Kazanyi Miasszonyunk

A Kazanyi ikon 16. századi másolata

A Kazanyi Miasszonyunk, vagy Kazanyi Theotokosz (oroszul: Казанская Богоматерь), egy fatáblára festett ikonkép, amely Kazany városának oltalmazója, és az orosz ortodox egyház egyik régen tisztelt kegytárgya. A hagyomány szerint maga Lukács evangélista festette.

Története

Egy elveszett ikon.

Egy kazanyi kolostorban őrízték egészen 1209-es tatár betörésig. Az ikont elrejtik. Rettenetes Iván 1552-ben foglalta vissza a várost. 27 év után nagy tűzvészben égett le Kazany.

Megtalálása

Kazany leégése után egy 9 éves kislány azt állította, hogy egy katona háza alatt ott van egy Szűzanya ikon. Ezt egy álom alapján mondta, mely szerint a Szűzanya mondta neki. Nem hittek neki harmadik álom után sem. Így maga kezdett ásni 1579 július 9-én, és talált a romok alatt egy sértetlen ikont.

Az ikon tisztelete

Ahol megtalálták ott építettek egy kolostort. Máshol is építettek a kazanyi Szűzanya tiszteletére templomokat Moszkvában, Szentpéterváron és Jaroszlávban. Dmitrij Pozsarszkij herceg 1612-ben az orosz katonai táborba hozatja az ikont Moszkva visszafoglalása előtt, - melyet a lengyelek foglaltak el -, és imádkoznak böjtölnek három napig. A lengyeleket sikerült kiverni nemcsak a városból, hanem az országból is. Megsegítette a lengyel inváziótól, evvel válik nemzeti szimbólummá. A herceg székesegyházat építtetett a Kazanyi Istenanya tiszteletére a mai Vörös téren Moszkvában (1636). Alekszej orosz cár elrendelte a Kazanyi ikon ünneplését "minden évben, minden városban" (1649). Nagy Péter is hozzá imádkozott a poltavai csata előtt (1709), majd az általa alapított új fővárosba viteti, Szentpétervárra. 1811-ben viszik át Kazanyba, ahol felépült a római Szent Péter bazilikához hasonló katedrális az ikon tiszteletére. Mihail Kutuzov parancsnok is imádkozott a Kazanyi ikonhoz. Kutuzov győz Napoleon felett. A győztes vezért itt temetik el, Kazanyban, a zsákmányolt zászlókkal együtt.

Az ikon újból eltűnik

1904 június 29-én azonban ellopták a kazanyi ikont a templomból kerettel együtt. A keretet és a tolvajokat megtalálták néhány éven belül. Az egyikük azt állította, hogy megsemmisítették az ikont, míg később a másik bevallotta, hogy Szibériában van az ikon.

A Szent oltalom

Az orosz ortodox egyház balszerencsét látott a kép megszentségtelenítésében. A kép ellopása utáni pestis járvány tört ki. Az orosz parasztság az 1905-ös forradalmat és az elvesztett orosz-japán háborút is összefüggésbe hozta az Oroszország szent oltalmának elvesztésében. 1920 után Angliába, majd az Amerikai Egyesült Államokba egy árverésen vették meg, végül ajándékozás révén 1993-ban a Szentatyának ajándékozták. Ő avval a szándékkal fogadta el, hogyha eljön az alkalmas óra, visszaadja az orosz egyháznak és népnek. Azonban az ídők során sok másolat készül erről az elveszett ikonról, és valószínűsíti egy vatikáni-orosz vizsgáló bizottság, hogy a pápa által visszaadott ikon nem a kazanyi eredeti ikon, egy 17. századnál régebbi, lehetséges hogy a Romanov család birtokában lehetett.

Ikon diplomácia

Mint ahogy azt II. János Pál pápa írta 1987-ben a Redemptoris Materban, hogy Krisztus akarata: "Legyenek mindnyájan egy. Ahogy te Atyám..." A keresztény egységet mihamarább meg kell teremteni. A pápánál lévő ikon alkalmat adott a pápának egy örömteli kifejezésre, hogy Szűz Mária Istenszülő teológiájában egyetértés van az ortodox egyházzal.

A keresztények ökonomizmusáért a pápa sokat tett. A katolikusok körében, Oroszország lelki sorsát erősen befolyásolja a fatimai Mária-jelenés (1917), ahol a jelenés maga jósolja meg, hogy jelentős dolgok fognak történni a világban. Részlet a Szűz Mária-jelenések üzenetéből 1917: "...közeledik a világ megbüntetése a sok gonoszságáért, háborúval, éhínséggel, az Egyház és a Szentatya üldözésével. Ennek megakadályozására jönni fogok és kérni fogom Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek és az elsőszombati engesztelő szentáldozást. Ha kérésemet teljesítik, Oroszország meg fog térni, és béke lesz; ha nem, elterjeszti tévtanait a világban, háborúkat és az Egyház üldözését okozva. A jókat fel fogják áldozni..." 2003-ban Putyin meglátogatta a pápát, és ezt az ikont kifüggesztették a fogadóteremben. A pápa Mongóliába készült, és útközben szerette volna érinteni Kazanyt, ahol át szerette volna adni az ikont. Erre viszont orosz fogadókészség nem volt. Az orosz ortodox egyház katolikus expanziót látott ebben. Egyrészt a pápa lengyel származású volt, - mint feljebb írtuk a lengyelek négy évszázaddal korábban Moszkvát bitorolták -, mely a múlt viszályárának felrovására adott alkalmat. II. Alekszij pátriárka azért is neheztelt a pápára, mert 2002-ben négy katolikus egyházmegyét hozott létre Oroszországban. A pápa végül nem utazott - igaz betegségére hivatkozva - a 2004 augusztus 28-i moszkvai ünnepélyes ikon átadásra.

Ez a nap Mária mennybemenetele napja az orosz liturgikus naptárban. Az ortodox paróchus ezekkel a szavakkal fogadta az ikont. A keresztény hit a tragikus pusztulás után újjáéled. Ne felejtsük el, 1917 után a kommunista uralom a kereszténység történelmének legnagyobb méretű, és legtöbb véráldozatot követelő üldözését szabadítja el Oroszországban: a klérusból csaknem 600 püspök, negyvenezer pap esik áldozatul az üldöztetésnek, világi hívők millióit deportálják a Gulágra - és fizikailag megsemmisítik. A végleges felszámolásra törekedve, sok más szenthellyel együtt, a kazanyi Szűzanya moszkvai templomát is lerombolják 1936-ban."

Az űrben

2011 novemberében orosz űrhajósok a szojuz űrhajó fedélzetére vittek egy kazanyi ikont.

Forrás

• Vasárnapi Újság 2004 08 13
• Életünk újság 2004 október
• az ikon utolsó napjai Rómában
• ikondiplomácia