Karácsony nyolcada, Jézus névadása. Mária, Jézus édesanyja, az Isten Fiát szülte, ezért Isten anyja. Őt köszöntjük ezen a napon, és Kérjük, segítsen az egész év során, hogy Fiával járhassuk utunkat.
A keresztény ókorban a gondviselõ Isten megengedte, hogy az eretnekségek támadásai csiszolják a kinyilatkoztatásból megismert igazságokat. Az efezusi zsinaton az Atyák megfogalmazták és hittételként kihirdették: mivel a Boldogságos Szûz Mária Jézus Édesanyja, Krisztus Istensége miatt a Boldogságos Szüzet megilleti az Istenanya cím. Urunk, Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta. Méltó, hogy az egész esztendõt az Õ anyai gondoskodásába ajánljuk.

Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, az Istenanya, Mária ünnepe vagy Szűz Mária, Isten anyja ünnepe Szűz Mária egyik nagy ünnepe, amelyet január 1-jén, karácsony nyolcadnapján tart a római katolikus egyház, Jézus körülmetélkedésére emlékezve. Számos országban ez a nap a fogadalmak napja.

Az ünnep a keresztény világ keleti részén korábban megjelent, mint nyugaton, de az 5. századra már elterjedt frank földön és az Ibériai-félszigeten is, s a karácsony előtti vasárnapra esett. Rómában a 7. század előtt kezdték január 1-jén ünnepelni Szűz Mária anyaságát. Itt szentelték fel ezen a napon az első római Mária templomot, a Santa Maria Antiquát[1]. Január 23-án a késő középkortól a Boldogasszony menyegzője (Mária Szent Józseffel való eljegyzése) ünnepet is ünnepelték[2], és a két ünnepről január hónapot magyarul Boldogasszony hava néven is nevezték, ami a nép kalendáriumokban később is megmaradt.

A Mária anyaságának ünnepe helyére a 13–14. századtól egyes országokban a gyermek Jézus körülmetélésének ünnepe (más néven Jézus névadása) került át. Ez az egész katolikus egyházban elterjedtté vált, miután 1570-ben V. Piusz pápa kihirdette a Római Missalét. Így ez az ünnep teljesen átvette Mária anyaságának január 1-jei ünnepének helyét.

1914-ben Portugáliában ismét megszületett „Szűz Mária istenanyaságának” ünnepe, és október 11-én tartották. 1931-ben XI. Piusz pápa az egész katolikus egyház ünnepévé rendelte, és október 11. lett a napja. A második vatikáni zsinatot követően, 1974-ben VI. Pál pápa Krisztus körülmetélésének ünnepét eltávolította a liturgiai naptárból, és eredeti helyére visszakerült “az Istenanya, Mária ünnepe”. A tradicionalista katolikusok viszont továbbra is október 11-én, az eredeti elnevezést („Szűz Mária istenanyasága”) használva ünnepelnek.

Az „Istenanya” elnevezés a görög Theotokosz (Istenszülő) szóból ered. A „theotokosz” kifejezést Epheszoszban az ökumenikus zsinaton fogadták el. Ezzel kinyilvánították Jézus isteni voltát, s ebből következőleg azt, hogy Jézus szavai Isten szavai voltak. Így ha Mária Jézus anyja, ő Isten anyja.

„Ó, Mária Isten anyja,
énnekem is jó anyám…”

A legősibb időktől fogva a Boldogságos Szüzet, mint Istenszülőt tisztelik, különösen előtérbe kerül ez a gondolat a karácsonyi ünnepkörben.
Az ünnepet az Egyház a II. Vatikáni Zsinat után vezette be. Máriát régtől fogva „Isten anyja”, „Istenszülő” névvel illetjük. A keleti egyházban az Istenszülő Szűz Mária ünnepe karácsony másnapján, december 26-án van.
Az ünnepet a Krisztusról vallott hitigazságok fényében kell látnunk. Ő valóságos Isten és valóságos ember. Születése Máriától emberi természetének bizonysága. De mert Jézus valóságos Isten, a Második Isteni Személy, azért illeti meg Máriát az Isten anyja elnevezés – ahogy ezt az Efezusi Zsinat (431) leszögezte.

