Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója. Szent Skolasztika ikertestvére. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként „Európa védőszentjévé” nyilvánította.


Noricum tartományban született, előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában tanult, de megelégelte a világi hívságokat, és később egy Subiacóhoz közeli barlangba vonult a világ elől. Itt három év után pásztorok találtak rá. Abban a korszakban élt, amikor megszűnt a Római Birodalom, helyette létrejött a keleti gót állam, élén Theodorik királlyal. 530 körül alapította meg saját kolostorát - a bencés szerzetesrend anyakolostorát - Dél-Itáliában, Monte Cassino hegyén.


A Monte Cassino-i kolostor ma

Életrajzát I. (Nagy Szent) Gergely pápa írta meg "Dialógus" című művének második kötetében. A szerző alapvetően időrendben, tematikus csoportosítás nélkül beszéli el Benedek életét, szellemi fejlődését. Benedekkel megtérése után csodák történtek, ő pedig küzdött a bűnös dolgok ellen. Pl.: a női kísértés elkerülésére csalánbokorba ugrott, felismerte a neki szánt, mérgezett ételeket és italokat.

A monostor megalapítása után már ő lett a csodák forrása, de csodái nem térítő és nem is gyógyító csodák. Benedek örökké harcolt a Sátánnal, ezért ő lett a tökéletes és legyőzhetetlen szent példája. Ezenkívül ő a közösségi élet szentje is, hiszen szerzetesként élve tette csodáit, a rendnek mutatott példát.

Fáradhatatlanul munkálkodott: felügyelte egy tucat kolostorban a rendet, a kolostori élet megszervezését és folytatását. A különböző kolostori szabályzatok ismeretében és saját tapasztalatainak tudatában Nursiai Szent Benedek új szerzetesrendi szabályzatot alkotott, mely annyira átfogó és meggyőző volt, hogy Nagy Szent Gergely pápa és egyházatya (540-604) kötelezővé tette minden kolostorban, sőt, az egész római egyházban is. Egyik legfontosabb műve a 73 pontból álló szerzetesi Regula.

A lélekről és a testről való gondoskodás vált a kolostorbeli gondolkodás és élet központi céljává. A betegek ellátása volt a legfontosabb, de nem csak saját rendjük tagjain kellett segíteniük, hanem mindenki máson is, aki bajával felkereste a kolostort


Szent Benedek sírja Monte Cassinon

JÚLIUS 11. CSÜTÖRTÖK SZENT BENEDEK
Európa fővédőszentje



Július 11-e Európa fővédőszentjének jeles ünnepe. „Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát” – mondta XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról, akit 1964-ben VI. Pál pápa nyilvánított Európa fővédőszentjévé.

A bencés rend alapítója, Regulája kidolgozója, Szent Benedek (kb. 470–547) életéről igen keveset tudunk. Tanúk elbeszélése nyomán Nagy Szent Gergely pápa a Dialógusok című művének második részében megírta Benedek életét, kiemelve, hogy Benedek – „neve és kegyelem szerint áldott” – a Szentlélek mindenféle adományát megkapta.

Benedek a szabin hegyek között fekvő umbriai kisvárosban, Nursiában (ma Norcia) született. Rómában nevelkedett és tanult. Tanulmányai befejezése előtt, megundorodva az ottani erkölcstelen élettől, visszavonult. Éveken át remetéskedett az Anio folyó völgyében fekvő Subiaco környékén, majd tanítványokat gyűjtött maga köré. Később – a hagyomány szerint 529-ben – innen is tovább ment. A Cassinum-hegyen (Monte Cassino) telepedett le végleg, és megalapította ma is híres kolostorát. Itt írta meg a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét, a Regulát, a szerzetes atyák tanításának és saját élettapasztalatainak felhasználásával.

A Regula szerzetesi életkeretet és lelki alapokat nyújtó írás, amely szerkezetileg Prológusból és 73 fejezetből áll. A benedeki Regulát követő szerzetesek az apát vezetése alatt az evangéliumi tanácsok vállalásával radikálisabb keresztény életet szeretnének élni. Mindebben a tanulékony szív megőrzése, az engedelmesség, az egyszerű élet vágya és a tisztaság segíti őket. Életük keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (lelki épülést szolgáló olvasmányok) és a munka jelöli ki – olvasható a pannonhalmi honlapon.

Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát – mondta 2008 áprilisában, a nursisi szentről tartott katekézisében XVI. Benedek pápa. A római birodalom összeomlása után új spirituális és kulturális egységet hozott létre. Ennek alapja nem más, mint a földrész népeit összekapcsoló keresztény hit. Ezáltal született az a valóság, amelyet ma Európának nevezünk.

Európa csak azokra az ősi keresztény gyökerekre épülhet, amelyeket éppen a bencés monachizmus terjesztett el a kontinensen. „Keresztény gyökerei elismerése nélkül Európa nem találhat vissza identitásához” – fogalmazott a Szentatya. Az V. század Európája új önazonosságát kereste, miután megbukott a római birodalom által rákényszerített egységesítő rendszer. A XX. század Európájában két világháború és totalitárius ideológiák pusztítottak. Ezek bukása után földrészünk nem kevés fáradsággal keresi új, egységes arculatát. A két történelmi korszak közös gyökere a kereszténység, amely éppen 1500 évvel ezelőtt, a montecassinói hegyről az egész földrészre elvitte egy ötvenéves remete lelkiségét, aki kezdeti, Istent szemlélő életmódjának tartósan nyilvános és egyházi arculatot kívánt adni. Azt akarta megmutatni, hogy Isten nem távoli hipotézis, hanem jelen van minden ember életében. Ezek az ősi gyökerek egyben modernek is földrészünk számára, amelyet Isten „életnedve” nélkül az a veszély fenyeget, hogy az önmegváltás utópiájának csapdájába esik – hangsúlyozta a pápa.

Nursiai Benedek az ima embere volt. Mielőtt kolostoraival döntő hatást gyakorolt volna az európai civilizáció és kultúra fejlődésére, visszavonult egy subiacói barlangba. Önuralmat és alázatot gyakorolt az Istennel való kapcsolatban. Ima nélkül nem tapasztalhatjuk meg Istent – hangsúlyozta katekézisében a pápa. Hozzátette: Benedek spiritualitása nem egy valóságtól eltávolodott belső élet volt. A korát jellemző nyugtalanságok közepette Isten színe előtt élt, és soha nem tévesztette szem elől a hétköznapi élet kötelességeit, valamint az ember konkrét szükségleteit. Istent szemlélve értette meg az ember és küldetésének valóságát. A konkrét szükségletek szintézise az „ora et labora” – „imádkozzál és dolgozzál” alapelvű Regulája.

Szent Benedek „minimálisnak” minősítette Reguláját, amely valójában nemcsak a szerzetesek számára jelent hasznos útmutatást, hanem mindazoknak, akik vezetőt keresnek az Isten felé vezető úton. Mértékletessége, embersége, a lelki életben az alapvető és a másodlagos józan megkülönböztetése révén a Regula mai napig megőrizte megvilágosító erejét – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa.

A keresztény nyugat számára a benedeki Regulát követő szerzetesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet.

Benedek 547. március 21-én halt meg. Már a VIII. századtól július 11-én tartották ünnepét.

Szent Benedek fiainak jelentős szerepe volt Európa megtérítésében és kultúrájának kialakításában. VI. Pál pápa 1946-ban Európa fővédőszentjének nyilvánította.

Magyar Kurír







"Sose hagyd el az imát! Ha nincs időd, csak egy fohászt mondj.
Egyetlen Istenre-gondolásunk is ima."
(XXIII. János pápa)

Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam amit lehet,
És adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.