Szent II. János Pál pápa „Evangelium vitae” kezdetű enciklikája nyomán Isten szent törvényéről értekeztek a Pécsi Egyházmegye szabadegyetemi előadói november 14-én a pécsi Magtár Látogatóközpontban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Tóth J. Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyháztörténeti Tanszékének docense előadásának középpontjában a természetjog állt. Mint elmondta, a természetjog egy olyan – a tételes (emberek által alkotott) joghoz képest magasabb rendű – normatív rend, amelynek normái nem emberi eredetűek, az emberi (jogalkotói) akarattól függetlenül, mindenkor és mindenhol érvényesek, mert ezen normák az abszolút igazságosságot testesítik meg. A természetjogi felfogások alapvetően kétfélék lehetnek: vallásiak és világiak. A vallási természetjogi nézetek szerint ezek isteni parancsok, a világiak szerint pedig (isteni akarattól független) erkölcsi parancsok. Bármely értelemben fogjuk is fel, a természetjog korlátot jelent az emberi akarat számára: bizonyos előírások – azok „nyilvánvaló” igazságtalansága, illetve erkölcstelensége okán – a jog nevét nem bitorolhatják.

Előadásában Tóth J. Zoltán arra is rávilágított, hogy amit ma összefoglalóan „jogállamiság” néven emlegetünk, az lényegében a természetjog alapvető normáit foglalja magába, és erkölcsi korlátot képez a tételezett jog esetleges önkényével szemben.

A konferenciasorozat második előadója novemberben Kellermayer Miklós orvos, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa volt. Beszéde elején elmondta: az élő sejteket kutató orvosként elsődlegesen az élőlényeket és a testünket „működtető” törvényeket elemzi, de előadása személy voltunk miatt szükségszerűen a szavakban kinyilatkoztatott igazságok, törvények, parancsok vizsgálatára is kiterjed. Úgy vélekedett, nagy baj következik be az emberiség életében, amikor a feltárt, megismert igazságok közé igazságnak hazudott elméleteket kevernek, és ezt tanítják a felnövekvő fiataloknak. A jó hír azonban, hogy most, a 21. század kezdetén az emberiségnek megalapozott reménye van a felemelkedésre. Ez a remény pedig abból fakad, hogy a tudományos kutatások négy helyen is bizonyították a folytonos létezések egyszeri kezdetét, a „titok”, a „misztérium” világába torkollásának tényét, ami miatt a tudomány és az istenhit minden korábbinál szilárdabban kapcsolódhat egymásba. Ez viszont a gyógyulás, a gyógyítás előfeltétele, megalapozott reményünk kibontakozásának forrása.

Udvardy György megyéspüspök arra mutatott rá, hogy elfogadjuk azt, hogy törvények, szabályok vesznek körül minket, amelyek nélkül nem tudunk létezni. A törvénynek való megfelelésben azonban a legfőbb kérdés, hogy mit gondolunk a törvény hozójáról. Ha tiszteljük, szeretjük, akkor megtartjuk a törvényét. Mi úgy tekintünk az életünket szabályozó törvényekre, mint Isten szent törvényére; szentnek gondoljuk a törvényhozót, és hisszük, hogy törvényének betartása az életszentségre vezet minket. Mindez nem az élettől idegen valóság, hanem a szabadság, a méltóság, az osztozás, az öröm megélése. A korlátok ellenére is a feltámadott lét örömében tudunk élni, és éppen ez a tapasztalat emeli a Krisztust ismerő embert a törvény fölé.

A szabadegyetemi konferenciasorozat szemeszterzáró előadása december 12-én 18 órakor kezdődik a Magtár Látogatóközpontban. Udvardy György megyéspüspök mellett rendhagyó módon egy meghívott előadó is lesz: Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja. A meghirdetett tematikának megfelelően az előadások az emberi élet új kultúrája mellett emelnek szót.

Az előadások hanganyagát ITT lehet meghallgatni.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír