Beszélgetés Kálmán Peregrin kegyhelyigazgatóval

A pünkösddel kezdődő időszakban számos búcsújáróhelyünkön kiszélesednek a zarándoklatok alkalmai, lehetőségei. Nemzeti kegyhelyünkön miként történik mindez?

Pünkösdkor Szentkútra több száz gyalogos zarándok érkezik. Szécsényből például 150 férfi kel útra, Abasárról, Markazról pedig szombat hajnalban, 4 óra körül indulnak a csoportok.  A vasárnapi ünnepi szentmise szónoka idén Luscsak Jurij Nilus rendtársunk, munkácsi görög katolikus segédpüspök lesz, vele kb. 150 zarándok érkezik Ungvárról. Pünkösdhétfőjén a nuncius urat várjuk, és ez a nap egyben a házasságuk 5,10,..25..40..50.. évfordulóját ünneplők zarándoklata, akiket külön áldásban részesít Alberto Bottari de Castello érsek atya. Május 25-én 10 és 14.00. között az óvódásokat hívjuk kegyhelyünkre, 26-án pedig a Hit Évéhez kapcsolódóan azokat, akik Szentkúton részesedtek a keresztség szentségében.

Folyamatosan élnek új dolgok bevezetésével, bemutatná a változás, bővülés ívét?

Szentkúton mi arra törekszünk, hogy ne csupán kiszolgáljuk a zarándokok igényeit, hanem teljesítsük azokat a célokat, amelyeket az egyház a búcsújáróhelyeknek szán. Látva, hogy körülöttünk sok minden eddig működő dolog összedől, az új lehetőségek felkínálásával egy kicsit előre akarunk menekülni. Ilyen a jól behatárolható rétegbúcsúk gyakorlata (gyermekre várók, ifjúság, nagyszülők, óvodások búcsúja), a népi jámborság hiteles formáinak felkarolása (szeretetláng, ereklyetisztelet), vagy azoknak a „modern folklór-szerű” alkalmaknak (motorosok, lovasok zarándoklata, turisták), amelyek alkalmat adnak arra, hogy érzékeltessük velük a hit útját.  A liturgia és a paraliturgiák aprólékos kidolgozásával, a katekézisek során a keresztény tanítás bemutatásával vagy a papság számára tartott gyóntatói továbbképzésekkel a helyi egyházközségek életét is szeretnénk segíteni: az itteni elmélyülés után, hátha magukkal visznek és megvalósítanak valamit abból, amit itt láttak, tapasztaltak.  

2013 augusztusában nagy ívű fejlesztés kezdődik, mely 2014 októberéig tart. Hogyan tud működni a kegyhely az építkezés idején?

Valószínűleg a főbúcsú után teljes egészében lezárjuk a kegyhelyet, hogy ádventre legalább a szentmisék bemutatásra alkalmassá váljon a templom. A kegyszobrot ekkor a templom újranyitásáig a Budapesti Szent István Bazilikában helyezzük el, a Szent Jobb mellett. Reméljük, ebben az időszakban a Szentkúti Szűzanya egy kicsit belopja magát a budapesti hívek szívébe… Az ez évre meghirdetett búcsúkat és szentmiséket szeptembertől a szentkúti parkolóban, annál a szabadtéri oltárnál fogjuk tartani, amelyet Máriapócsról kapunk meg erre az időre, és amit II. János Pál pápa, magyarországi látogatása alkalmával a görög katolikusok kegyhelyén használt. 2014 júniusára el kell készülnie a szabadtéri miséző hely átalakításának, így megoldható, hogy a búcsús időszakban ide zarándokolók áhítatát csak minimális mértékben zavarjuk. Egyedül a zarándokszállások biztosításában lesznek fennakadások, de az talán egy nyár erejéig elviselhető.   

Mit emelne ki a fejlesztésből?

A fejlesztés azért történik, hogy a kegyhely az embereknek Istennel való találkozását még jobban, egyre szélesebb körben és minél több formában segítse.  Ehhez szeretnénk igénybe venni a lelkipásztori, szerzetesi élet tapasztalatait, a magyar egyház elvárásait, a kultúra, a művészet, az informatika vagy a turisztika lehetőségeit is. Jó lenne, ha a magyar katolikusok életében valahogy olyanná lenne Szentkút, mint a Szent Családnak Jeruzsálem, ahová időről-időre elmentek zarándokolni, hogy találkozzanak Istennel és megélhessék, hogy egymás útitársai.

Új funkciók, épületek létesülnek. Ellátásukba egyre jobban be kell vonni a világiakat. Milyen szerepet szánnak nekik?

A kegyhely felújítási munkáinak befejezése után szeretnénk új munkahelyeket létesíteni, ezzel is segítve a környék munkanélküliségből fakadó problémáin. Ehhez kapcsolódna még olyan termékcsoportok kialakítása, ami szentkúti vonatkozású, és a környéken készítik. Jó lenne egy olyan munkatársi gárdát megalkotni, akiknek együttműködése, embersége és munkaminősége hozzásegíti az ideérkező embereket az Isten világához. A technikai feladatok ellátásán túl, örülnénk, ha arra alkalmas személyek átvállalnák a különféle áhítatformák megszervezését, vagy kialakulhatna egy olyan turistavezetési stílus, ami megszólaltatja az emberek szívében a hit hangjait. Nagyon szeretném, ha a világi munkatársak bekapcsolódásával a rendtagok teljes egészében felszabadulhatnának a hívek szolgálatára: a hitbeli tanításra, a gyóntatásra, lelki vezetésre, vagy az egyszerű testvéri találkozásokra, a megszólíthatóságra. Ehhez hadd említsem meg azt, ami néhány éve az egyik búcsú estéjén történt. Kimentem az itt táborozó cigányokhoz, hogy ne csak egyenek-igyanak, hanem másnap jöjjenek be imádkozni. Másnap azonban nem jöttek, mert az ital miatt kissé elszaladt velük a nap… Kicsit bosszantott a dolog, ezért ismét kimentem hozzájuk. Amikor a vajda meglátta, hogy ott vagyok, összeparancsolta a népet, majd az ima után odajött hozzám és azt mondta: - Atya, köszönjük, hogy értünk jött! Azóta gyakran hangsúlyozom, amit ez az ember megfogalmazott: nekünk az a feladatunk, hogy elmenjünk az emberekért, összegyűjtsük őket Mária által az Úr köré. Szerintem minden munkatársnak és munkának ezt kell szolgálnia.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír