„Amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a Földön? (Lk 18,8)” címmel tartott előadást a Katolikus Akadémia keretében április 23-án Jakab Gábor kolozsvár-kerekdombi plébános a Római Katolikus Teológia Kar dísztermében. Az előadásról a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számol be.

Jakab Gábor előadásában a címet is adó, Jézus ajkáról elhangzott szónoki kérdés köré fűzte mondanivalóját, de amint Jézus részéről sem érkezett válasz a kérdésre, úgy az est előadásának is kohéziót biztosító kulcskérdése maradt a cím.

A kolozsvár-kerekdombi plébános emlékeztetett: az előadást megelőző napon a Föld napját (a Földet különösen morálisan szennyezzük napjainkban), az előadás napján pedig a könyv napját (a könyvek könyve a Biblia) ünnepeltük, a liturgikus naptárban pedig megemlékeztünk Szent Adalbert püspök vértanúhaláláról. Jakab Gábor XVI. Benedek pápának a hit évét meghirdető „motu propriójából” indult ki, majd felelevenítette a hit évét hirdető székelyföldi plakátok alkotóelemeit: a székely kapu képét, a csíksomlyói Salvator-kápolna és az ott található több évszázados kőkereszt képét, s ezek szimbolikus jelentőségét.

A kapu képe kérdésfeltevésre ösztönöz: mi van a küszöbön túl? A Salvator-kápolna minden bizonnyal középkori búcsús emlékeket őriz. A később állított kőkereszt hátoldalán olvasható szöveg pedig a múlt üzenetét közvetíti a jelen és a jövő számára is: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben.” A hitnek mint személyes, alapvető elköteleződésnek és az isteni erőre hagyatkozó bizalomnak vetületeit vizsgálta az előadó, majd a hit akadályainak elemzésére tért rá.

Az ateizmus, Isten létének tagadása napjainkban és az elmúlt századokban erősebb gyökereket vert. Egyre többször hangzik el filozófusok, tudósok szájából a hit, a tudomány és az emberi haladás összeférhetetlenségének hipotézise. A hit útjába gördülő akadályok többek közt az önhittség, a büszkeség, a kellő alázat hiánya. A konzumtársadalom varázsa, a kereslet és kínálat között felborult egyensúly, a javak megszerzéséért folytatott versengés nemcsak magát a társadalom alapsejtjét, a családot, a hit kibontakozásának helyét célozza meg, hanem az egyént is süketté teszi a hit befogadására. Konkrét élethelyzetekkel, filozófusokkal, tudósok gondolataival érzékeltette az előadó ezt a terjedő hitellenes magatartást.

Ugyanakkor sok olyan költő, művész, tudós, filozófus hitvallását állította a közönség elé, akik tanúságot tettek hitükről. Boldog VI. Pál pápára hivatkozott: „A mai világnak tanúkra van szüksége, és nem tanítókra.” A tanúk említésének pedig nem volt más célja, mint válaszokhoz segíteni a jelenlevőket: hogy, miként vegyék fel a harcot hívő emberekként a hitellenes kísértésekkel. Hiteles példával, nem kegyeskedő moralizálással kell harcba szállni a hit akadályaival szemben – fogalmazott Jakab Gábor. A hit nem statikus, hanem dinamikus valóság, út, amely állandó készenlétet és keresést feltételez. Az úton való megmaradásban azonban biztatóak és bátorítóak XVI. Benedek emeritus pápa szavai: „Aki hisz, soha nincs egyedül.”

Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Magyar Kurír