Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt a koszovói katolikus kisebbség számára, hogy katedrális épüljön Pristinában. Már állnak a kéttornyosra tervezett főtemplom falai s egyik tornya. A székesegyház szeptember 5-én, Teréz anya emléknapján hivatalosan is megkapta patrónusa nevét.

A korábbi katolikus püspök, Marko Sopi és az akkori koszovói elnök, Ibrahim Rugova is szerette volna, hogy katedrálist építsenek Koszovó fővárosában. A kormánynak ugyan nem volt pénze, hogy támogassa a csaknem vagyontalan egyházat, ám egy tizenháromezer négyzetméteres építési területet biztosított a Katolikus Egyház számára Pristina szívében – ezzel megvalósulni látszott Marko Sopi püspök álma. Az eddig a dél-koszovói Prizrenben található püspökségen a főpásztor és munkatársai a 2000-es évek elejétől intenzíven dolgoztak a „Jelenlét a fővárosban” projekten.

Koszovó fővárosának kétszázezer lakosa közül ugyan csak ezerötszázan katolikusok (az egész országban körülbelül 65 ezer katolikus keresztény él), az egyházi vezetés elképzelései szerint az előnyös fekvésű belvárosi telken, az országos könyvtárral átellenben épületegyüttes – székesegyház, püspökség, katolikus általános iskola, szerzetesnővérek otthona, óvoda, könyvtár és színház – építésébe kezdtek.

2005-ben került sor a pristinai püspöki főtemplom alapkőletételére. 2006 januárjában elhunyt az építkezést kezdeményező főpásztor, majd néhány nappal később Ibrahim Rugova koszovói elnök. Az építési munkálatok leálltak, és csak a következő évben folytatódtak, elsősorban a külföldön élő koszovóiak adományainak köszönhetően. 2010-ben elkészült a templom tetőszerkezete, és felszentelték a székesegyházat, ahol azóta szentmiséket mutatnak be. Az épület természetesen még nem készült el teljesen: a tervezett két hetven méter magas neoreneszánsz stílusú templomtorony közül egyelőre csak ez egyik áll. Közvetlenül a székesegyház mellett kapott helyet a püspökség épülete.

Teréz anya (1910–1997) halálának huszadik évfordulója alkalmából, liturgikus emléknapján, szeptember 5-én hivatalosan is felvette a pristinai székesegyház a rendalapító szent nevét. A főváros központjában magasodó katedrális mától – egy évvel „a szegények anyja” szentté avatását követően – a Teréz anya-székesegyház nevet viseli.

A későbbi Nobel-békedíjas Agnes Gonxha Bojaxhiu a mai Macedónia fővárosában, Szkopjéban született; albán édesanyja a mai Koszovóból származott. Kalkuttai Teréz anya szentté avatásakor, 2016. szeptember 5-én Ferenc pápa így fogalmazott: „az irgalmasság nagylelkű adományozója volt”.

A katolikusok Koszovóban – albán és keresztény identitásuk által – mintegy természetes hidat képeznek a szerbek és az albánok egymással szemben álló tábora között. Az ortodox szerbek számára, akik a koszovói lakosság legfeljebb hat százalékát teszik ki, az országban található középkori templomaik jelentik kultúrájuk bölcsőjét; a koszovói albánok túlnyomórészt muszlimok. Az országban élő katolikusok többnyire albán származásúak, tehát az albán muszlimok „testvérei”, egyúttal az ortodox szerbek keresztény hittestvérei.

Dodë Gjergji püspök, Prizren apostoli kormányzója, aki 2006 óta a koszovói katolikusok főpásztora, szintén lehetséges „hídépítőnek” tartja egyházát.

Forrás: KNA; Katholisch.de

Fotó: Katholisch.de; Facebook; Wikipedia.org

Magyar Kurír
(gj)