KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagyszombaton a debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be az ünnepi liturgiát.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában felidézte a Szentírás azon részét, amikor az evangéliumi asszonyok, akiknek fájt, hogy elbántak Jézussal, akik szerették Őt, drága kenetet vásároltak, majd napfelkelte után a sírhoz mentek, hogy bekenjék Jézus halott testét. Talán nem tudtak belenyugodni abba, hogy meghalt.

Azzal a gondolattal mentek, amelyet az Ószövetségben az Énekek énekében találunk: „Keresem azt, akit szeret a lelkem”. Az erőtlen és gyenge asszonyok, akik fájdalommal a szívükben sietve mentek a sírhoz, keresték, akit szerettek, Jézus közelében akartak lenni. Szent Ágoston írja: „Én nem kerestelek volna, ha már Te rég nem találtál volna meg, ha nem lettél volna az én szívemben.” A keresztelésre, bérmálkozásra készülő katekumenek szintén keresték Istent, nyilván azért, mert az Isten már rég szíven találta őket. Ez a szeretet, amellyel Isten szeret bennünket, megtermi a maga csodáját: a sír üres.

A megyéspüspök a papságra készülő fiatalok önfeláldozó életére irányította a figyelmet, akik másokért élve a feltámadt Krisztust akarják szolgálni. Tudják, hogy míg a társaik a világban szabadon élnek, addig ők a szemináriumban élik az igaz szabadságot, a feltámadás igazsága szerint, és az igazság szabaddá tesz. Ha valaki tehát szabadon elkötelezi magát a feltámadt Krisztus mellett, és odaadja az életét mások szolgálatára, a feltámadás hirdetője lesz, és életével, szavaival azt hirdeti: „Ne féljetek!” Ez az igazi szeretet átalakítja az embert, miként a kivégzést irányító századost is, akinek szívét az utolsó pillanatban megérintette, és aki tudta mondani: „Ez valóban Isten Fia volt”.

Egri Főegyházmegye

Ezen az éjszakán, amikor a mi Urunk a halálból életre támadt, az Isten gyermekei virrasztva emlékeznek áldozatára – mondta Ternyák Csaba egri érsek húsvét vigíliáján az egri bazilikában.

Az érsek szentbeszédében úgy fogalmazott: arra emlékezünk, hogy a fény legyőzte a sötétséget, az irgalom győzött a bűn felett. Az élet minden árnyát bevilágítja a húsvéti gyertya fénye. Krisztus megnyitotta az örök élet kapuját nekünk is. Az olvasmányok bemutatták az üdvtörténet néhány fontos állomását, egészen a feltámadásig. Ebből is láthattuk, Isten mennyire hűséges népéhez, annak engedetlensége ellenére is. Isten új népe, az Egyház is látja, újra és újra felfedezi ezt.

Jézus összeköti a múltat és a jelent, egyesíti a két szövetséget, s kiterjeszti minden emberre. Harmadnap feltámadva győztesként jelent meg, ezt ünnepeljük ezen az éjszakán.

A főpásztor a keresztelendőkhöz fordulva ezt mondta: a bűnöktől megtisztító és megújító szertartásban Krisztust fogadják magukba, eledellé válik számukra. A bérmálás szentségében pedig megkapják a Szentlélek különleges ajándékát, mely a hit bátor megvallására sarkall mindenkit. Ezt követően 14 felnőttet keresztelt meg a főpásztor, s részesítette őket a bérmálás szentségében is.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A világnak Krisztus kell. A világnak kellünk mi, keresztények is, mert Krisztushoz tartozunk – mondta Erdő Péter bíboros, prímás húsvét vigíliáján Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.

A bíboros által vezetett húsvéti vigília a bazilika lépcsői előtt a tűzszentelés szertartásával kezdődött. Miután a főpásztor megáldotta a tüzet, az arról vett lánggal meggyújtották a húsvéti gyertyát, amely a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. Az Egyház liturgiája megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.

A mai szertartásban az újonnan kereszteltek égő gyertyát kapnak. Felgyulladt szívükben a hit és kegyelem fénye. Mi is megújítottuk keresztségi fogadalmunkat. A megvilágosodás keresztény értelemben a Szentlélek bennünk lakását, a megszentelő kegyelem állapotát jelenti. Ezért különösen fontos a húsvéti szentgyónás és szentáldozás, mert a lángnak, a Léleknek nem szabad kialudnia sem bennünk, sem körülöttünk a világban. Krisztus fénye kötelez minket. Nem rejthetjük véka alá, hanem meg kell osztanunk mindenki mással. A kereszténység nem csupán a helyes és kellemes életmódról szól. Missziót, küldetést jelent. Örömet, amelyet mindenkivel meg kell osztanunk – hangsúlyozta Erdő Péter. 

A főpásztor homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható el.

Húsvétvasárnap Esztergomban mutatott be ünnepi szentmisét Erdő Péter, aki a feltámadásról szólva így fogalmazott: „Ez az az esemény, amely átszakítja a történelem korlátait. Ez az a pont, ahol a tér és idő feletti örökkévaló és mindenható Isten különösen, személyesen és belső módon találkozik emberi világunkkal, hogy emberségünket is az örökkévaló élet magasságába emelje.”

A bíboros homíliáját ITT olvashatják.

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök vezetésével a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban ünnepelte a hívő közösség húsvét vigíliáját március 31-én, nagyszombaton este.

Jézus utolsó szava – „beteljesedett” – most, kétezer évvel később már kevésbé döbbenetes, mint azon a pénteken, amikor az Úr kilehelte lelkét. Kevésbé döbbenetes, mert mi már tudjuk: nem a halálé az utolsó szó. Mert a nagypénteken elnémuló ajkak hamarosan ismét szólásra nyílnak: „Ne féljetek!” Ha az apostolokban élt volna egy szikrányi remény, nem menekültek volna el a kereszt alól – hangsúlyozta prédikációjában a Győri Egyházmegye főpásztora. – Harmadnapon, húsvét hajnalán történt valami nagyon rendkívüli. Három kötelességtudó, bátor asszony kiment a sírhoz, hogy eleget téve a zsidó hagyománynak, illatszerekkel megkenjék a halott ember testét. Meglepetésükre – hallottuk Márk evangéliumából – a nehéz követ elhengerítve találták: „Amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették” (Mk 16,5–6).

Elgondolkodtató, hogy először miért az asszonyok értesültek Jézus feltámadásáról. Egyrészt Isten így akarta megjutalmazni azokat a nőket, akik férfiakat megszégyenítő bátorsággal követték Jézust keresztútján, egészen a Golgotára, és nem szaladtak el, mint az apostolok. Másrészt az asszonyi lélek könnyebben eligazodik az élet titkaiban, élet és halál, földi élet és örök élet vonatkozásában is. A nőkben mélyebben jelen van az örök élet hite is, mert másfajta kapcsolatban állnak az élettel. A nők bátrabban mernek az intuíciójukra hagyatkozni, míg a férfiak megszállottan keresik az ok-okozati összefüggéseket. Amikor János és Péter meglátták az üres sírt, hazamentek és senkinek sem mertek szólni, inkább bezárkóztak. Nem úgy, mint az asszonyok: ők habozás nélkül hirdették azt, aminek tanúi voltak – emelte ki Veres András. – Az asszonyok ott, az üres sírnál küldetést kaptak: „Most pedig siessetek, vigyétek hírül tanítványainak és Péternek: előttetek megy Galileába. Ott majd viszontlátjátok, amint megmondta nektek” (Mk 16,7). Az apostolok az asszonyoktól tudták meg a feltámadás örömhírét. Azoktól az asszonyoktól, akik a korabeli felfogás szerint nem voltak hitelt érdemlőek.

A szentmise főcelebránsa rámutatott arra, hogy Mária Magdolna, Mária és Szalómé példájára minden hívő kötelessége, hogy hírt adjon az örök élet reményéről a hitetlen világban. „Érzékenyítsük embertársaink szívét, hogy rátaláljanak Istenre, találkozzanak a feltámadt Úrral. Ne csak szóval, hanem életünkkel is hirdessük: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!” – buzdította a jelenlévőket Veres András püspök.

A főpásztor a szentmise végén megáldotta az oltár elé helyezett ételeket.

* * * 

Április 1-jén, húsvétvasárnap Veres András megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A negyvennapos böjti idő után eljött az örvendezés ünnepe. A böjtben lelkileg megújulva tudunk örülni Krisztus feltámadásának – kezdte szentbeszédét a Győri Egyházmegye főpásztora. – Hitünk legnagyobb titkának ünnepét üljük ezekben a napokban. Azért örvendezünk, mert bizonyságot kaptunk arra, hogy van feltámadás, van örök élet. Nem véletlenül írja Pál apostol a korintusiaknak: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is” (1Kor 15,14). A hívő emberben él a vágy, hogy Krisztus feltámadásának örömhírét másokkal is megossza. Alapvetően minden ember, még az is, aki nem vallja magát hívőnek, vágyakozik az örök életre. Minden kor és minden ember számára hirdetjük Krisztus feltámadását és az örök élet ajándékát, akkor is, ha ez látszólag nem sokakat érdekel. Akkor is, ha vannak, akik oktalanságnak tartják, mint az athéniak, amikor Pál hirdette számukra az evangéliumot. Nem akarták őt meghallgatni a feltámadásról. Pál azonban fáradhatatlan, és munkatársát, Timóteust is kitartásra buzdítja: „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással” (2Tim 4,2), Pál apostol is tudta, hogy Isten szava, a hit igazsága előbb-utóbb el fog jutni minden ember szívéhez. Ebből a küldetésből ki kell vennünk a saját részünket is!

Krisztusban új életet kaptunk, új perspektívát nyertünk: van értelme küzdeni a jóért, az igazságért. Az emberi élet értelmet, célt nyert Krisztus által. Életünk minden területével a feltámadt Úrhoz kell kapcsolódnunk. Családi, baráti, munkahelyi kapcsolatainkban, a közéletben egyaránt az evangéliumról kell tanúságot tennünk. Nem követhetünk szellemi divatirányzatokat: „Aki a korszellemmel köt házasságot, hamar megözvegyül” – figyelmeztet Prohászka Ottokár. Krisztus igazsága azonban örök. Csak a Megváltó útja hozhat számunkra a földi életben békét és örömöt, s majd örök üdvösséget – hangsúlyozta Veres András.

Amikor Anne Graham Lotz baptista evangelizátort – a közelmúltban elhunyt Billy Graham prédikátor lányát – egy interjúban megkérdezték arról, Isten miért hagyja a terrorcselekményeket, tragédiákat bekövetkezni, azt válaszolta: miért várunk oltalmat, segítséget Istentől, amikor évtizedeken keresztül azért küzdöttünk, hogy Istent kizárjuk az életünkből? Az iskolákban megszüntettük a Szentírás olvasását, amely azt tanítja: tiszteld apádat és anyádat, ne ölj, ne lopj és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Aztán valaki az általunk jelentős posztra megválasztottak közül azt mondta, hogy nem számít, mit teszünk a magánéletben, ha elvégezzük a munkánkat. Egyetértve ezzel a kijelentéssel, elfogadtuk, hogy nem számít, mit tesz valaki – beleértve az ország vezetőit is – a magánéletben, amíg van munkánk és a gazdaság jól működik. Ha minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy Istent kizárjuk az életünkből, miért vonjuk most kérdőre? Ha Isten akarata, tanítása szerint éltünk volna, akkor elkerülhetők lettek volna ezek a csapások.

II. János Pál pápa úgy fogalmazott, Európa a csöndes aposztázia, a csöndes hittagadás korát éli. Mi nem járhatunk a keresztény önfeladás útján! – hívta fel a figyelmet a püspök. – Nem mondhatunk le a krisztusi tanításról sem a közéletben, sem a magánéletben. Meg kell értenünk, hogy nem élhetünk tudathasadásos állapotban.

Ne csak a templomban, hanem az Úr házából kilépve is legyünk vallásosak! Minden helyzetben maradjunk hűségesek Krisztus evangéliumához! – kérte a főpásztor. – A keresztségben meghaltunk a bűnnek, és feltámadtunk a krisztusi életre. Minden törekvésünkkel azon kell lennünk, hogy ez a krisztusi élet növekedjék bennünk.

De jó lenne, ha minden embertársunkhoz eljutna az örök élet üzenete, Krisztus feltámadásának örömhíre! Ha úgy tudnánk mi, keresztények a mindennapokban élni, hogy nem hívő testvéreink megkérdezzék: vajon miért élünk másként, mint a kor embere, miért vagyunk készebbek az áldozatvállalásra és a megbocsátásra? Adja Isten, hogy Krisztus útján tudjunk járni, mert csak Ő adhatja meg számunkra az igazi boldogságot – zárta húsvéti elmélkedését Veres András püspök.

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Szent Máté evangéliuma három nyelven hangzott el a debreceni Attila téri főszékesegyházban. Kocsis Fülöp érsek ószlávul, Seszták István főhelynök görögül, Urbán Evariszt pedig magyarul olvasta fel az igét. Mindez azért történt így, hogy „az egész világ hallhassa” – magyarázta el a híveknek a metropolita ünnepi beszédében.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita húsvéti homíliájában kérdéseket ettt fel a híveknek: Hogyan tudjuk megtisztítani érzékeinket? S főként, mit tehetünk ennek érdekében ilyenkor, húsvét éjszakáján vagy hajnalán?

Már itt van Krisztus, már föltámadt, már ránk ragyog a megközelíthetetlen fényből, hogyan lehet egyszeriben megtisztítanunk az érzékeinket, hogy megláthassuk őt? Nem félő, hogy ekkor már késő? Nem hamarabb kellett volna szólni, hogy mire ideérünk, már meg legyünk tisztulva, érzékeink már tiszták legyenek?

„(...) a szöveg nem azt énekelteti velünk, hogy örvendezzünk, mert már megtisztultak az érzékeink, s mintegy jutalmul meg is láthatjuk az Urat. Nem, a húsvét éjszakai himnusz egyértelműen jelen időben szólít föl bennünket: most tisztítsuk meg érzékeinket!” – emelte ki Kocsis Fülöp. – A szertartás magával sodró éneke nem csak azokat szólítja meg, akik becsülettel végigküzdötték a nagyböjtöt, hanem azokat is, akik akár csak most, a legutolsó pillanatban csatlakoztak hozzá. Az Aranyszájú szónok szavai is ezt igazolják ezen az éjszakán: „Böjtölők és nem böjtölők, vigadjatok ma!” „Mert bőkezű az Uralkodó, és az utolsót éppen úgy elfogadja, mint az elsőt!”

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Húsvét vigíliáján, március 31-én a feltámadási szertartást és ünnepi szentmisét Bábel Balázs érsek mutatta be a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban.

Az alleluja visszaadása, s az evangélium felolvasása után a főpásztor a húsvéti öröménekről, és keresztségünkről elmélkedett szentbeszédében. A keresztvíz megáldása után a híveket meghintette a keresztségünkre emlékeztető vízzel, majd az ünnepi szentmisében hálát adott a keresztség kegyelméért. A rossz idő miatt a körmenet csak a templomon belül haladt körbe, de így is sikerült tanúságot tenni a feltámadt Úr nagy szeretetéről.

Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs érsek a kalocsai főszékesegyházban. A szentmisét magyar nemzetünkért ajánlotta fel. A főpásztor szentbeszédében a feltámadás tényét elemezte. Kiemelte, hogy Jézus feltámadását sokan sokféleképpen akarták elhomályosítani. Voltak, akik azt állították, hogy ellopták a testet, voltak, akik azt állították, hogy nem halt meg ténylegesen. Mindez azonban csak elkendőzési kísérlete az örök igazságnak. Krisztus feltámadt a halálból, dicsőségében megnyilvánul az ember megdicsőülésének lehetősége.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Egri Főegyházmegye, Hajdúdorogi Főegyházmegye, Lambert Attila

Magyar Kurír