Kaníziusz Péter az első holland jezsuita és Németország második apostola volt Szent Bonifác után.

1521. május 8-án született Nijmegenben (Hollandia), 1597. december 21-én halt meg Fribourgban (Svájc). 1864. november 20-án IX. Pius pápa boldoggá, 1925. május 21-én XI. Pius pápa pedig szentté avatta. 1925. május 21-én XI. Pius pápa egyházdoktorrá nyilvánította. Ereklyéi Fribourgban a jezsuita templomban találhatók. A németországi katolikus iskolák védőszentje.

A hollandiai Nijmegen városában született, ahol apja polgármester volt. Anyját fiatalon elveszítette. Apja további tanulmányokra szánta őt, amelyben kiemelkedő eredményeket ért el. Köln, Leuven és Bologna egyetemein világi és teológiai tudományokat egyaránt tanult. Ifjúsága a protestantizmus erőszakos terjesztésének időszakára esett, amellyel szemben Péter nem maradt tétlen.

Annál is inkább, mert még fülében csengtek anyja halálos ágyán elmondott szavai, amelyekkel óva intette férjét és fiát, hogy a protestantizmusra áttérjenek. Németországi tanulmányai alatt megismerkedett Boldog Fáber Péter jezsuitával, a rend egyik alapítójával. Hatására belépett a Társaságba, és így ő lett az első holland jezsuita.

Megismerve talentumait, röviddel pappá szentelése után (1546.), Pétert oda küldték, ahol a legelkeseredettebb harc folyt a protestantizmus és a katolicizmus között, vagyis a germán országokba. A Társaság tagjai felkészültek rá, hogy a katolikus hit megújítása ezeken a területeken csaknem lehetetlen vállalkozás. Péter azonban nem adta fel és rendkívüli aktivitással vetette magát a munka sűrűjébe: írt, tanított, diplomáciai tárgyalásokat folytatott, részt vett a vallásos disputákon, iskolákat és rendházakat alapított.

Tevékenységének minden területén sikereket ért el. XIII. Leó pápa ezért az odaadó missziós munkájáért „Szent Bonifác után Németország második apostolának” nevezte őt. Tény, hogy a Katolikus Egyház megújulása Németországban jelentős mértékben neki volt köszönhető.

XVI. Benedek pápának 2011. február 9-i katekézisésben a következőket mondta Kaníziusz Szent Péterről: Mi jellemezte Kaníziusz Szent Pétert? Az, hogy képes volt harmóniába hozni a dogmatikai alapelvekhez való hűséget a személyt megillető tisztelettel. […] Így rendkívüli módon sikerült elkerülnie azt az éles és dühödt retorikát, ami azokban az időkben gyakorta jellemezte a keresztény disputákat.

Célja kizárólag az volt, hogy rámutasson az Egyház lelki gyökereire és a hit frissességére. Ezt szolgálta részéről a Szentírás és az egyházatyák írásainak mély ismerete. Ez az ismeret alapja volt Istenhez fűződő viszonyának is. […] Saját műveiben, amelyeket a nép lelki nevelésének céljából írt, kiemelt jelentőséget tulajdonított a liturgiának, […] és egyidejűleg igyekezett megmutatni a híveknek, hogy mennyire szükséges és szép dolog a személyes ima, amely részesít az Egyház nyilvános tiszteletében és átjárja azt.

Mondták, hogy Kaníziusz Szent Péter prédikációi annyira meggyőzőek voltak, hogy azoknak köszönhetően németek ezrei tértek vissza a Katolikus Egyházba. Leghatékonyabb „fegyvere” azonban írásai voltak. Péter volt a katolikus sajtó egyik alapítója és az első jezsuita irodalmár.

Nem először és nem utoljára teljesülnek be Szent Jeromos prófétai szavai, hogy „jönnek idők, amikor az írók tintája egyenértékű lesz a vértanúk vérével”. Kiemelkedő fontosságúak a Péter által megírt Katekizmusok: kicsi, közepes és nagy, attól függően, hogy milyen olvasóközönségnek szánta. Ami ennél is rendkívülibb, hogy több mint négyszáz kiadást ért meg a mű. Még a protestánsok is elismerték, hogy ezek a könyvek okozták a reformáció számára a legnagyobb károkat.

Megemlékezve Kaníziusz Szent Péterről, érdemes feltennünk magunknak a kérdést, mennyire ismerjük a Katekizmust: a hit ugyanis nem magánelképzelések gyűjteménye. Az egyik hetilap által végzett felmérések szerint a katolikusok közel 20 százaléka egyetlen egyet sem tud megnevezni a tíz parancsolat közül, 30 százaléka elfogadhatónak tartja a terhesség-megszakítást, és majdnem 50 százaléka voltazon a véleményen, hogy az áteredő bűnt meg lehet gyónni.

Természetesen lehet fejből tudni az egész Katekizmust és amellett gyarló keresztényként élni. Ahogy ehhez hasonlóan lehet nem ismerni a tízparancsolatot és a hit vértanújává válni.

Mindenesetre olyan időket élünk, amelyekben a világ egyértelmű válaszokat követel a keresztényektől: szóval és tettel. A katolikusnak készen kell állnia erre, és tudnia kell, hogy miben hisz. Jó lenne tehát, ha időnként félre tudnánk tenni az egyik vagy másik színes újságot és elolvasnánk a katolikus sajtó termékeit, vagy épp a Katekizmust. Első látásra úgy tűnik, mintha a betűk mindenütt ugyanolyanok lennének, a fejben azonban másként rendeződnek a dolgok.

Fontoljuk meg Sziénai Szent Bernardin szavait, amelyek szerint „az ördög legnagyobb barátja a hitben való járatlanság”.

Istenünk, te Kaníziusz Szent Péter áldozópapnak megadtad, hogy erényes életével és tudásával védelmezze a katolikus hitet. Közbenjárására engedd, hogy örvendezve megtaláljanak téged azok, akik keresik az igazságot, hívő néped pedig állhatatos maradjon a hitben. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír