Jakab Antal néhai püspök huszonöt éve alapította meg a Gyulafehérvári Egyházmegye karitászszervezetét. A jeles évfordulóra a Jakab Antal Keresztény Kör sajtóközleménnyel emlékezik, melyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye honlapja nyomán az alábbiakban közreadunk.

A mögöttünk lévő esztendőforduló környékén sokszor tekintettünk vissza – s tesszük ezt mindvégig az idei év folyamán – a negyed évszázaddal ezelőtti temesvári eseményekre, amelyek nyomán Románia maga mögött hagyta a kommunista diktatúra önkényét, és új, demokratikus társadalmi berendezkedés útjára lépett. Az erre való emlékezés egyúttal feleleveníti bennünk azt is: a történelem kerekének e nagy horderejű fordulóján Jakab Antal püspök vezette át a Gyulafehérvári Egyházmegyét, mégpedig bölcsen, előrelátón, megfontoltan. Sok más mellett a Gyulafehérvári Caritas szervezet megalapítása is az ő nevéhez fűződik.

 

A caritas latin szó, jelentése: szeretet. Ezt a kifejezést választotta megnevezésként a katolikus egyház nemzetközi segélyszervezete, melynek célja világszerte a szükséghelyzetben lévő emberek segítése, függetlenül azok nemzetiségi, politikai vagy felekezeti hovatartozásától.

 

A másokról gondoskodó, elesettekért, nehéz helyzetben lévőkért cselekvő szeretetszolgálat szervezeti formájának megalakulása Erdélyben a huszonöt évvel ezelőtt bekövetkezett rendszerváltozásban gyökerezik.

Az 1989. decemberi temesvári eseményeket követő napokban segélyszállítmányok óriási tömege érkezett Gyulafehérvárra és az egyházmegye plébániáira.

 

Jakab Antal püspök 1990. január 2-án kelt, I. számú körlevelében a helyzetet így értékelte: „Országunk egész népe csodálkozva látja, hogy milyen eleven és nagyfokú más országok és szervezetek érzékenysége a forradalommal együtt járó megpróbáltatásunkban. Jönnek minden irányból és nagy bőséggel az élelem, ruha, gyógyszer és minden más adományok. […]

 

Úgy kell megbecsülni, mint értékes áldozatot, amely nemcsak köszönetet érdemel, de lelkiismeretes elosztásra is kötelez, szegénysegély célja szerint.” Levelében Jakab Antal egyúttal a segélyek elosztására vonatkozóan mindenre kiterjedő, pontos irányelveket jelölt ki, továbbá azt kérte híveitől és papjaitól, hogy „imádkozzanak a jó emberekért, akik annyira bőkezűeknek bizonyultak, és segítségünkre siettek”.

Közben Európa minden tájáról éjjel-nappal érkeztek a teherautók.

 

A segélyszállítmányok kísérői rendre a helyi Caritas szervezetet keresték. Ilyen azonban nem volt, tehát gyorsan cselekedni kellett.

Jakab püspök 1990. február 10-én keltezett, 467/1990. számú körlevelében Caritas Alba Iulia: a gyulafehérvári egyház­megye szeretetszolgálat-szervezete címmel elrendelte a Caritas megalapítását, működéséhez központi és területi koordináló szervezetek felállítását írta elő, és első igazgatójául kinevezte Vencser Lászlót. Néhány hónappal később, májusban a szervezet törvényszéki bejegyzése is megtörtént. Attól kezdve, hogy a munkát megkezdhette, a Gyulafehérvári Caritas intézményi szintre emelte az egyház egyik legfontosabb küldetését: a diakóniát.

 

Jakab püspök rendelkezése nyomán az egyházmegyében régiókat alakítottak ki, amelyekben tizennégy területi koordináló központ nyílt, Gyulafehérvár, Déva, Nagyszeben, Segesvár, Marosludas, Kolozsvár, Beszterce, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíksomlyó, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Brassó városokban. Mindegyik élén két lelkész állt, egyikük elnöki megbízatással. A területi irodák gondoskodtak a csomagok szétosztásáról, és közvetítettek a hozzájuk tartozó települések felé. Ezek a területi szervezetek rakták le a mai egyházmegyei Caritas-filiák alapjait.

