Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
„Ne hagyjátok Ige nélkül az én drága cigánykáimat!" – kérte halálos ágyán egy református asszony, aki fivérével öt éven át látogatta a Nógrád megye falvaiban élő roma családokat. Csaknem egy évtizedbe telt, hogy az elvetett magok kikeljenek, de ma már több településen is rendszeresen tartanak házi bibliaköröket a cigány hívek. Náluk jártak nemrégiben a Károli egyetem cigánymissziós szemináriumának hallgatói, a drégelypalánki útra mi is elkísértük őket. Képriport.
Suhai György és felesége, Tímea, a pasaréti református gyülekezet tagjai négy éve szolgálnak a Nógrád megyei falvak cigány lakói között. A legutóbbi kimutatások szerint ez az egyik olyan megye, ahol a leggyorsabban nő a cigány népesség száma.
Korábban egy Amerikából visszatelepült magyar testvérpár kezdte meg a szolgálatot itt és az ország több pontján. A romák Sárika maminak és Lala papának szólították őket. „Mi lesz az én drága cigánykáimmal? Ne hagyjátok őket Ige nélkül!" – kérte halálos ágyán egyikük. „Két dologért imádkoztam Istenhez: igazi szeretetért a cigányok iránt és egy csapatért. Mikor félve megemlítettem az ifjúsági csoportban a szolgálati lehetőséget, négyen azonnal vállalkoztak. Azóta csaknem harminc főre ugrott az önkéntesek száma" – meséli Suhai György, aki feleségével Budapestről Diósjenőre költözött, hogy közelebb legyenek a gondozott családokhoz, de kellő távolságban ahhoz, hogy azok saját lábra álljanak a hitéletükben is.
Drégelypalánk, Érsekvadkert, Patak, Szirák, Bér és Mátranovák – ezeken a településeken folytat missziót a pasaréti református gyülekezet romamissziós csapata Suhai György vezetésével. Hetente többször is ellátogatnak a roma családokhoz, beszélgetnek velük, bibliaórára hívják őket, korrepetálják a gyerekeket matematikából, gyakorolják velük az írást, olvasást. Sok a sajátos nevelési igényű gyermek, akik olvasási és tanulási nehézségekkel küzdenek. „Mikor elkezdtük a szolgálatot, látszott, hogy a gyerekek nagyon éhesek a szeretetre, törődésre. Sokuknak nincs egy sarok, asztal otthon, ahová leülhetnének megírni a leckét. Épp csak annyi kell, hogy valaki megdicsérje őket, és szárnyakat kapnak" – mondja György felesége, Tímea.
A drégelyi részen laknak a romák, a palánki részen a „magyarok".
„A legnagyobb küzdelem, hogyan tartsuk egyensúlyban a lelki és szociális segélynyújtást. Sokszor utóbbival lehet megölni a lelki munkát. Vissza is vettünk ebből, inkább abban segítünk, hogy munkához jussanak az emberek, vagy tanfolyamokon vehessenek részt támogatással. Érdekes, hogy a biblaórákra járók közül egyre többen kapnak munkát. A cigányok zöme közmunkából él, vagy a közeli gyárakban, üzemekben dolgozik, illetve idénymunkákat végeznek a nyári hónapokban" – számol be Suhai György.
A népnyelv még őrzi a cigány-magyar együttélés sajátosságait. A nem cigány magyarokat parasztoknak nevezik, utalva arra, hogy korábban ők foglalkoztak gazdálkodással. A vetőmagprojektben azonban cigány családok is kezdik kitanulni a földművelést, néhányan állatokat is tartanak. A képen látható kislány a malacoknak aprítja az öreg krumplit. „A cél az, hogy Istennel, egymással és a teremtett világgal való kapcsolatuk rendezése folytán valamennyien saját lábra álljanak, és ne legyen szükség segélyekre" – mondja a misszióvezető. Majd hozzáteszi: azt is megtanulta, hogy van, akin nem lehet vagy nem szabad segíteni, mert nem akar együttműködni, illetve vállalni a felelősséget.
Időnként anyagilag is kisegítették a helyi romákat a misszionáriusok, a létszám ennek hatására nőtt a bibliaórán. Amikor ennek véget vetettek, sokan elmaradtak. „Itteni romák is mondták, hogy ne hozzunk ide semmit, csak az Igét. Mióta ez rendszerré vált, újra emelkedni kezdett a létszám."
A fiatal házaspár szolgálata előtt öt évvel kezdődött a református romamisszió Nógrádban. Újabb négy év telt el, mire elkezdtek megtérni a gondozott cigányok – számol be Suhai György. „Drámai megtérések tapasztalhatók a romák körében. Volt, aki egyszerűen csak azt érezte hazafelé menet, hogy be kell jönnie a bibliaórára, és hitre jutott. Van, aki ma már a romák között evangelizál velünk együtt. Ha megtérnek, azt az egész világnak tudnia kell. Egyikük a munkahelyére Bibliával a kezében ment be, és elmondta a kollégáinak: most már tudja, miért van a világon."
A helyi általános iskola épületében gyűlnek össze a felnőtteknek szóló bibliaórákra a romák. Energikus éneklés, igemagyarázat, bizonyságtételek hangoznak el. „Korábban a csomagokon veszekedtek, most kis túlzással a Biblián. Azért felhívnak, ha nem értenek egy Igét."
„Mindig is hívő voltam, de most már ide járok vasárnapi istentiszteletre. A házi bibliaórán is ott vagyok minden héten, ilyenkor valaki felolvas a Szentírásból. Olvasni nem tudok, de ott hallom az Igét. Lelki megnyugvást találok a közösségben, könnyebb érzéssel megyek haza. Jobban oda tudok figyelni a gyerekekre, az unokákra, több szeretetet tudok nyújtani nekik" – számol be Vidák Mária.
„A cigánysoron nyilvántartják az emberek, ki tért meg. Ilyen kis faluban az emberek a hívő minden egyes lépését figyelik: ő mikor beszél csúnyán, mikor fog kiborulni vagy mikor csinál már olyat, amivel oda lehet neki szúrni egy kicsit. A házi bibliakörön ezért a felelősségről is szoktunk beszélni. Ha bemegyünk egy boltba, vagy ha sokan ismernek, tisztában kell lennünk vele, hogy mi a gyülekezetünket is képviseljük, ezért ha mi valami rosszat teszünk, az rossz fényt vet a közösségre is." (Virágné Vidák Elizabeth)
Kovács Angéla arról számolt be a gyülekezetnek és a vendégeknek, hogy a református hitben ismerte meg, mi a kegyelem. Férjét és egyik gyermekét eltemette, a többit egyedül nevelte fel. „Isten mindig velem volt a nehéz helyzetekben, és mióta megtértem, könnyebben viszem a terheim" – mondja.
„Szoktam járni gyermekalkalmakra is, de a felnőtt bibliaórán még többet hallok Istenről” – mondja Vidák Dzsenifer. Otthon a Gedeon Társaság által kiadott kis Újszövetséget olvassa.
Dzseni szerint a többi gyerek is közeledik Isten felé. Vidáman énekelnek, imádkoznak most is a felnőttekkel együtt. „Eleinte öt percig sem tudtuk lekötni a gyerekeket a nekik szóló bibliaórán. Mostanában másfél óra után sokszor még kérik, hogy maradjunk még” – mondja Suhainé Tímea.
Bibliaiskola is indult romák számára, az ő kérésükre. A roma misszionáriusok képzése olyan férfiak tanítványozásával kezdődött, akik alkalmasak a helyiek összefogására. A havi egyszeri képzésre több mint húszan járnak, elméleti ismeretek mellett missziói gyakorlatra is szert tesznek: hétvégenként ők is látogatják a cigány családokat. „Nem ránk épül ez a misszió, fontos, hogy ők is sajátjuknak érezzék. Egy-két kivétellel nem szükséges, hogy teológiát végezzenek, hogy megtanuljanak héberül, görögül, latinul, de fontos, hogy összefüggő bibliaismerettel rendelkezzenek és bizonyságot tudjanak tenni az evangélium mellett" – állítja Suhai György.
A cigányok között végzett szolgálat kimerítő, de lelkileg feltölti őket – állítják a szolgálók. Annak ellenére is, hogy okkult terheltséggel is szembe kell nézni a romamisszióban. „Eleinte óriási súly nehezedett ránk is, de idővel elkezdett eloszlani. Jó érzés úgy odaállni és beszélgetni az okkultizmusba belemélyedt romákkal is, hogy tudom: nagyobb az, aki bennünk van."
„A megtért romák között őszinte szeretetközösség van kialakulóban. A cél a vegyes összetételű gyülekezetek létrejötte, de néhány rendbontó miatt erős ellenérzésekkel viseltetnek a falubeliek az egész közösség iránt. Isten a cigányok révén mégis kezdi féltékennyé tenni a nem cigányokat."
A romák örülnek a betérő vendégeknek, az őszinte érdeklődésnek. „Mindent el kell fogadni, amit adnak" – hívta fel a teológusok figyelmét Suhai György. Egy pohár víz, egy kávé – hónap vége felé járva nagy szó, ha ennyit is tudnak adni, ám ezt is szívesen megosztják a vendégekkel.
„Nem problémamegoldásra, hanem az evangéliumra van szüksége a cigányságnak, és csakis szeretettel lehet hozzájuk közeledni" – állítja Bobok Ágnes ötödéves teológus. A Károli egyetem cigánymissziós szemináriumának hallgatója gyermekkora óta jár romák közé, hiszen szülei egy tanoda pedagógusai. Áldás és kudarc együtt jár a romák közt végzett misszióban – számol be. „A romák mélyen átitatottak a hittel. Ez gyakran babonasággal párosul, de van bennük spirituális hajlam, éhség. Teljes szívvel át tudják élni az evangélium örömét, és szívesen tanulnak. Épp ezért nehéz látni, hogy bár a gyerekek a missziói közegben ügyesek, okosak, remekelnek, az iskolába – ahol már nem ilyen közeg van –, nem tudják magukkal vinni, amit előző délután megtanultak. Vagy hogy szót fogadtak, de másnap már feleselnek. A csüggedésből a sikertörténetek emelik ki a szolgálókat, például az, ha egy roma fiatalról megállapítják, hogy visszamaradott, a kitartó korrepetálás alatt mégis annyit fejlődik, hogy felvételt nyer egy gimnáziumba. A cigánymisszió a pedagógusokat és a lelkészeket is megerősíti a hitben, ez pedig szeretetet, odaszánást ébreszt bennük, hogy folytatni tudják."
Nem lehet nem komolyan venni, hogy cigányok élnek körülöttünk – mondja Dani Eszter lelkész, missziói irodavezető, aki kilenc éven át volt missziós lelkész Munkácson és szolgált Kárpátalja-szerte a cigánymisszióban. A lelkészképzésben harmadik alkalommal indult cigánymissziós szeminárium vezetésével. „Kevés olyan lelkész van, aki szolgálata során ne találkozna romákkal. Ha minden helyzetre nem készít is fel a kurzus, de felbátorít és segít, hogy a hittanos gyerekekben ne csak a probléma forrását lássák, hanem a lehetőséget is."
„Érték, amikor a gyerekek között kezdünk szolgálni, mert a gyerek a szemefénye a családnak, és sok lelkész vagy szolgáló számára, akik félnek a szülőktől, a gyerek jó belépési pont. De fontos, hogy próbáljuk megcélozni a felnőtteket is, mert sokkal hatékonyabb eredményeket érünk el, ha a gyerek nem ugyanazokba a feszültségekbe megy vissza, hiszen akár hitre is juthatnak a szülei."
Sokakban ott van a jó szándék, de túl nagy falat nekik a cigánymisszió – a különböző képzési lehetőségek nekik segítenek. Egyre többen jelentkeznek a cigánymissziós lelkésztovábbképzésre is, vagy élnek a svájci protestáns segélyszervezet, a HEKS meghirdette pályázati lehetőségekkel. „Ezek azért előnyösek, mert nem vállalják át teljesen a missziós projektek költségeit, hanem kisegítik a gyülekezeteket, ösztönözve azt is, hogy a református közösségek magukénak érezzék a szolgálatot. Azzal pedig, hogy feltételül szabják meg cigány felnőttek bevonását a különböző programokba, hidat építenek a roma lakosság és a gyülekezet felé."
A Missziói Iroda háttéranyagokkal segíti a gyülekezeteket, de a szolgálathoz elhívott emberekre van szükség Dani Eszter szerint. „Mi Isten álma? Hogyeljöjjön Isten országa a földre. A mi küldetésünk, hogy a képviselőiént annak megvalósulásán dolgozzunk minden eszközzel. Ezért van cigánymisszió is." (Suhai György)
Szöveg: Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás
Az idézett igevers Máté evangéliuma 6. részének 10. verse.
Forrás:parókia portál hu.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!