, halálfélelem, majd három hosszú, csöndes, sötét nap és a harmadik nap hajnala, amikor az angyal megszólal: „Miért keresitek az élőt a holtak között?” Az asszonyok szavára apostolok mennek az üres sírhoz, és Krisztust még nem, de a leplet látják, és hisznek. Látásuk kitisztult, a hit látásává vált. Mások is találkoznak a feltámadottal, a szomorúságot felváltja az öröm, melyet Krisztus ma nekünk is felkínál! – mondta Spányi Antal.

Ha mindez csak mese lenne, akkor nem halnának meg keresztények a hitükért ma is, mint kétezer év óta… Meséért, álmokért nem adják tömegek az életüket – hangsúlyozta a főpásztor, hozzátéve: Hitünk sziklaszilárd alapon nyugszik: a feltámadott Krisztuson. Merjünk naponta nemet mondani a gonosznak, és igent az élő Istennek! Minden nap új lehetőség az Istennel való életre.

A feltámadás és a hit öröme a mi szívünket is betölti – ezt azonban ne őrizzük meg csak magunknak. Sokan nem ismerik még ma sem Krisztust. Segítsen Isten, hogy az örömöt, melyet ad, a békét, mellyel köszönt, minél több embernek átadjuk, hogy Krisztus bennük is éljen – buzdította a híveket a püspök.

Fotó: Egri Főegyházmegye, Lakata Pál/Székesfehérvári Egyházmegye

Videó: Szent István Televízió

Magyar Kurír