Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét december 25-én. A főpásztor az elhangzott evangéliumi szakaszra vonatkozóan (Jn 1,1–18), ünnepi prédikációjában arra buzdította a híveket, hogy vigyék el minden embernek ajándékul az örömhírt: Velünk az Isten. Rajtunk múlik, hogy megvalósítjuk-e az evangéliumban nekünk szóló üzenet lényegét: hogy ez Isten végtelen szeretetének ünnepe. A karácsony nem a megérkezés, nem a végpont, hanem a kezdet. Kezdete annak, hogy végül mi is ajándékká váljunk. Ezáltal tudjuk teljesíteni azt, amire Isten meghívott bennünket.

A beszámolót ITT olvashatják. 

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét december 25-én délelőtt. A főpásztor szentbeszédében hangsúlyozta, hogy az élet, amely Krisztusban van, minket is magával akar ragadni, a mi életünket sem csak a változás játékává kívánja tenni, hanem részesíteni akar az életnek a teljes értelmében, vagyis a megmaradásban, az örökkévalóságban.

Erdő Péter homíliáját teljes terjedelmében ITT olvashatják.

*

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök december 25-én, Urunk születésének ünnepén a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét. A főpásztorral koncelebrált Böcskei Győző, a székesegyház plébánosa, Schmatovich János nyugalmazott professzor, valamint a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elöljárói, Reisner Ferenc rektor és Kálmán Imre prefektus. A főpásztor prédikációjában az éjféli szentmisén mondott elmélkedésének gondolatmenetét folytatta XVI. Benedek pápa Deus caritas est – Isten szeretet kezdetű körlevele kapcsán: „A keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy nagy eszme áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, aki életünknek új horizontot, s ezáltal meghatározott irányt ad.”

Veres András homíliája ITT olvasható.

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Karácsony napján ünnepi szentmisét mutatott be a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. A főpásztor beszédének elején a karácsony ünnepének kialakulásáról beszélt. Az első század vége felé, amikorra datálják János evangéliumának megírását, a kereszténység elhagyta Izrael határait, ismertté lett a birodalomban, s azok az emberek, akik Krisztus követőinek vallották magukat, hirdették, hogy Jézus Krisztus dicsőségesen feltámadt. Ennek örömhírében, ebben az üzenetben élt az első század kereszténysége. Nem is gondoltak arra, hogy Jézus születését külön meg kellene ünnepelni. Ahogy a szentek születésnapját sem szoktuk ünnepelni, inkább a megdicsőülésüket, mennyei születésnapjukat, úgy akkoriban Jézusét sem akarták külön megülni, mert a húsvét számukra sokkal fontosabb volt.

Szent János evangélista azonban már tévtanítások, eretnekségek felvetésére válaszol, vallja, hogy az Ige hússá, testté lett. Amikor 313-ban a konstantini rendelettel szabaddá vált a kereszténység, már meg lehetett hívni az Egyház vezetőit, püspökeit, s ezért Niceában 325-ben megfogalmazták az Egyház közös hitvallását, és kötelezővé is tették. 274. december 25-én Rómában a pogányok külön templomot szenteltek fel a nap tiszteletére. Félő volt, hogy ez a kultusz elnyomja a kereszténységet, mert magától értetődően ott volt a téli napforduló, a nap győzelme a sötétség felett. A keresztények erre az időpontra tették Jézus születésének ünnepét, hiszen a mi napunk Jézus Krisztus. I. Gyula pápa 350-ben kiadta a rendelkezést, hogy a keresztény világ ünnepelje december 25-én Jézus születésnapját.

Az Isten Igéje, a Logosz, egyik tulajdonságát a világosságban jelöli meg az evangélista. Az érsek a továbbiakban a világosságról elmélkedett. Az evangélium a bűn sötétje fölé kinyitja, felvilágosítja az Isten szentségét és szépségét. Ez a metafora annyira kézenfekvő, átszövi a kultúránkat, hogy ma sem kell különösebben magyarázni. Az evangélista azt mondja, hogy a világosság a világba jött. Jézus ezt támasztja alá saját programjában, amikor követőiről kimondja, hogy övék lesz az élet világossága. A hegyi beszéd pedig feladattá teszi: ti vagytok a világ világossága. Így lesz a karácsony missziós ünneppé. Terjesztenünk kell azt a világosságot, amit Jézus születésével, megváltói művével hozott el közénk. Erről akarunk mindannyian tanúságot tenni.

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök december 25-én délelőtt a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét. Milyen a kapcsolatod az Igével, Isten Igéjével? – tette fel a kérdést homíliájában. – Milyen a kapcsolatod a testeddel? Milyen a kapcsolatod Krisztus titokzatos testével, az Egyházzal? Isten nem csak kinyilatkoztatta az ő szavát, nem csak elmondta az embereknek az örömhírt prófétái által. Ez a szó, ez a kinyilatkoztatott Ige megjelent közöttünk. Ha valaki nem ismeri Isten szavát, akkor nem ismeri Krisztust, aki megtestesült. S ha nem ismeri valaki Krisztust, akkor a kereszténysége nagyon gyenge lábakon áll. „Ha megszeretjük Isten Igéjét, s ha megszeretjük saját testünket, akkor könnyű lesz szeretni Krisztus titokzatos testét, az Egyházat! Az Ige testté lett, s ebben a testben lakozik. A saját testedben és az Egyház testében. Nagy titok ez, adjunk időt magunknak ezen az ünnepen, hogy feltárhassa Isten számunkra ezt a titkot, hogy egyre mélyebben ismerjük meg, s egyre jobban szeressük!" – buzdított a főpásztor homíliájában, amely teljes terjedelmében ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

*

Miskolci Egyházmegye

Karácsony első napján Orosz Atanáz püspök vezette az ünnepi Szent Liturgiát a miskolci székesegyházban. A főpásztor homíliájában kiemelte, hogy a karácsonykor evilágra jött Élet az emberi élet föltételek nélküli megbecsülésére és védelmére is kötelez bennünket. „Az élet megjelent – idézte föl János evangéliumának szavait a főpásztor - ehhez az élethez ragaszkodva szemléljük a megszületett kisdedet, aki azért jött közénk, hogy megváltson bennünket, tévelygéseinktől megmentsen, és valami egészen új és teljesebb életre vezessen bennünket. Az Istengyermek ma is, itt körünkben Megváltó. Érdemes Őt figyelni, hallgatni, hozzá csatlakozni, Őt követni.” Orosz Atanáz karácsonyi beszédének főbb gondolatait ITT olvashatják. 

*

Nyíregyházi Egyházmegye

„Jézus Krisztus születése ezt üzeni: veled vagyok, eljöttem, megszülettem érted, hogy segítsek neked” – hangzottak Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök szavai a Szent Miklós-székesegyházban karácsony első napján, december 25-én az ünnepi Szent Liturgián. „Milyen nagy titok ez: a mindenható Isten gyermeki létet öltött magára, gyermekké lett értünk, felnőttekért” – folytatta. Az angyalok öröménekének szavait idézte: Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség, jóakarat az embereknek. „A békességről szól ez az ünnep – mondta a főpásztor. – Ám ez a béke nem olyan, melyről a világ álmodozik”. Krisztus jelenléte és bátorítása életünk minden szakaszában – fiatalként, gyermekre váróként, halál előtt állóként, nehézséggel küzdőként – békességgel töltheti el a szívünket: legyetek bátrak, itt állok mögöttetek. „Velünk van az Isten, nincs mitől félni, ez a karácsony igazi békéje” – hangsúlyozta a püspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható. 

 *

Pécsi Egyházmegye

Krisztus születésének ünnepén Lápossy Péter iskolalelkész, a székesegyház kisegítő lelkésze mutatott be ünnepi szentmisét a pécsi bazilikában: „Isten egészen közel jött hozzánk, hogy megértsük ki Ő valójában. Leült mellénk, felvette az emberi természetet, hogy megmutassa, mennyire szeret minket. Ez egy biztató örömhír, mégis előfordulhat, hogy kényelmetlen helyzetnek érezzük. Olykor talán az is megfogalmazódik bennünk, hogy jó lenne, ha egy-egy cselekedetünknél nem lenne ott Isten, mert nem szeretnénk, ha észrevenné, amikor hibázunk. De Ő mindig közel van, hogy formáljon. Így amikor az előbbi kényelmetlen érzés fogalmazódik meg bennünk, az azt jelenti, hogy Isten a nehéz helyzetben is utat mutat, segít rátalálni a jó ösvényre, és azt sugallja, hogy soha nem hagy egyedül, mert tudja, hogy valójában mi tesz boldoggá minket.” Lápossy Péter homíliájának összefoglalását ITT találják.

