A papírost rejtő üvegcsét akkor találták meg az építők, amikor Radovics Krisztina Munkácsy-díjas faszobrász-restaurátor javaslatára elbontották a templom karzatát – közölték az 562 millió forint értékű, a Megmaradás temploma elnevezésű felújítási program szervezői kedden az MTI-vel.

A szakember szerint számos homályos részlet fedi a hétszáz éves templom múltját, a felújítással párhuzamosan zajló kutatás egyik fontos célja, hogy visszaállítsák az eredeti állapotot. Néhány héttel ezelőtt a szentélyt találták meg a cementpadló alatt, de azt továbbra sem tudták a kutatók, milyen lehetett eredetileg a templom karzata.

A most megtalált dokumentum szerint – amelyet valószínűleg Várkonyi Szilágyi Imre lelkipásztor helyezhetett el az üvegben – a karzatot 1941-ben építették át. Ebben az időszakban több környékbeli templomba orgonát emeltek, így a nagygéci karzatot is bővíteni kellett egy erkélyszerű kiugróval. Az átépítéssel egy időben újrafestették a faberendezéseket.

Az utókornak szánt levélből kiderül, hogy a harmóniumot Szomjas Lajos földbirtokos ajándékozta a református egyháznak, és elhelyezése érdekében toldottak a karzathoz egy kiugrót. Az asztalos munkálatokat Morvay János helyi lakos vállalta negyvenöt pengőért, a festést pedig a szamosújfalui Fekete Béla százötven pengőért végezte el. A munkálatokra szánt pénz a nagygéci és a komlódtótfalui lakosok adakozásából gyűlt össze – áll a levélben.

Az időkapszulának köszönhetően a karzat eredeti formája mellett a színére is fény derült, így pontosan lehet majd rekonstruálni az építményt. Emellett a szószék fölötti korona és a padok restaurált, rekonstruált másolata is visszakerülhet az évtizedekén át sorsára hagyott templomba.

A nagygéci templom felújítása várhatóan jövő év tavaszára fejeződik be.

Az 1970. május 13-án a környékbeli folyókon levonuló árvíz szinte romba döntötte a teljes falut, az ár levonulása után a magyar-román határ közelében lévő község újjáépítését nem engedélyezték az akkori hatóságok. A Csengerbe és Csengersimára kitelepített 760 nagygéci lakos nem térhetett vissza lakóhelyére, azóta a község híres temploma – amelynek hajója az Árpád-korból, míg szentélye Mátyás király korából maradt fenn – folyamatosan pusztult.

Az egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom külső falán térdmagasságban jelzés mutatja, hogy meddig ért a települést elborító víz 44 évvel ezelőtt.

A Megmaradás temploma program keretében a műemlék teljes felújításán túl kilátótorony, látogatóközpont és emlékpark épül az imaház mellett.

A honfoglaló ősöknek úgynevezett őrtűzoszlop állít emléket, a ligetben további 200 emlékoszlopot állítanak, amelyeken a Kárpát-medencei települések ezrei üzenhetnek az utókornak.

A megépülő látogatóközpontban termet rendeznek be a nagygéci híres családok emlékének és filmen mutatják be a település életét, amelybe azóta kis létszámban a lakosság is visszaköltözött.

- MTI -