Szűz Mária istenanyasága a Szentírásban:

Amikor az Efezusi Zsinat Mária istenanyaságát hittételként kimondta, nem új igazságot hirdetett ki, csupán csak megvédelmezte az eretnekek támadásaival szemben azt az igazságot, amelyet az Egyház kezdettől fogva vallott a kinyilatkoztatás alapján.
Most nézzük meg, hogy hogyan fejezi ki ezt az igazságot hitünk egyik forrása: a Szentírás.

Izaiás próféta…

Az Efezusi Zsinat Szűz Mária istenanyaságában Izaiás próféta jövendölésének beteljesedését látta, amely így szól:
„Íme, a Szűz méhében fogan és fiat szül; neve Emmanuel (-„Velünk az Isten”) lesz.” (Iz 7,14)
A próféta által látott Szűz a Boldogságos Szűz Mára, Emmanuel pedig isteni Fia, Jézus Krisztus.

Szent Máté evangélista…

Ennek a jövendölésnek beteljesedéséről maga Szent Máté evangélista tesz tanúságot, amikor elmondja, hogyan figyelmeztette az angyal Józsefet álmában: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a Szentlélektől van áldott állapotban. Fiút fog szülni, akit te Jézusnak nevezel, mert ő szabadítja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történt, – folytatja az evangélista – hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott: „Íme a szűz méhében fogan és fiút szül, és Emmanuelnek fogják hívni.” Ez azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1,20-24)

Szent Lukács evangélista…

Szent Lukács evangélista elbeszéléséből világosan kitűnik, hogy Istentől megígért Emmanuelt Szűz Mária foganta a Szentlélektől és szülte a világra. Az angyal ezt válaszolta Mária kérdésére: „A Szentlélek száll rád és a Magasságbeli ereje borít el. Ezért a születendő szent is Isten Fia lesz” (Lk 1,35). Más szóval Szűz Mária valósággal és tulajdonképpeni értelemben is Isten-szülő, azaz Isten anyja.
Erzsébet is, a Szentlélektől megvilágosítva, Máriát szintén az Úr anyjának, azaz Isten anyjának nevezi. Erzsébetet eltöltöttel a Szentlélek. Hangos szóval felkiáltott: „Áldottabb vagy te minden asszonynál, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?” (Lk 1,41-43)

Szent Pál apostol…

Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében (1,3-4) szintén szól Szűz Mária istenanyaságáról. Azt mondja, hogy az Isten Fia „test” szerint Dávid nemzetségéből született, ti. Szűz Mária által, aki Dávid nemzetségéből származott. Más szóval: Szűz Mária istenanyasága révén származott a Messiás Dávid nemzetségéből.
Szent Pál a galatákhoz írt levelében (4,4) még erőteljesebben fejezi ki Szűz Mária istenanyaságát: „De mikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, ki asszonytól született.” (S ez az asszony Szűz Mária volt, aki valóban anyja volt az Isten fiának.) Szent Pál Isten Fián a szó szoros értelmében a Szentháromság második személyét, az Igét érti, félreérthetetlenül kifejezi Szűz Mária istenanyaságát.
A Szentírás Szűz Mária istenanyaságát közvetve is kifejezi. A Szentírás nyolc alkalommal mondja Máriát Jézus anyjának. Másrészt ugyanazt a Jézust Isten fiának hirdeti. A következtetés tehát világos: Szűz Mária valóban az Isten anyja.

Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta, ezért az év első napján az egész esztendőt az Õ anyai gondoskodásába ajánljuk.

A szentmisében elhangzó könyörgés részlete:
Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, kérünk, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét.
Mária feltételek nélkül elfogadta Isten kegyelmét. Példáját követve növekedjék bennem Krisztus, hogy életem az ő élete legyen, és szeretete rajtam keresztül másokra is kiáradjon.