A „Kávéházi esték Tóni atyával” programsorozat részeként november 16-án Michels Antal józsefvárosi plébános, azaz Tóni atya Csaba László közgazdásszal beszélgetett a Nem Adom Fel Cafe & Barban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Michels Antal szeptembertől kezdve minden hónapban egy-egy olyan fontos közéleti szereplőt, egyházhoz közeli szakembert hív beszélgetésre, akiknek élete, munkássága, szaktudása példa lehet mindenki számára. Szeptemberben Dragonits Márta, az Ars Sacra Fesztivál szervezője, októberben pedig Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke volt a vendége.

Csaba László közgazdász számtalan tudományos könyv, cikk szerzője, aki sokszor szerepel a világi és az egyházi sajtóban egyaránt. A november 16-i beszélgetés nagyobbik részében gyerekkoráról, szüleiről, fiatal éveiről, szakmai karrierjéről beszélt a hallgatóságnak. A kávéházi beszélgetés második, kisebbik részében közgazdaságról, illetve hazánk jelenlegi helyzetének elemzéséről, a jövő lehetséges alakulásáról szólt.

Érdekes egy sokak által ismert szakember gyerekkorát, családi körülményeit, sorsát megismerni. Különösen érdekes ez abban az esetben, amikor a „száraz” közgazdaságtani elemzéseket, folyamatokat is mindig az átlagember számára is érthető módon megfogalmazó szakember mesél magáról.

Megtudhattuk, hogy Csaba László 1954-ben, budai értelmiségi család gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja közgazdász, édesanyja gyógyszerész volt, akinek családjától a kommunista vezetés elvette lakásukat, államosította patikájukat. Szülei mindig figyelmeztették őt, hogy a családi körön kívül politikáról ne beszéljen, hiszen nem az 1950-es évek központilag elfogadott politikai nézeteit vallotta a család…

Fiatal koromban szüleimmel a farkasréti templomba, majd a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomba jártunk, ahol a miséző papok rendkívül jó szentbeszédeket mondtak, konferenciabeszédnek is beillett egy-egy prédikációjuk – emlékezett vissza Csaba László.

Iskolai tanulmányait a Kiss János Tanítóképzőben, illetve az Arany János Iskolában végezte. Utóbbiból, az oktatás magas színvonala miatt egy éven belül szinte mindenkit felvettek egyetemre, így őt is. Bár érdekelte a történelem és a földrajz, családja lebeszélte a történészi pályáról, mert mint mondták, oda csak ideológiailag erősen elkötelezett fiatalokat vesznek fel. Családja javasolta, hogy menjen orvosnak, ám ő attól félt, hogy – bár szép dolog gyógyítani – az emberek elesettségét, betegségét olyannyira a lelkére venné, hogy nem tudná a munkáját megfelelően ellátni. Némi iróniával mondta: így jelentkezett közgazdásznak, hiszen a társadalomtudományban elkövetett hibába közvetlenül senki nem hal bele…

Egyetemi évei alatt a Szent Rókus-kápolnába járt hittanra Kállay Emilhez, aki annak ellenére foglakozott a fiatalokkal, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal vezetői számtalan alkalommal magukhoz rendelték, hogy „szemrehányást tegyenek neki sikeres munkájáért”.

Csaba László a Világgazdasági Kutatóintézetben kapott állást, ahol felettese Bognár József akadémikus volt, aki az akkori közhangulathoz képest rendkívül nyitott volt, támogatta beosztottjainak nyelvtanulását, külföldi útjaikat, gyakran fogadott külföldről híres szakembereket. Csaba László a rendszerváltozás után, Antall József miniszterelnök kormányzása alatt a gazdasági rendszerváltást kidolgozó Híd-csoport tagja volt. Helsinkiben volt oktató, amikor megírta Az összeomlás forgatókönyvei című könyvét, amely 2004-ben jelent meg és amelyben az 1988 és 1993 közötti időszak tapasztalatainak, tanulságainak összegzésével a rendszerváltozás közgazdasági értelmezésére tett kísérletet.

A beszélgetés második részében a közgazdász a mai Magyarországon végbemenő társadalmi és gazdasági folyamatokról beszélt. Szólt az Orbán-kormány intézkedéseiről, az általa elég borúsnak látott jövőről, sok fiatal közömbösségéről, érdektelenségéről, műveletlenségéről és a tehetségek külföldre áramlásáról. A beszélgetés vége felé kiemelte, hogy megítélése szerint azok a gazdaságok képesek a jövőben fejlődni, melyek nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, s a megújuló energiát, valamint az újrahasznosítást helyezik egyre inkább gazdaságuk alapjává.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír