KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagyszombaton a debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be az ünnepi liturgiát.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában felidézte a Szentírás azon részét, amikor az evangéliumi asszonyok, akiknek fájt, hogy elbántak Jézussal, akik szerették Őt, drága kenetet vásároltak, majd napfelkelte után a sírhoz mentek, hogy bekenjék Jézus halott testét. Talán nem tudtak belenyugodni abba, hogy meghalt.

Azzal a gondolattal mentek, amelyet az Ószövetségben az Énekek énekében találunk: „Keresem azt, akit szeret a lelkem”. Az erőtlen és gyenge asszonyok, akik fájdalommal a szívükben sietve mentek a sírhoz, keresték, akit szerettek, Jézus közelében akartak lenni. Szent Ágoston írja: „Én nem kerestelek volna, ha már Te rég nem találtál volna meg, ha nem lettél volna az én szívemben.” A keresztelésre, bérmálkozásra készülő katekumenek szintén keresték Istent, nyilván azért, mert az Isten már rég szíven találta őket. Ez a szeretet, amellyel Isten szeret bennünket, megtermi a maga csodáját: a sír üres.

A megyéspüspök a papságra készülő fiatalok önfeláldozó életére irányította a figyelmet, akik másokért élve a feltámadt Krisztust akarják szolgálni. Tudják, hogy míg a társaik a világban szabadon élnek, addig ők a szemináriumban élik az igaz szabadságot, a feltámadás igazsága szerint, és az igazság szabaddá tesz. Ha valaki tehát szabadon elkötelezi magát a feltámadt Krisztus mellett, és odaadja az életét mások szolgálatára, a feltámadás hirdetője lesz, és életével, szavaival azt hirdeti: „Ne féljetek!” Ez az igazi szeretet átalakítja az embert, miként a kivégzést irányító századost is, akinek szívét az utolsó pillanatban megérintette, és aki tudta mondani: „Ez valóban Isten Fia volt”.

Egri Főegyházmegye

Ezen az éjszakán, amikor a mi Urunk a halálból életre támadt, az Isten gyermekei virrasztva emlékeznek áldozatára – mondta Ternyák Csaba egri érsek húsvét vigíliáján az egri bazilikában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az érsek szentbeszédében úgy fogalmazott: arra emlékezünk, hogy a fény legyőzte a sötétséget, az irgalom győzött a bűn felett. Az élet minden árnyát bevilágítja a húsvéti gyertya fénye. Krisztus megnyitotta az örök élet kapuját nekünk is. Az olvasmányok bemutatták az üdvtörténet néhány fontos állomását, egészen a feltámadásig. Ebből is láthattuk, Isten mennyire hűséges népéhez, annak engedetlensége ellenére is. Isten új népe, az Egyház is látja, újra és újra felfedezi ezt.

Jézus összeköti a múltat és a jelent, egyesíti a két szövetséget, s kiterjeszti minden emberre. Harmadnap feltámadva győztesként jelent meg, ezt ünnepeljük ezen az éjszakán.

A főpásztor a keresztelendőkhöz fordulva ezt mondta: a bűnöktől megtisztító és megújító szertartásban Krisztust fogadják magukba, eledellé válik számukra. A bérmálás szentségében pedig megkapják a Szentlélek különleges ajándékát, mely a hit bátor megvallására sarkall mindenkit. Ezt követően 14 felnőttet keresztelt meg a főpásztor, s részesítette őket a bérmálás szentségében is.

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Szent Máté evangéliuma három nyelven hangzott el a debreceni Attila téri főszékesegyházban. Kocsis Fülöp érsek ószlávul, Seszták István főhelynök görögül, Urbán Evariszt pedig magyarul olvasta fel az igét. Mindez azért történt így, hogy „az egész világ hallhassa” – magyarázta el a híveknek a metropolita ünnepi beszédében.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita húsvéti homíliájában kérdéseket ettt fel a híveknek: Hogyan tudjuk megtisztítani érzékeinket? S főként, mit tehetünk ennek érdekében ilyenkor, húsvét éjszakáján vagy hajnalán?

Már itt van Krisztus, már föltámadt, már ránk ragyog a megközelíthetetlen fényből, hogyan lehet egyszeriben megtisztítanunk az érzékeinket, hogy megláthassuk őt? Nem félő, hogy ekkor már késő? Nem hamarabb kellett volna szólni, hogy mire ideérünk, már meg legyünk tisztulva, érzékeink már tiszták legyenek?

„(...) a szöveg nem azt énekelteti velünk, hogy örvendezzünk, mert már megtisztultak az érzékeink, s mintegy jutalmul meg is láthatjuk az Urat. Nem, a húsvét éjszakai himnusz egyértelműen jelen időben szólít föl bennünket: most tisztítsuk meg érzékeinket!” – emelte ki Kocsis Fülöp. – A szertartás magával sodró éneke nem csak azokat szólítja meg, akik becsülettel végigküzdötték a nagyböjtöt, hanem azokat is, akik akár csak most, a legutolsó pillanatban csatlakoztak hozzá. Az Aranyszájú szónok szavai is ezt igazolják ezen az éjszakán: „Böjtölők és nem böjtölők, vigadjatok ma!” „Mert bőkezű az Uralkodó, és az utolsót éppen úgy elfogadja, mint az elsőt!”

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Húsvét vigíliáján, március 31-én a feltámadási szertartást és ünnepi szentmisét Bábel Balázs érsek mutatta be a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban.

Az alleluja visszaadása, s az evangélium felolvasása után a főpásztor a húsvéti öröménekről, és keresztségünkről elmélkedett szentbeszédében. A keresztvíz megáldása után a híveket meghintette a keresztségünkre emlékeztető vízzel, majd az ünnepi szentmisében hálát adott a keresztség kegyelméért. A rossz idő miatt a körmenet csak a templomon belül haladt körbe, de így is sikerült tanúságot tenni a feltámadt Úr nagy szeretetéről.

Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs érsek a kalocsai főszékesegyházban. A szentmisét magyar nemzetünkért ajánlotta fel. A főpásztor szentbeszédében a feltámadás tényét elemezte. Kiemelte, hogy Jézus feltámadását sokan sokféleképpen akarták elhomályosítani. Voltak, akik azt állították, hogy ellopták a testet, voltak, akik azt állították, hogy nem halt meg ténylegesen. Mindez azonban csak elkendőzési kísérlete az örök igazságnak. Krisztus feltámadt a halálból, dicsőségében megnyilvánul az ember megdicsőülésének lehetősége.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Egri Főegyházmegye, Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír