Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Róma szívében működő Pápai Magyar Intézet immár száz éve lehetőséget biztosít a magyar papoknak, hogy bekapcsolódhassanak a világegyház lüktetésébe. Tóth Tamás rektorral beszélgetünk az intézetről, szolgálatról, tudományról és hivatásról.
–
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) bizalmából és a Katolikus
Nevelési Kongregáció kinevezésével 2011-től a Pápai Magyar Intézet
rektori szolgálatát végzi az örök városban. Mit jelent Önnek ez a
kinevezés?
– Mindenekelőtt nagy meglepetésként ért. Arra
számítottam, előző állomáshelyem után ismét plébániai szolgálat
következik majd. Természetesen nagy megtiszteltetés és komoly kihívás a
Pápai Magyar Intézet rektorának lenni. Különleges látásmód kialakítására
ad lehetőséget, hiszen egyrészt Rómában a magyar egyházat
képviselhetem, ezáltal lehetőségem nyílik arra, hogy közelről láthassam a
világegyház működését, amelynek szívdobbanását fantasztikusan lehet itt
követni. Különleges élmény ez, és remélem, hogy e színes és gazdag
tapasztalatot otthoni szolgálatom során is tudom majd kamatoztatni.
– Honnan erednek a Pápai Magyar Intézet gyökerei, és milyen céllal alapították?
–
A gyökerek a 19. század második feléig nyúlnak vissza, hiszen 1881-ben
XIII. Leó pápa megnyitotta a kutatók előtt a Vatikáni Titkos Levéltárat.
XIII. Leó pápát személyes vonatkozású élmények is kötötték a római
Falconieri-palota épületéhez, hiszen bíborosként itt vendégeskedett,
innen vonult be a konklávéra, melyen aztán pápává választották. A
levéltári dokumentumokhoz való hozzáférés és kutatás nagyon sok nemzet
számára intellektuális és kulturális kihívást jelentett. A magyarok
elsők között jelentkeztek, hogy erre a célra intézetet szeretnének
alapítani az örök városban.
Az alapítási okirat Fraknói Vilmos
választott püspök, nagyváradi kanonok nevéhez fűződik, aki alapítványt
hozott létre Rómában, és ennek érdekében megépíttette a Fraknói-villát,
amely jelenleg a Szentszék melletti magyar nagykövetség székhelye. Gróf
Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter bölcsen úgy
gondolta, hogy a határozott, céltudatos kultúrpolitika kiutat jelenthet a
trianoni katasztrófa után. Kulturális expanzió volt ez a magyar
politika részéről. Egész Európában számos Collegium Hungaricum
alapításával olyan hálózatot hoztak létre, melynek célja a magyar
kultúra terjesztése.
A tudományos ösztöndíjak révén a magyarok
is bekapcsolódhattak az európai oktatás áramlatába. Ezzel a céllal
vásárolta mega a magyar állam 1927-ben a neves itáliai építész,
Francesco Borromini által tervezett barokk stílusú, lenyűgöző szépségű
Falconieri-palotát, melynek második emeletén később az önállósodott
Római Magyar Akadémia papi osztálya működött.
A Pápai Magyar
Egyházi Intézet alapításának dátuma 1940, Kármelhegyi Boldogasszony
ünnepéhez kötődik. Az intézet célja elsősorban az, hogy továbbtanulási
lehetőséget adjon felszentelt papok számára a római pápai egyetemeken
azért, hogy a tudást, amelyet itt megszereztek, otthon kamatoztassák.
– Milyen típusú feladatokkal jár a rektori szolgálat?
–
Fő feladatom, hogy azt a színes társaságot és jó közösséget, amely
jelenleg kilenc felszentelt papból áll, segítsem tanulmányai
folytatásában, hivatalos ügyeik intézésében, és biztosítsam, hogy
megfelelő körülmények között a lehető legjobban használhassák ki az itt
eltöltött időt. Fontos faladatomnak tekintem azt is, hogy olyan papi
közösséggé formálódjunk, amelyben az oltár szolgálatát és a rekreációs
időt is Isten nagyobb dicsőségére tudjuk megélni.
– A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hivatalos ügyeinek intézésében is közbenjár. Milyen típusú tevékenységet jelent ez?
–
Évszázados hagyomány a katolikus egyházban, hogy úgynevezett római
ágensek segítik az otthoni püspökök munkáját. Ezt a hivatalt a magyar
egyházban mindig a Pápai Magyar Intézet rektora látja el. Ez azzal a
megbízatással jár, hogy hivataloknál, intézményeknél a püspökök
meghatalmazásával kapcsolatos hivatalos ügyekben nevükben eljárhatok.
–
Rektori teendői mellett az MKPK kérésére Magyarország szentszéki
nagykövetségének egyházügyi tanácsadója is. A magyar állam és az egyház
közötti együttműködést hogyan segíti?
– Közös
tevékenységünk egyik értékes gyümölcsének tekintem, hogy hosszú idő után
sikerült tisztázni a Pápai Magyar Intézet jogi helyzetét. 2012–2013-ban
a szentszéki–magyar vegyes bizottság
havi rendszerességgel ülésezett, többek között azzal a céllal, hogy ezt
a kérdést tisztázza. A Római Magyar Akadémiával való együttműködésünk
nagyon harmonikus, de fontosnak tartottuk, hogy a Pápai Magyar Intézet
önálló jogállásának kérdését hosszú távon egyházi és magyarországi
érdekeket is figyelembe véve rendezni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy a
Falconieri-palota második emelete az intézmény saját tulajdonába került.
–
A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban 2011-ben megjelent az Ön
doktori disszertációja. Ez Magyarország török idők utáni egyházi
újjászületésével foglalkozik, és a két egykori kalocsai-bácsi érsek,
Patachich Gábor és Patachich Ádám tevékenységén keresztül mutatja be a
magyar egyház korabeli helyzetét. A Pápai Gergely Egyetem felkérte, hogy
ugyanerről az időszakról kurzust tartson. Miért fontos ez az időszak a
világegyház számára?
– Nagyon örülök, hogy ennek a
régiónak a történeti gazdagságát belevihetem a jövő egyháztörténészeinek
tudatába. Érdekesség, hogy kutatásaim fő alakjai, Patachich Gábor,
illetve Patachich Ádám a Pápai Gergely Egyetem elődjében, a Római
Kollégium nevet viselő intézetben tanultak.
A Magyarország
újjászületéséért fáradozó két főpásztor rendkívül nehéz körülmények
között, hiányos tárgyi, anyagi és emberi feltételek mellett kezdett
dolgozni, ezzel a mottóval: „Ha senki sem kezdi el, senki sem fogja
befejezni.” Ők példák lehetnek a mai papok számára is, hiszen sokszor mi
is nehéz körülmények között végezzük munkánkat, és erőt adhat olyan
elődökre tekinteni, akiknek helyzete jelentősen nehezebb volt a
mienknél, mégis óriási hittel és lelkesedéssel végezték a szolgálatot
rendkívül értékes örökséget hagyva az utókorra.
Az eredetileg olasz nyelven írt munka átdolgozott, magyar változata most hagyta el a nyomdát A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733–1784) címmel, és a METEM, valamint a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár gondozásában jelent meg.
– Végezetül arra kérjük, fogalmazza meg papi hivatásának lényegét.
–
Az Úr mindennap az életszentségre hív meg, de mindig idegen vizekre
sodor. Saját életemben is megtapasztaltam, hogy a Gondviselés általában
nem azt az életcélt tűzi ki számunkra, amit mi magunknak elképzelünk.
Ezért nem gondolok arra, hogy hová hív az Isten a jövőben, hiszen mindig
meglepetéseken keresztül vezetett eddig is. A Gondviselés útjai nem
mindig a tervek szerint alakulnak, de ott kell helytállnom, ahol éppen
szolgálok. Most az a feladatom, hogy a Pápai Magyar Intézetben lehessek
paptestvéreim segítségére.
Tóth Tamás 1976-ban született Kecskeméten. Teológiai tanulmányait Veszprémben, Szegeden, majd a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként Rómában végezte. 2002-ben Kalocsán szentelték pappá a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye számára. 2004–2007 között káplán először Kiskunfélegyházán, majd Soltvadkerten, és ugyancsak 2004-től tart kurzusokat a szegedi teológián. 2006-ban egyháztörténelemből doktorátust szerzett a Pápai Gergely Egyetemen. 2007–2011 között az apostoli nuncius titkára volt Budapesten, 2011-ben nevezték ki a Pápai Magyar Intézet rektorává. Több egyháztörténeti tárgyú publikáció szerzője, 2012-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2013-ban pápai kápláni címmel tüntették ki.
Fotó: Várhelyi Klára
Jánosi Dalma/Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!