Munkácson koszorúzással, a szolyvai emlékhelyre történő zarándoklattal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye templomaiban pedig szentmisékkel emlékeztek november 22-én és 23-án az úgynevezett málenkij robot áldozataira – tájékoztatta szerkesztőségünket az egyházmegye sajtószolgálata.

 

Hetven évvel ezelőtt, 1944. november 18-án kezdődött Kárpátalján az ártatlan civilek, magyarok és németek összegyűjtése és elhurcolása. Ezen a napon a munkácsi Rákóczi-kastély előtt terelték össze azokat, akiket nevük alapján magyarnak vagy sváb származásúnak tartottak. Mint mondták, „málenkij robot”-ra, azaz kis, néhány napos munkára viszik el őket.

Sokukat hiányos öltözetben hajtották a hidegben a Munkácstól harminc kilométerre fekvő Szolyvára, a gyűjtőtáborba; sokan közülük már ott meghaltak a kegyetlen bánásmód, a hideg és az éhség következtében. A többieket továbbvitték a Szovjetunió lágereibe. Sokan meghaltak, egy részük évek múlva hazatért.

Több tízezer embert hurcoltak el annak idején – a magyarok közül a férfiakat, a németek közül férfiakat is, nőket is –, vagyis Kárpátalja minden magyar és sváb gyökerű családja érintett ebben a történelmi tragédiában. Akik közülük visszatértek, sokáig nem mertek beszélni szörnyű élményeikről, de a családokban, a társadalomban tovább élt ennek az igazságtalan és kegyetlen eseménynek az emléke.

A szolyvai emlékmű őrzi az áldozatok nevét. November 22-én emlékmenet indult Munkácsról Szolyvára; a több száz résztvevő mintegy harminc kilométert gyalogolt azon az útvonalon, melyen hetven évvel ezelőtt a deportáltak is meneteltek. Az emlékhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak a római, a görögkatolikus és a református egyház részvételével. A zarándoklaton részt vettek hívek, cserkészek, velük gyalogolt Rácz István benei plébános és Majnek Antal munkácsi püspök.


A megyéspüspök szívből jövő imát mondott az áldozatokért. Mint mondta: a béke csak úgy jöhet létre, ha az egymás mellett, egy családban, egy közösségben élő emberek elfogadják egymást, és igent mondanak egymásra. Ha bennünk nincs béke, és nem fogadjuk el egymást szeretetben, akkor a vezetők hiába törekednek a békére. A szolyvai áldozatokat is a gyűlölet ölte meg – őrizzük a békét magunkban, közösségeinkben, hogy többé ne fordulhasson elő olyan, hogy valakit nemzetisége miatt akarnak megsemmisíteni.

Az évforduló alkalmából szervezett rendezvények november 23-án zajlottak Kárpátalja városaiban és falvaiban. Munkácson a már említett Rákóczi-kastély előtt tartották a megemlékezést, melyen a város polgármestere és az egyházak képviselői is részt vettek és felszólaltak. A megemlékezők hangsúlyozták, hogy a bűntettet – melyet elsősorban nem a magyarok és a németek ellen, hanem az emberiség ellen követtek el – nem szabad elfelejteni, azért, hogy többet ilyen ne történhessen meg. Soha ne történhessen meg, hogy egyik nemzet a másik létére tör, hogy el akarja azt pusztítani. Isten országa a mi hazánk, és abban mindenkinek van helye.

A megemlékezés végén a részt vevő szervezetek képviselői megkoszorúzták az áldozatok neveit feltüntető emléktáblákat.

A Munkácsi Egyházmegye római katolikus templomaiban az aznapi szentmiséken szintén megemlékeztek a málenkij robot minden áldozatáról, és imádkoztak lelki üdvükért.

Fotó: Kárpátinfó.net

Magyar Kurír