 

Említett körlevelében Jakab püspök megjelölte a legfontosabb feladatokat, melyek között a szegények, rászorulók, elesettek, bajba jutott szomszéd települések, természeti katasztrófa sújtotta vidékek megsegítése és a nemzetközi szolidaritási munkába való bekapcsolódást szolgáló gyűjtések szervezése szerepelt. Jakab püspök ezúttal is a rászorulók lajstromának elkészítését, az adományok pontos nyilvántartását, a bevételek és a kiadások áttekinthetőségét kérte, továbbá olyan, világiakból alakított csoportok létrehozását sürgette, amelyek vállalják a szeretetszolgálat irányítását és az ezzel járó karitatív tevékenységet.

 

Jakab püspök tehát lerakta azokat az alapokat, amelyekre a szervezet az elmúlt két és fél évtizedben építkezett, megfelelően a Szász János korábbi Caritas-igazgató által megfogalmazott küldetésnek: „A Caritasnak ez a feladata: szeretetet vinni a világba, és a szeretet civilizációját előmozdítani és terjeszteni, mert akkor van értelme életünknek, akkor van értelme az egyháznak, ha a szeretet is ott van, nemcsak szavakban, hanem tettekben is...” Ennek útján járva a Caritas napjainkra a helyi egyház egyik legnagyobb és legeredményesebben működő intézményévé vált.

 

Márton András, a szervezet jelenlegi igazgatója így tekint vissza az elmúlt két és fél évtizedre: „Huszonöt éve dolgozunk a helyi közösségekért, az elfelejtett idősekért, a szegény gyermekekért, a társadalomból kirekesztett fogyatékkal élőkért. Ezt a sokszínűséget, változatos és sokrétű tevékenységet igyekszünk megmutatni: láttatni, hogy az irgalmas szeretet művei élnek, bontakoznak, erősödnek erdélyi közösségeinkben, megannyi súlyos, borúlátó vagy éppenséggel romboló fennhang ellenére.”

A Caritas lelkisége a szolgálatra való készséget és kedvességet jelenti, amelyet munkatársai és önkéntesei magukban hordoznak. Sajgó Balázs, a Gyulafehérvári Caritas lelki igazgatója ezt e szavakkal fejezte ki: „Hála van a szívemben, hogy sokan vannak, akik nemcsak beszélnek, hanem a cselekvő szeretet útján haladnak.”

 

Komplex szociális programjai révén a Gyulafehérvári Caritas a főegyházmegye egész területén jelen van. Alapító tagja a Romániai Caritas Konföderációnak, amely a Romániában működő Caritas szervezetek képviseleteként jött létre 1993-ban, és amely tagja a brüsszeli székhelyű Európai Caritas szervezetnek, illetve a Szentszék Caritas Internationalis szervezetének. A Gyulafehérvári Caritas a román törvényi előírások alapján 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, szolgáltatásait pedig 2005-ben akkreditálta a munkaügyi, szociális és családügyi minisztérium.

 

 

A Gyulafehérvári Caritas a kezdetek óta szoros testvérkapcsolatot ápol a felső-ausztriai Linzi Egyházmegye Caritas szervezetével; ezt a kapcsolatot huszonöt év után ma is az egymásra figyelés és egymás segítése jellemzi.

A Jakab Antal Keresztény Kör 2015-ben kiemelt figyelmet szentel a Gyulafehérvári Caritas szervezetnek – ám mindenekelőtt köszöni a cselekvő szeretet útján haladók áldozatos munkáját, és kívánja a Jóisten áldását ahhoz, hogy a Caritas a jövőben is a testvéri szolidaritás hirdetője és tanúságtevője lehessen – írják közleményükben Varga Gabriella és Vencser László, a keresztény kör társalapító-társelnökei.

Magyar Kurír