Ferenc pápa június 19-én Joachim Meisner bíborost, nyugalmazott kölni érseket nevezte ki különleges küldöttének a felújított máriaradnai kegytemplom és kolostor felszentelési ünnepségére, melyre augusztus 2-án, vasárnap kerül sor.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye meghívta Ferenc pápát a felújított máriaradnai kegytemplom és kolostor átadási ünnepségére.

Az épületegyüttes felújítása 2012-ben kezdődött el európai uniós forrásból, mintegy 10 millió eurós költséggel.

Akkori kérdésünkre Reinholz András máriaradnai plébános elmondta, szerinte Ferenc pápa részvétele nem valószínű az idén augusztus 2-ára tervezett avatóünnepségen, de a Vatikán képviselteti magát a jelentős eseményen. A felújított kegytemplom megáldásán több jeles bel- és külföldi személyiség vesz részt, köztük lesz Klaus Iohannis román elnök is.

Az Arad megyei Lippa városhoz tartozó Máriaradna temploma a magyar Mária-kultusz egyik kiemelkedő helyszíne, a Dél-Alföld legfontosabb Mária-kegyhelye. A ma látható templom 18. századi barokk alkotás háromhajós kialakítással, két magas toronnyal. A kolostor zárt belső udvaros négyszöge délnyugatról csatlakozik az épülethez.

A kegyhely története a 16. századba nyúlik vissza. 1520-ban egy özvegyasszony emeltetett kápolnát a mai épületegyüttes helyén. Ezt a 17. század első harmadában felújították. 1668-ban Georg Vričonosa egy olaszországi nyomdából származó képet adományozott a kápolnát szolgáló szerzeteseknek, amely Máriát ábrázolja a kisdeddel. 1695-ben, a lippai vár ostromakor a törökök felgyújtották a kápolnát, ám a kép sértetlen maradt – tulajdonképpen innen számítható a kegyhely története.

Az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték Radnára, de az egyház csak 1750-ben ismerte el mint hivatalos kegyhelyet.

A mai templom alapjait 1756-ban rakták le, felszentelésére 1767-ben került sor. A ferences kolostort is ebben az időszakban építették. 1911-ben a templom mindkét tornyát megmagasították 30 méterrel, így azok ma 67 méter magasak. A kommunista uralom idején, 1951-ben betiltották a szerzetesrendeket, de Radnán tovább szolgálhattak. 1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak basilica minor, azaz kis bazilika címet adományozott.

2003-ban az utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort és a templomot, az épületegyüttest a temesvári püspökség vette át.

A hamarosan befejeződő felújítás után a kegyhely nemzetközi zarándokútvonalak állandó része lesz, az ide látogató zarándokok száma évi 80 ezerről akár 150-160 ezerre emelkedhet.

Fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Forrás: Vatikáni Sajtóosztály

Magyar Kurír