Fotó: Harasztovics Arnold

*

Szombathelyi Egyházmegye

Karácsonyi szentbeszédben a székesegyházban Székely János megysépüspök arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy melyek azok az értékek amiket a világ megtanulhat a Betlehemben megszületett Krisztustól. A világ alaptörvénye, szíve Jézusban, a betlehemi kisgyermekben tárult fel. Aki érteni akarja a galaxisok titkát, hogy miért vagyunk mi emberek, annak Jézus jászlához kell lépnie, akiben Isten titka feltárult előttünk.

Szüksége van a világnak erre a titokzatos karácsonyi fényre, hogy felépítsük a szeretet civilizációját, amelyről Szent II. János Pál pápa is sokat beszélt. Mit jelent ez? Például hogy a gazdaság, a termelés legfőbb célja nem a haszon, a pénz, hanem a Földön élő minden ember boldogsága, kiteljesedése. A szeretet civilizációja jelenti azt is, hogy fiatalokat, a gyerekeket nem csak technikai tudásra tanítjuk, esetleg világnézetileg semleges, értékmentes, célmentes nevelést adunk számukra, hanem lelkükben megpróbáljuk a tüzet, a lelkesedést, a célt felgyullasztani, táplálni. Egy gyermek akkor lesz boldog, ha megtanul szeretni, nagylelkűnek lenni, ha megérti léte okát, célját, ha megtanulja, hogyan kell emberhez méltóan élni. A szeretet civilizációja azt is jelent, hogy az ember nem tehet meg mindent a Földdel, sem saját magával.

Székely János szentbeszéde ITT olvasható.

*

Váci Egyházmegye

A karácsonyi ünnepi szentmisét december 25-én a székesegyházban Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be, aki szentbeszédében Isten tökéletességéről elmélkedett. Isten az Ószövetségben törvényt adott választott népének, kétezer évvel ezelőtt azonban nem a törvény betűjével üzent, hanem emberré lett és nem csak választott népéhez jött el, hanem az egész emberiséghez. Isten igazán egy akart lenni közülünk, magára vette teljes emberségünket, a bűnt kivéve. Karácsonykor meghív bennünket: lépjünk túl ösztönös létünkön, akarjunk lelki, szellemi életet élni.

Marton Zsolt homíliájának összefoglalását ITT olvashatják.

Fotó: Bölönyi Gabriella

*

Veszprémi Főegyházmegye

A Szent Mihály-bazilikában Udvardy György érsek Nagy Károly apát, kanonok plébánossal és Szalontai Istvánnal mutatta be a szentmisét kispapjai asszisztenciájával. „Ilyen tömören egyszerűen fogalmazza meg az evangélista: Az Ige testté lett és közöttünk lakott. Az Ige, aki a Fiú, az Ige, aki az Istennél volt, aki ismeri az Atyát és csak egyedül ő ismeri. Akire vágyakoztunk, vártunk ezredév óta és Ő az, aki betölti minden reményünket, Ő az aki betölti minden vágyunkat, Ő az, aki Istenre irányítja a figyelmünket – kezdte karácsonyi homíliáját Udvardy György érsek. –A szentlecke ugyanezt a központi gondolatot gyönyörűen fejezi ki, amikor azt mondja: »Sok ízben és sokféle módon szólt egykor Isten az atyákhoz a próféták szavával« (Zsid 1,1). Ezt ünnepeljük, ezt az isteni küzdelmet, aki küzd értem, küzd az emberért. Istennek nem mindegy az, mi történik velem, nem mindegy az, mi történik az emberiséggel, mert szeret bennünket, hiszen szeretetből hívott létre, szeretetből alkotott.”

Udvardy György érsek szentbeszédét teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír