ZARÁNDOKLAT - Élő egyház

ZARÁNDOKLAT - Élő egyház hírei

JÚLIUS 2. SZŰZ MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL SARLÓS BOLDOGASSZONY

A képhez tartozó bibliai részlet:

Lukács Evangéliuma:
Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében és betelék Erzsébet Szent Szellemmel
És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által,elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
Felvevé Izraelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!
Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

Mária látogatása Erzsébetnél vagy a vizitáció a Szűz Anya és Jézus életének is egyik fontos mozzanata. 1263-ban vezették be hivatalos ünnepként a ferencesek, 1389 óta július másodika az erre kijelölt nap (sarlós boldog asszony napja). Később sorolták Mária örömei közé. Az Érdy-kódex erre vonatkozó része több szempontból is érdekes: Az episztola rész az Énekek énekéből származik (Énekek éneke II., Salamon II. könyve) és szövege nem egyezik a Károli-fordítással. Az evangélium pedig Lukácstól való. A Bibliában és a kódexben is szerepel két olyan részlet, ami fontos imává vált. Az egyik Erzsébet egy mondata, mit örömében kiált: Áldott vagy te asszonyállatoknak közötte és áldott a te méhednek gyümölcse. Ez az Üdvözlégy zárásaként ismert. A másik pedig egy teljes ima, ezt Mária szájába adja a hagyomány, bár egyes feltételezések szerint Erzsébettől való. Ez a Magnificat, Mária hálaadó éneke. Magasztalja az Urat és örömét fejezi ki, mivel Izrael üdvössége fiában megy majd végbe. Jövőbeli eseményekről oyan bizonyossággal beszél, mintha azok már be is következtek volna. Ez ad prófétai hang is hozzájárul az ima különlegességéhez. Bár a Bibliában egy ember spontán megnyilatkozása, liturgikus szöveg lett belőle. Gyakran hasonlítják zsoltárokhoz és Anna énekéhez (I.Sám.2,1-10). Ő Sámuel megszületése előtt mond fohászt, aki a reménységet jelenti.

Ez a bibliai történet is kedvelt témája a művészeteknek. Az ötödik század óta megtalálható a festészetben. Magyarországon a tizenötödik századi csegöldi tábla és M.S.mester munkája a legfontosabbak. Külföldiek közül: Maximianas ravennai érsek katedráján, chartes-i székesegyház homlokzatán, faszobrokon, J.Pontormo freskóján Firenzében, a kassai főoltár passió és Mária-ciklusán, a sislai kolostor mesterétől, Melchior Broederlman képén. A zenében leghíresebb feldolgozója Bach volt.

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Új bejegyzés

Blog szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: